Felfüggesztik az Otthon Start kiemelt beruházásokat, Új bérlakás program indul
33 Otthon Start-kiemelt beruházást függesztenek fel
Az elmúlt évtizedben a magyar építőipar egyik legtöbbet vitatott fogalma a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” volt. Ez lehetővé tette a beruházók számára, hogy mentesüljenek a Helyi Építési Szabályzatok (HÉSZ) szigorú előírásai alól. Vitézy elmondta, hogy Magyarországon jelenleg több mint 1000 kiemelt beruházás van, ezek egy részét tételesen átvilágítják. Az első körben felülvizsgált terület az Otthon Start program keretében kiemelt státuszt kapott lakásfejlesztések köre: a miniszter szerint az előző kormány több esetben olyan projekteknek is kiemelő rendeletet adott, amelyeknél a beruházók alkalmatlan telkeken kívántak lakást építeni, a kiemelés pedig felülírta a helyi építési szabályokat.
Vitézy konkrétan az újpalotai, Pólus Center melletti, több mint 3000 lakásos Bayer-fejlesztést emelte ki mint olyan projektet, amelynek hitelállományát jelentős részben állami garancia fedezte, miközben az érintett terület tömegközlekedési ellátottsága gyenge. Hasonló példaként hozta fel a Népszigeten a választások előtt kiemeltté nyilvánított, több ezer lakásos tervezett lakóparkot.
A bejelentés szerint a kormány javaslatot tesz az Országgyűlésnek az összes Otthon Start-kiemelő rendelet felfüggesztésére, ehhez törvényalkotásra van szükség. December 31-ig, amíg a Wekerle Sándor Program kidolgozása zajlik, az építési hatóságok nem adhatnak ki építési engedélyt ezekre a beruházásokra – összesen 33 projektről van szó, ezek nagy része Budapesten található, néhány pedig a debreceni térségben. Vitézy hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat nem jelenti automatikusan minden projekt leállítását. A lehetséges kimenetek között szerepel
a fejlesztő közberuházásra kötelezése (a fejlesztő a saját lakóparkja mellett közcélú, közösségi infrastruktúrát is köteles megépíteni),
megfizethető lakások előírása,
tömegközlekedési fejlesztés megkövetelése,
vagy önkormányzati megállapodás megkötése is.
Más kiemelt beruházások státuszát is visszavonják
A tájékoztatón bejelentették, hogy több más, nem lakásépítési célú beruházás nemzetgazdasági kiemelt státuszát is visszavonják, helyi tiltakozásokra és felülvizsgálati eredményekre hivatkozva. Az elhangzott lista szerint ez érinti:
a törökbálinti téglagyár területén tervezett rozsdaövezeti lakófejlesztést,
a XIII. kerületi Láng Gépgyár helyén tervezett fejlesztést,
a balatonvilágosi Club Aliga-projektet,
a tihanyi kastélyszálló-tervet,
a sukorói fejlesztést,
a Margitszigeti teniszstadiont,
a Soroksár–Gyál térségi vegyipari fejlesztést,
a józsefvárosi Pázmány Campust
és a Nyugati pályaudvar melletti cirkuszművészeti központot.
A miniszter szerint a már kiadott építési engedélyeket a kiemelő rendelet visszavonása önmagában nem érinti, további emelet-ráépítésekre vagy engedély-módosításokra azonban már nem lesz lehetőség kiemelt státusz alapján.
Wekerle Sándor program: bérlakások és kollégiumok
Vitézy szerint a lakáspiaci válság egyik oka, hogy Magyarországon 2025-ben mindössze 12 ezer új lakás épült, ami lakosság arányosan jóval kevesebb, mint az osztrák és lengyel (négy-ötszörös), illetve a cseh és román (több mint kétszeres) értékeknek. A miniszter adatai szerint tíz éve átlagosan 5,9 év nettó átlagkereséséből lehetett egy átlagos magyar lakást megvenni, ez az arány mára 7 év fölé nőtt.
Az új programra 550 millió eurós forrás áll rendelkezésre az uniós helyreállítási alapból (RRF), amelyet a Magyar Fejlesztési Bank folyósít. A konstrukcióban
20 százalék állami/uniós támogatás mellett 80 százalék piaci finanszírozást kell bevonniuk a fejlesztőknek,
akiknek cserébe megfizethető bérlakási vagy lakhatási vállalást kell tenniük.
A program kiegészül az Európai Beruházási Bank hiteleivel. Ez összességében több mint 2 milliárd eurós, a miniszter szerint akár 3 milliárd eurót is elérő ingatlanfejlesztést ösztökélhet.
A miniszter kifejezetten a barnamezős, alulhasznosított, meglévő tömegközlekedéssel ellátott városi területeket nevezte meg elvárt fejlesztési helyszínként Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. Kerülni kívánják a városszéli, tömegközlekedés nélküli területeket, amely szerinte több közlekedési torlódást és zöldfelület-beépítést eredményez. A kormány célja szerint a programalkotás december 31-ig lezárul, ezt követően kerülhet sor a
szükséges adó- és pénzügyi támogatások kialakítására,
valamint a lakástörvény átfogó módosítására (a miniszter szerint ez a törvény jelenleg olyan szemléletet tükröz, amely a saját tulajdont helyezi előtérbe a bérlettel szemben).
Diákváros és Rákosrendező
A tájékoztatón megerősítették a 2021-ben leállított Diákváros-projekt újraindítását. A telkeket korábban egy vagyonkezelő alapítványon keresztül a kínai Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak szánták, ám a kormány elállt ettől a tervtől. Vitézy szerint az alapítványt felszámolják, és augusztus végére a vagyon a telkekkel együtt a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerül. A korábbi terveket felülvizsgálják, de a lakóingatlan és kollégiumi fejlesztés megmarad.
Hasonló fejlesztési potenciált látnak a Rákosrendező vasúti rozsdaövezetében is. A korábban tervezett nagyszabású ingatlanfejlesztéssel szemben itt is lakás és kollégiumi célú fejlesztés lenne a cél.
A sajtótájékoztatón szó volt továbbá a Bayer Construct-tal a Bosnyák téri irodaházak ügyében kötött szerződésről. Az irodaházak mára szinte teljesen elkészültek, de üresen állnak. Az állam a vételár nagy részét (kb. 315 milliárd forintot) már kifizette, de a tényleges birtokbavétel (a végleges tulajdonátruházás) még nem történt meg. Ehhez teljesülnie kellett volna a zárási feltételnek, hogy az ingatlanokról 2026. június 30-ig lekerüljenek a harmadik felek (a zuglói önkormányzat) elővásárlási jogára vonatkozó tulajdoni lap bejegyzések. Ez nem történt meg, ezért állt el a kormány a szerződéstől 2026. július 31-én.
M6-os autópálya
A tájékoztató másik nagy témája az M6-os autópálya Dunaújváros–Érd közötti szakaszának üzemeltetési szerződése volt. Vitézy szerint a korábbi építési és közlekedési miniszter 2025 áprilisában – pénzügyi számítás és versenyeztetés nélkül – jóváhagyta, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF vegye át a szakasz üzemeltetését mintegy 149 milliárd forintért. A kormány álláspontja szerint a döntés meghozatalára ekkor nem a közlekedési tárcának, hanem a nemzetgazdasági miniszternek volt hatásköre, ezért úgy tartják, hogy ez a kijelölés semmis, nem érvényes. A miniszter szerint jelenleg is zajlik a szakasz további üzemeltetőjének versenyeztetése, végleges döntés a sajtótájékoztató időpontjában még nem született.
Szélenergia és uniós források
A kormány megerősítette, hogy a Magyarországnak járó, mintegy 10 milliárd eurós uniós forrás minden mérföldkövét teljesíteni kívánja augusztus 31-ig. Ehhez kapcsolódóan bejelentették, hogy
700 megawattnyi új szélenergia-kapacitásra írnak ki pályázatot még augusztus végéig,
2030-ig pedig összesen 4000 megawattos célt tűztek ki.
A pályázatokhoz kapcsolódóan 25 járást jelölnek ki könnyített engedélyezési eljárású térségként. A védőzónákra vonatkozó korlátozások továbbra is érvényben maradnak (természetvédelmi területek, lakott területek, honvédelmi létesítmények közelsége).
