A CIB Bank megbízásából készült, ezerfős reprezentatív felmérés szerint minden harmadik magyar felnőtt a közeljövőben felújítaná az otthonát.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az építőipar 2024-ben sem számíthat érdemi javulásra, kedvezőtlen esetben akár 4 százalékos teljesítménycsökkenéssel zárhatja az évet. A visszaesés azonban nem egyenletes: elsősorban a nagyberuházásokat és az infrastrukturális projekteket (útépítés, mélyépítés) érinti, mert ott az állami megrendelések visszafogása a legérezhetőbb.
Olvasónk vásárolt egy félkész családi házat, ami e-naplóval épült. Az épületet szeretnék befejezni, azonban az eredeti építtető már nem elérhető, így az eredeti e-naplót sem tudják folytatni. Hogyan folytatható szabályosan az építkezés?
Kivitelező olvasónk érdeklődött, hogy a beépített építési termékek teljesítmény-nyilatkozatát kinek kell feltöltenie az e-naplóba? A kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőnek?
Gyakori probléma olvasóink körében, hogy az építkezés közepén eltűnik a kivitelező. A félbehagyott munkát ugyan befejezi egy új vállalkozó, azonban a használatbavételt sok esetben nem kapja meg a ház, mivel hiányzik a régi kivitelező FMV nyilatkozata. Mit lehet ilyenkor tenni? Elég az új kivitelező nyilatkozata hogy ő garanciát vállal az épületre?
A második generációs verzió 2027–2028-ra teljesen átírja a játékszabályokat. Nekünk most kell eldönteni, hogyan tervezünk egy-egy projekten belül következetesen, melyik generációt választjuk, és hogyan készülünk fel arra, hogy pár év múlva már csak az új Eurocode 0 lesz érvényben Magyarországon.
Januárban, a fűtési szezon kellős közepén leáll egy régi kazán egy négyemeletes társasház harmadik emeletén. A lakás kihűl, nincs meleg víz. A tulajdonos gyors megoldást szeretne: vegyenek egy új kondenzációs kazánt, szereljék fel a régi helyére, és legyen vége a problémának.
2026 első hat hónapjában 13 százalékkal több új lakás épült Magyarországon, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Az év első felében összesen 6682 új lakást vettek használatba, ami a lakásépítési piac élénkülésére utal.
Az egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek a tervektől és az épület mögé épült egy terasz, valamint egy pergola. Mivel már az eredeti tervekkel is kimaxolták a telek beépíthetőségét, gond lehet a használatbavétellel?
2019-ben megírtuk, hogy a hazai építőipar szakemberhiányára az előregyártott betonelemek – a Leier Mesterpanel, Kéregfal és üreges födémpalló rendszerei – jelenthetik az egyik legkézzelfoghatóbb választ. Akkor ez még inkább szakmai előrejelzés volt. 2026-ban már nem az: a piac konkrét, mérhető számokkal igazolta, hogy a technológia nem csak elméletben, hanem tömegméretben is működik – és a szakemberhiány, amire válaszul ajánlottuk, addig nem enyhült, hanem újra erősödött.
Elég rossz érzés, amikor a hatóság elutasítja a tervünket egy számítási hiba miatt. Képzeljük el, hogy megtervezünk egy gyönyörű családi házat. Kiszámoljuk a magasságot, beküldjük a papírokat, majd kiderül, hogy az épület túl magas lett. A hiba oka nem bennünk volt. Egyszerűen nem a megfelelő évszámhoz tartozó szabályokat használtuk a számításnál.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus 14-i kormányzati sajtótájékoztatót tartott. Bejelentette a kiemelt beruházások átfogó felülvizsgálatát, valamint egy új, bérlakás-fókuszú Wekerle Sándor programot. A tájékoztatón szó volt továbbá az M6-os autópálya koncessziós ügyéről, a Diákváros-projekt újraindításáról és a szélenergia-pályázatokról is.
Megjelent a villamos biztonsági felülvizsgálat új nyilvántartási rendszerének rendelettervezete. Ez megszünteti azt a bizonytalanságot, amivel hónapok óta szembenézünk. Eddig ugyanis a törvény már előírta a kötelező kamarai nyilvántartásba vételt, de a végrehajtás részletei hiányoztak. Most végre látszik, milyen feltételekkel kerülhetünk be a nyilvántartásba, milyen díjakkal kell számolnunk és kik végezhetnek villamos biztonsági felülvizsgálato. A tervezet ugyanakkor több új kötelezettséget is tartalmaz, amelyekre érdemes időben felkészülni!
2026. január 1-ig el kellett volna végeztetni egy energetikai felülvizsgálatot azokban az ingatlanokban, ahol 70 kW-nál nagyobb fűtési és légkondicionáló rendszer működik, amit 2022 előtt helyeztek üzembe.
Nézzünk egy példát, amit ugyan kitalált, de valós projektek tapasztalatai alapján raktunk össze. Ezen vizsgáljuk meg, hogy mit is hozhat egy kis építészirodának a BIM-light, azaz olyan elemek alkalmazása, amik BIM baráttá teszik az irodát.
Felszerelnek egy biztonsági kamerát, egy wifi hozzáférési pontot, vagy egy okosotthon-vezérlőt a nappaliba. Régebben ehhez két külön vezetékre volt szükség: egy tápkábelre, amely biztosította a tápellátást, valamint egy adatkábelre a kommunikációhoz. Ma már elég egyetlen „internetkábel” (Ethernet adatkábel). Hogy megy ez szabványosan?
Májusi számunkban már megírtuk: mindenhol, ahol a hatóságnak helyszínrajzot kell benyújtani, ott tervezési alaptérképet is kell készíteni. Ez az, amit csak a földmérő készíthet el, és az alapján már tényleg nem fordulhat elő, hogy ami a földhivatali térképen 1 méterre van a telekhatártól, az a valóságban csak 80 centire.
Meredek, lejtős telken építenének egy új családi házat. A hatóság már rábólintott a tervekre, kezdődne a kivitelezés, de az építtetőnek az az ötlete támadt, hogy 90 cm-el magasabban épüljön meg a ház, mert akkor kevesebbet kell a földmunkával bajlódni, és alacsonyabb támfal is elég lesz. Az ötlet megvalósítását az építtető a kivitelezőre bízta. Rendben van ez így?
Kedves Olvasónk! Az Építő Élet nem csak egy újság. A webináriumainkon évente több alkalommal olyan jogi, műszaki és vállalkozási témákat dolgozunk fel, amelyek közvetlenül érintik a mindennapi tervezői, kivitelezői gyakorlatot.
Az építőanyag-kereskedelem ebben az évben átlagosan 20-30%-os visszaeséssel küzd. Az építőanyag-kereskedők tapasztalatai alapján a hazai építőipari piac továbbra sem nevezhető kiegyensúlyozottnak. A vállalkozások többsége csökkenő vagy stagnáló forgalmat és kiélezett versenyt érzékel, miközben egyes részpiacokon “fellelhetők” a növekedés halvány jelei.
2025. január 15-től minden kivitelezőnek kötelező a felelősségbiztosítás. Tóth Tamás, felelősségbiztosítási specialista segítségével most körbejárjuk: mire fizet a biztosító és mire nem? Konkrét példákkal, eddigi tapasztalatokkal mutatjuk meg: hogyan tudjuk tényleg kihasználni a biztosítás nyújtotta védelmet, és mi az, amit saját zsebből kell állnunk.
Olvasónk esetében egy önálló egylakásos családi ház belső átalakításáról van szó. A kialakult állapot szerint a házban nincs külön WC, megfelelő méretű tároló, nappali, konyha, étkező stb., ezért a válaszfalak áthelyezésével alakítanák ki a szükséges helyiségeket. A ház mérete, kialakítása azonban nem teszi lehetővé, hogy az új lakóépületekre vonatkozó szabályokat teljes körűen betartsák. Gond lehet ez?
Kivitelező olvasónk érdeklődött, hogy a beépített építési termékek teljesítmény-nyilatkozatát kinek kell feltöltenie az e-naplóba? A kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőnek?
Gyakori probléma olvasóink körében, hogy az építkezés közepén eltűnik a kivitelező. A félbehagyott munkát ugyan befejezi egy új vállalkozó, azonban a használatbavételt sok esetben nem kapja meg a ház, mivel hiányzik a régi kivitelező FMV nyilatkozata. Mit lehet ilyenkor tenni? Elég az új kivitelező nyilatkozata hogy ő garanciát vállal az épületre?
A második generációs verzió 2027–2028-ra teljesen átírja a játékszabályokat. Nekünk most kell eldönteni, hogyan tervezünk egy-egy projekten belül következetesen, melyik generációt választjuk, és hogyan készülünk fel arra, hogy pár év múlva már csak az új Eurocode 0 lesz érvényben Magyarországon.
Januárban, a fűtési szezon kellős közepén leáll egy régi kazán egy négyemeletes társasház harmadik emeletén. A lakás kihűl, nincs meleg víz. A tulajdonos gyors megoldást szeretne: vegyenek egy új kondenzációs kazánt, szereljék fel a régi helyére, és legyen vége a problémának.
2026 első hat hónapjában 13 százalékkal több új lakás épült Magyarországon, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Az év első felében összesen 6682 új lakást vettek használatba, ami a lakásépítési piac élénkülésére utal.
Az egyszerű bejelentéses ház kivitelezése során eltértek a tervektől és az épület mögé épült egy terasz, valamint egy pergola. Mivel már az eredeti tervekkel is kimaxolták a telek beépíthetőségét, gond lehet a használatbavétellel?
2019-ben megírtuk, hogy a hazai építőipar szakemberhiányára az előregyártott betonelemek – a Leier Mesterpanel, Kéregfal és üreges födémpalló rendszerei – jelenthetik az egyik legkézzelfoghatóbb választ. Akkor ez még inkább szakmai előrejelzés volt. 2026-ban már nem az: a piac konkrét, mérhető számokkal igazolta, hogy a technológia nem csak elméletben, hanem tömegméretben is működik – és a szakemberhiány, amire válaszul ajánlottuk, addig nem enyhült, hanem újra erősödött.
Elég rossz érzés, amikor a hatóság elutasítja a tervünket egy számítási hiba miatt. Képzeljük el, hogy megtervezünk egy gyönyörű családi házat. Kiszámoljuk a magasságot, beküldjük a papírokat, majd kiderül, hogy az épület túl magas lett. A hiba oka nem bennünk volt. Egyszerűen nem a megfelelő évszámhoz tartozó szabályokat használtuk a számításnál.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus 14-i kormányzati sajtótájékoztatót tartott. Bejelentette a kiemelt beruházások átfogó felülvizsgálatát, valamint egy új, bérlakás-fókuszú Wekerle Sándor programot. A tájékoztatón szó volt továbbá az M6-os autópálya koncessziós ügyéről, a Diákváros-projekt újraindításáról és a szélenergia-pályázatokról is.
Megjelent a villamos biztonsági felülvizsgálat új nyilvántartási rendszerének rendelettervezete. Ez megszünteti azt a bizonytalanságot, amivel hónapok óta szembenézünk. Eddig ugyanis a törvény már előírta a kötelező kamarai nyilvántartásba vételt, de a végrehajtás részletei hiányoztak. Most végre látszik, milyen feltételekkel kerülhetünk be a nyilvántartásba, milyen díjakkal kell számolnunk és kik végezhetnek villamos biztonsági felülvizsgálato. A tervezet ugyanakkor több új kötelezettséget is tartalmaz, amelyekre érdemes időben felkészülni!
2026. január 1-ig el kellett volna végeztetni egy energetikai felülvizsgálatot azokban az ingatlanokban, ahol 70 kW-nál nagyobb fűtési és légkondicionáló rendszer működik, amit 2022 előtt helyeztek üzembe.
Nézzünk egy példát, amit ugyan kitalált, de valós projektek tapasztalatai alapján raktunk össze. Ezen vizsgáljuk meg, hogy mit is hozhat egy kis építészirodának a BIM-light, azaz olyan elemek alkalmazása, amik BIM baráttá teszik az irodát.
Felszerelnek egy biztonsági kamerát, egy wifi hozzáférési pontot, vagy egy okosotthon-vezérlőt a nappaliba. Régebben ehhez két külön vezetékre volt szükség: egy tápkábelre, amely biztosította a tápellátást, valamint egy adatkábelre a kommunikációhoz. Ma már elég egyetlen „internetkábel” (Ethernet adatkábel). Hogy megy ez szabványosan?
Májusi számunkban már megírtuk: mindenhol, ahol a hatóságnak helyszínrajzot kell benyújtani, ott tervezési alaptérképet is kell készíteni. Ez az, amit csak a földmérő készíthet el, és az alapján már tényleg nem fordulhat elő, hogy ami a földhivatali térképen 1 méterre van a telekhatártól, az a valóságban csak 80 centire.
Meredek, lejtős telken építenének egy új családi házat. A hatóság már rábólintott a tervekre, kezdődne a kivitelezés, de az építtetőnek az az ötlete támadt, hogy 90 cm-el magasabban épüljön meg a ház, mert akkor kevesebbet kell a földmunkával bajlódni, és alacsonyabb támfal is elég lesz. Az ötlet megvalósítását az építtető a kivitelezőre bízta. Rendben van ez így?
Kedves Olvasónk! Az Építő Élet nem csak egy újság. A webináriumainkon évente több alkalommal olyan jogi, műszaki és vállalkozási témákat dolgozunk fel, amelyek közvetlenül érintik a mindennapi tervezői, kivitelezői gyakorlatot.
Az építőanyag-kereskedelem ebben az évben átlagosan 20-30%-os visszaeséssel küzd. Az építőanyag-kereskedők tapasztalatai alapján a hazai építőipari piac továbbra sem nevezhető kiegyensúlyozottnak. A vállalkozások többsége csökkenő vagy stagnáló forgalmat és kiélezett versenyt érzékel, miközben egyes részpiacokon “fellelhetők” a növekedés halvány jelei.
2025. január 15-től minden kivitelezőnek kötelező a felelősségbiztosítás. Tóth Tamás, felelősségbiztosítási specialista segítségével most körbejárjuk: mire fizet a biztosító és mire nem? Konkrét példákkal, eddigi tapasztalatokkal mutatjuk meg: hogyan tudjuk tényleg kihasználni a biztosítás nyújtotta védelmet, és mi az, amit saját zsebből kell állnunk.
Olvasónk esetében egy önálló egylakásos családi ház belső átalakításáról van szó. A kialakult állapot szerint a házban nincs külön WC, megfelelő méretű tároló, nappali, konyha, étkező stb., ezért a válaszfalak áthelyezésével alakítanák ki a szükséges helyiségeket. A ház mérete, kialakítása azonban nem teszi lehetővé, hogy az új lakóépületekre vonatkozó szabályokat teljes körűen betartsák. Gond lehet ez?
