TSZSZ – Írásos összefoglaló

Aláírt szerződés nélkül ne álljunk neki dolgozni!

Február 11-én, kedden vendégünk volt Koós Gábor, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) vezetője. Online előadásában részletesen elmondta, miért létfontosságú, hogy mindannyian aláírt, írásos megállapodással kezdjünk el dolgozni az építőipari projektekben. Az előadásban többször is szóba került, hogy ha nem létezik aláírt szerződés, az általa vezetett szerv, a TSZSZ, nem tud segíteni a viták rendezésében. Márpedig minden hosszabb vagy rövidebb ideig tartó munkánál előfordulhatnak kisebb-nagyobb nézeteltérések, ezért is lényeges a biztos jogi háttér megléte.

A webinárium felvételét az alábbi linken nézheti vissza:
Építő Élet TSZSZ webinárium Koós Gáborral (2025.02.11.)

Milyen szerepet tölt be a TSZSZ?

A TSZSZ hivatalos szakértői testületként működik, és törvényi szinten is kiemelt szerepet kap az építőipari lánctartozások és a késedelmes fizetések megelőzésében. Állami építési beruházásoknál kötelező először a TSZSZ-hez fordulni, mielőtt bírósághoz mennénk. A szervezet lényegében azt vizsgálja, hogy a kivitelezés vagy a tervezés során ki mekkora teljesítményt nyújtott, és ennek megfelelően mennyi pénz járna a vitában érintett feleknek. Azért is annyira hasznos a TSZSZ-hez fordulni, mert rövidebb időn belül (általában legfeljebb 30 nap alatt) kaphatunk szakmai megállapítást, amely erős bizonyíték akkor is, ha végül mégis a bíróság elé kerülne az ügy. Egyébként ekkor a bíróság köteles kéthetente tárgyalni még ítélkezési szünetekben is.

A szerződés a legfontosabb!

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a szerződést soha ne csak szóban kössük. Aláírt, írásos dokumentumra van szükség, amely tartalmazza a vállalt munka pontos részleteit és a hozzá kapcsolódó árazott, tételes költségvetést is, mert a szakértői vélemény készítésekor ez segíthet meghatározni, hogy mit kellett volna elvégezni, és mi valósult meg ténylegesen.
Arra is érdemes odafigyelni, hogy a terveket logikusan rendezzük össze, és ha lehet, vezessünk elektronikus építési naplót akkor is, ha ezt a rendelet egyébként nem tenné kötelezővé. Így nyomon követhető minden változás és kiegészítő megrendelés. Ha pótmunkát rendelnek tőlünk, annak írásban vagy az építési napló bejegyzéseiben is szerepelnie kell, különben a TSZSZ sem tudja megvizsgálni a részleteket a vitában.

Miként zajlik mindez a gyakorlatban?

A szakértői eljárás menete 2025. február 12.-én változott. A kérelmet online kell benyújtanunk. 

• Első lépésben meg kell adnunk a legfontosabb adatokat: kérelmező adatai, kérelmezett adatai, vitatott teljesítés helyszíne.
• A vitatott teljesítés leírásánál, ha a karakterkorlát közbeszól, akkor csatolt dokumentumként tovább részletezhetjük az ügyünket. 
• A vitatott összeg kitöltése után a kérelem beadása gombra kattintás következik. Ekkor a megadott e-mail címre a rendszer egy ún. díjbekérőt továbbít, ami egy elektronikus dokumentum, melyben láthatjuk a befizetendő összeget, és hogy azt hova, milyen közleménnyel kell elutalnunk. 
• Ha az utalás megtörtént, akkor a róla szóló bizonylatot a kapott linken keresztül fel kell töltenünk. Ebben áll egyébként az idei változás. 
• Ezután jöhetnek a dokumentációk, és azok feltöltése: szerződés, számlák, e-napló kivonatok és minden más lényeges irat.

Ha valamilyen dokumentum hiányzik, a TSZSZ öt napon belül jelzi a hiánypótlás szükségességét. Hiánypótlásra alapesetben tizenöt napunk van, de egyszer további nyolc nap haladékot kérhetünk.
Ha végül minden rendben van, az ügyet befogadják, amiről a másik fél is értesítést kap. 

Ezután helyszíni szemlét tűznek ki jó esetben a befogadást követő három napon belül, erről szintén mindenki értesül. A kitűzés és a szemle között nyolc napnak el kell telnie. Egyébként a másik fél is kap egy linket jelszóval együtt, amiknek a birtokában meg tudja nézni azt, hogy mi mit töltöttünk fel, miben áll a vita, mivel próbáljuk az igazunkat igazolni.
Ez azért lényeges, mert nem egyszer helyszíni szemlén a szakértői tanácsnak a másik fél azt mondta, hogy erről az egészről nem is tud, és már amúgy is rég kifizette a tartozását.
A másik félnek öt napja van arra, hogy a saját álláspontját kifejtse a kérelemmel kapcsolatban. Az öt nap és a helyszíni szemle között optimális esetben néhány nap telik el.
A háromfős szakértői tanács a helyszínen megvizsgálja az aktuális állapotokat. Tervezési ügyben akár a TSZSZ tárgyalójában is helyet kaphat a szemle.
A még hiányzó dokumentumok feltöltésére 6-8 nap áll rendelkezésre. Speciális helyzetben egyszeri harminc napos hosszabbítás igényelhető.
Ha minden információ adott, akkor a tanácstagok írásba foglalják a szakvéleményt, amit természetesen mindkét félhez eljuttatnak. A szakvélemény kötbérrel kapcsolatos és jogi kérdésekben nem tartalmazhat állásfoglalást.

Miért kéri el a TSZSZ az utalási bizonylatot?

A változtatást egy roppantul kellemetlen, többször is előforduló szituáció sürgette. Korábban a benyújtásnál Word dokumentumot kapott a benyújtó a központi rendszerből TSZSZ logóval, címerrel, minden lényeges információval egyetemben, feltüntetve természetesen a kérelmezett összeget is.
Majd a benyújtó fél ezt a hivatalos dokumentumot átküldte a “vitapartnerének”, aki nyilván ismerte a TSZSZ-t, és azt is tudta, hogy ha a másiknak van igaza, akkor bizony neki kell fizetni, mint a katonatiszt, úgyhogy inkább gyorsan hamar megállapodtak.
A megállapodásról a TSZSZ persze nem értesült, elkezdtek az üggyel foglalkozni, kiírták a hiánypótlást, és akkor vették észre, hogy letelt a tizenöt nap aktivitás nélkül. Ezért vezették be, hogy a befizetett díjnak csak a felét fizetik vissza.
Ha pedig a befogadás és a helyszíni szemle közötti időpontban állapodnak meg egymással a felek, akkor a befizetett összeg negyedét térítik meg.

Érdemes ebbe belevágni?

Igen! Koós Gábor az elmúlt évek statisztikáit összegezve elmondta, hogy a TSZSZ szakvéleménye gyakran már önmagában elég ahhoz, hogy a vitában álló felek megegyezzenek. Ha mégis perre kerül a sor, a bíróság felgyorsítja az eljárást, ráadásul nagy előny, hogy nem nekik kell felderíteni minden műszaki részletet, hanem a TSZSZ munkájára támaszkodhatnak.
Van arra is lehetőség, hogy a bíróság elrendelje a vitatott összeg elnöki letétbe helyezését, így a későbbi fizetési problémák kisebb eséllyel fordulnak elő.
Koós Gábor azt is kiemelte, hogy alapvetően sokkal kevesebb dolog kerül végül bírósági szakaszba, mióta létezik a TSZSZ.

Folyamatosan fejlesztik a kérelmek kezelésének módját. Törekednek arra, hogy a szakértők adminisztrációs terhei csökkenjenek, és minél több adat automatikusan megjelenjen a rendszerben.
Új sablonokat is készítenek a szemle kitűzéséhez, a határidő módosításához és a tagsági viszony megszüntetéséhez, emellett tervezik az informatikai háttér és a honlap modernizálását.
Várhatóan tovább finomodik majd a díjszámítás is, ami jelenleg a vitatott érték bruttó 3 százalékához igazodik (minimum 200.000 forint), de sokan javasolják, hogy a szerződéses összeg is szerepet kapjon benne.