Leesett klíma, beázott tető, eltört járólap: Fizeti-e a kárt a biztosítás?
Az építőipari kötelező felelősségbiztosítás az általunk “harmadik személy“-nek okozott kárt téríti meg. Na de ki ez a harmadik személy, és ki az első és második? Az „első–második személy” a biztosítási jogviszony két fő szereplője: a biztosító és a biztosított/károkozó, azaz mi.
A harmadik személy a külső károsult: tipikusan a megrendelő vagy más, a kivitelezővel nem azonos jogalany.
Konkrét példák
Jánosnak van egy klímás cége. Van egy alkalmazottja, Péter.
Tegyük fel, hogy János megveszi a klímát, átadja Péternek, aki elindul a megrendelőhöz felszerelni. Péter a pakolás közben elejti és összetöri.
Mi történik ilyenkor? A biztosító nem fizet. Miért? Mert a tevékenység végzése közben Péter nem a megrendelőnek, hanem a vállalkozónak, Jánosnak okozott kárt. Mit tehetett volna János? Ha kötött volna külön munkavállalói felelősségbiztosítást, nem kellene aggódnia. Ezt a biztosítást
- egy személyre vagy több személyre is meg lehet kötni,
- évente körülbelül 50 ezer forintba kerül (1 munkavállaló esetében),
- és a legtöbb biztosítónál 2 millió forintig térít károkozás esetén.
Így biztosítva lett volna az a légkondi, amit Péter leejtett, miközben az még János tulajdonában volt.
- Lehet olyan is, hogy a légkondit a megrendelő vásárolja meg. Ha Péter szerelés közben leejti a létráról, akkor a biztosító kifizeti a kárt. Ilyenkor ugyanis már arról van szó, hogy harmadik személynek, azaz a megrendelőnek okozott kárt az ügyetlenségével az alkalmazott.
- Ha Péter elkezdi felfúrni a légkondit, és véletlenül kárt okoz a falban lévő vezetékben, akkor ez szolgáltatás közben okozott kárnak számít. Mivel harmadik személynek, azaz a megrendelőnek okozott kárt, a biztosító kifizeti a helyreállítás anyag- és munkadíját.
Van azonban egy faramuci helyzet is: ha Péter olyan ezermester, hogy a villanyszerelést is ő csinálta előzőleg, és "magának" okoz kárt azzal, hogy átfúrja a vezetéket a falban, akkor a biztosító sajnos nem térít. Hacsak…
Hacsak már át nem lett adva a munkafázis. Amint a munkafolyamat elkészült, a vezeték “átkerül” a megrendelő tulajdonába, így a károkozás már harmadik személynek történik, és a biztosító fizet.
Én rontottam el egy munkát. Ugye, fizetik a káromat?
Fontos tudni, hogy szavatosságra a biztosító nem fizet. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavégzés közben mi rontunk el valamit, azaz hibásan kivitelezünk, azt saját zsebből kell helyreállítanunk.
Például, ha egy kőműves rosszul épít fel egy falat, és azt vissza kell bontani, a biztosító nem téríti meg. Ha a kárszakértő megállapítja, hogy a kőműves hibája kárt okozott a villanyszerelőnek és a klímásnak, a biztosító kifizeti a villanyszerelő és a klímás munkájának helyreállítási költségeit, anyag- és munkadíjat egyaránt. A kőműves elrontott munkafázisát és az ezzel kapcsolatos anyagköltséget viszont nem téríti.
Tegyük fel, hogy Zoltán, aki vízszerelő, véletlenül rosszul illeszt össze két idomot a fürdőszoba lefolyó rendszerének kivitelezésekor. A víz csak kicsit szivárog, így senki nem veszi észre azonnal. A kőműves lebetonozza, majd jönnek a burkolók és a festők, mindenki elvégzi a munkáját. A megrendelő beköltözik a házba, és néhány hét múlva észreveszi, hogy a fürdőszobában vizes a fuga a padlón és a falon, és a szomszéd szobában is nedves a laminált padló.
A káresemény bejelentése után a kárszakértő megállapítja, hogy a hibát Zoltán okozta. Vissza kell bontani a járólapot, felverni a betont, helyreállítani a lefolyócsövek illesztését, újra betonozni, burkolni, majd felszedni a szomszéd szoba laminált padlóját. A falakat ki kell szárítani, majd újra glettelni, festeni, lerakni az új laminált padlót és takarítani. Ebbe belegondolni is rossz, de az ilyen esetek gyakran előfordulnak.
A kőműves, a burkoló és a festő munkáját és anyagköltségét a biztosító megfizeti, hiszen Zoltán a munkájával a többi vállalkozónak okozott kárt.
De jogosan követelheti Zoltán, hogy az ő hibás munkájának helyreállítását is fizessék ki? Sajnos nem, mert a biztosítás csak a harmadik félnek okozott károkat téríti, azaz a saját hibánk miatt keletkezett anyag- és munkadíjat saját zsebből kell állnunk.
Mit tegyek, ha az alvállalkozó okozott kárt
Egy másik példában Mihály generálkivitelező, és alvállalkozókkal együtt dolgozik. Biztosítása kiterjed az alvállalkozók által okozott károkra is. Családi ház felújításába kezdenek, ahol az egyik alvállalkozó ráejt egy szerszámot a járólapra, amitől az összetörik. Másnap az ablakpárkányra ejt valamit, és az is eltörik. A következő napon a bontás közben a beltéri ajtó és az ajtófélfa sérül meg.
Javasolhatnánk Mihálynak, hogy ezt az alvállalkozót ne hívja többet dolgozni, de az ilyen események bárkivel előfordulhatnak.
Mihálynak a kárbejelentés előtt mérlegelnie kell néhány dolgot:
- Tegyük fel, hogy Mihály a saját biztosítására jelenti be az alvállalkozó által okozott káreseményt. Megteheti, hiszen biztosítása kiterjed az alvállalkozó által okozott károkra is. Ez a bejelentés azonban a saját biztosítási díjának jelentős növekedéséhez vezethet, mert a biztosító “veszélyesebb” kategóriába sorolja a kárbejelentőt.
Az említett esetben tehát célszerű először az alvállalkozó biztosítója felé jelezni a káreseményt. Ha ott valamilyen okból nem kerül sor a kifizetésre, csak akkor kell Mihály biztosítására bejelenteni a kárt.
Mikor kinek a felelőssége?
Ádám tetőfelújításba kezdett egy megrendelőnél, de anélkül, hogy előre tudta volna, a legrosszabb időpontot választotta: a tető lebontása után hatalmas vihar kerekedett. Igaz, megfelelően lefóliázta a tetőt, de a viharos szél, és a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék nem foglalkozik mindenféle fóliákkal. A felújítással nem érintett helyiségek beáztak.
Erre a kivitelezői felelősségbiztosítás általában nem fizet. A kivitelezői felelősségbiztosításban pontosan meghatározzák, milyen károkra terjed ki a fedezet. A legtöbb szerződésben külön szerepel, hogy ha a tetőt csak ideiglenesen fedik le, és a vihar ennek ellenére beázást okoz, akkor ezért a biztosító nem vállal kártérítést. Az ilyen helyzetek elkerülésére érdemes lehet külön, időjáráskárokra vonatkozó biztosítást kötni, vagy a meglévő szerződésünkön belül külön kiterjesztést kérni erre.
Van még remény ebben az esetben?
Igen, ha a megrendelő, azaz a ház tulajdonosa rendelkezik lakásbiztosítással. De erre a kárra a lakásbiztosítás sem fizet, hacsak az nem tartalmazza az “építés, szerelés” nevű záradékot. Ezt a felújítás megkezdésekor érdemes jelezni a megrendelőnek.
Ha a megrendelő úgy dönt, hogy nem kívánja ezt a kiegészítést megkötni, azt a kivitelezői szerződésben ajánlott rögzíteni. Így egy esetleges káresemény bekövetkezésekor egyértelműen bizonyítható, hogy a kár helyreállítása nem a mi felelősségünk.
Egy másik példában egy lakóház bővítésénél Béla gépész alvállalkozója rosszul szerel be egy bojlert. Erre azonban csak évekkel később derül fény, amikor a gépet karbantartani kellene – a karbantartó viszont nem fér hozzá a bojlerhez, mert a gépész nem hagyta meg a szükséges távolságokat a beépítéskor.
A bojler beépítését meghatározott műszaki előírás szerint kell elvégezni, tehát a tervek nem tartalmazzák a beépítési távolságokat. A gépész szakember feladata, hogy tudja és betartsa ezeket az előírásokat, hogy a karbantartó a későbbiekben hozzáférhessen a készülékhez.
Ki hibázott? A tervező? A fővállalkozó? Vagy a gépész alvállalkozó? Nagy valószínűséggel az utóbbi.
Ez viszont egy speciális eset, és komolyabb kivizsgálást igényel.
Mit tehetünk, hogy bebiztosítsuk magunkat?
- Legyen egy megbízható tanácsadónk, aki ért a biztosításokhoz, különösen a kivitelezői felelősségbiztosításhoz.
- Ellenőriztessük évente a szerződésünket! Nézzük át a feltételeket, és ha szükséges, akkor módosítsuk az árbevételt, a tevékenységi kört.
- Kössünk külön munkavállalói/alvállalkozói felelősségbiztosítást! Ha az alvállalkozó hibájából keletkezik kár, így van esély, hogy ne (csak) mi viseljük a terhet.
- Vegyük figyelembe a kockázatokat is: hol dolgozunk, milyen környezetben, milyen munkák vannak, mennyi az esélye, hogy valami gond történik. Néha jobb a kötelezőnél magasabb biztosítási díjra szerződést kötni, hogy egy esetleges káreseménynél mindenképp kifizetésre kerüljön a teljes összeg.
- Tartsuk rendben a dokumentációt! Minden munkánál írjunk szerződést! Minden tervet, minden műszaki előírást, minden módosítást rögzítsünk írásban a megrendelővel és az alvállalkozóval egyaránt.
