Mit kell tenni hőségriadó esetén?

Ez a nyár bővelkedik hőmérsékleti rekordokban. Már nem ritkaság a 40 fok feletti hőmérséklet sem Magyarországon, miközben szervezetünk már a 30 fokra is a normális működéstől eltérő reakciókkal válaszol. Mit tegyünk az extrém magas hőmérséklet esetén, mik a kötelező intézkedések, melyekkel javítanunk kell dolgozóink munkakörülményeit?

Egy ilyen nyár abban teremt rendkívüli körülményeket, hogy a hőség hatásait mindenkire kiterjeszti. Máskor megszokhattuk, hogy a nyári kánikula idején különösen ügyelni kell a szabadban dolgozókra, például az útépítő munkásokra vagy a forró tűzhely mellett ételt készítő szakácsokra. Most viszont mindenkinél ügyelni kellett a hőség hatásaira, beleértve az irodai dolgozókat vagy a hasonló, eddig nem kifejezetten forrónak tűnő munkahelyen dolgozókat is.

Az extrém hőség mindenkinek a szervezetét megviseli, különösen azokét, akik fizikai munkát végeznek. A magas hőmérséklet hatására csökken a fizikai teljesítőképesség. Az emberek figyelmetlenebbek lesznek, csökken a koncentrációs képességük és lassul a reakcióidejük. Az izzadás következtében nedvessé válik a kéz, a test, ami főleg a fizikai munkát végzőknél növeli a balesetek kockázatát. A szabadban dolgozók között gyakran előfordul a napszúrás, annak további egészségügyi hatásaival: hányinger, fejfájás, akár eszméletvesztés is előfordulhat.

A munkáltató kötelessége a biztonságos munkahely megteremtése

Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények megteremtése a munkáltató feladata. A munkavédelmi szabályok eleve tartalmazzák a túl hideg vagy túl meleg munkahelyekre vonatkozó előírásokat az ott dolgozók érdekében. A mostani kánikula alatt szinte hihetetlennek tűnik, de túl melegnek azt a munkahelyet kell tekintenünk, ahol 

• az effektív hőmérséklet beltéren meghaladja a 24 fokot, 
• vagy szabadban végzett munka esetén a napi középhőmérséklet legalább egy napig meghaladja a 25 fokot, továbbá az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy hőségriasztást kiadja.

Az effektív hőmérséklet egy összetett mutatószám, ami figyelembe veszi az adott környezet hőmérsékletét, páratartalmát és a légsebességet is. Sajnos egyszerű hőmérővel ez nem mérhető, így a legtöbb munkahelyen inkább egyszerűen megérzésre döntik el, hogy melegnek kell-e tekinteni a környezetet vagy nem.

Sok munkahelyi körülmény tovább súlyosbítja a hőség miatti rossz munkakörülményeket. Ismerhetünk néhány kockázati tényezőt, aminek a hatásaira készüljünk fel, különösen akkor, ha ezek közül többel is meg kell küzdenünk:

• eleve a tartós, magas környezeti hőmérséklet, magas páratartalom
• közvetlen, erős napsugárzás, árnyék nélkül
• hő kibocsátásával járó technológia (konyha, erős gépek)
• alacsony légáramlás, nem megfelelő szellőzés
• nehéz fizikai munka
• hőleadást gátló ruházat, vastag, sötét munkaruha
• a hőalkalmazkodás feltételeinek a hiánya (alkalmazkodás nélkül, azonnal meleg helyen kell dolgozni)
• személyes adottságok: a munkások nem megfelelő fizikai állapota, például elhízás, magas vérnyomás, idős kor
• alacsony folyadék- és sóbevitel
• olyan gyógyszerek szedése, melyek befolyásolják a hőháztartást is, például egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók

Mit kell tenni hőségben?

Beltéren tehát a 24 fokot tartósan meghaladó hőmérséklettel akkor is foglalkoznunk kell, ha nincs hőségriasztás. Kültéren pedig különösen riasztás esetén kell a hőség következményeivel foglalkoznunk. 

Ilyenkor

• külön szüneteket kell biztosítani a dolgozóknak,
• védőitalról kell gondoskodnunk és
• a munkába lépést követően a dolgozóknak egy alkalmazkodási időszakot is biztosítani kell.

 Óránkénti szünet 

A melegnek minősülő munkahelyen óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces szünetet kell biztosítani a dolgozóknak. Ez a szünet a munkaidő részének számít (a normál munkaközi szünet nem a munkaidő része, ez viszont igen). Mivel amúgy is a munkaidő része ez a pihenő, ezt a dolgozónak igénybe is kell vennie, nem hagyhatja ki, nem dolgozhat megállás nélkül a melegben.

Innivaló, legalább félóránként 

Gondoskodni kell a védőitalról is. A védőital 14-16 fokos víz vagy ízesített, alkoholmentes ital lehet, amit igény szerint, de legalább félóránként kell biztosítani.

A tea és a védőital fogyasztásához személyenként, egyéni használatra kiadott poharakat kell adni, legalább annyit, amennyi a dolgozók létszáma (tehát mosogatás nincs, vagy mindenki saját poharat kap, vagy egyszer használatos poharakat használunk). A védőital és a tea készítéséhez a közegészségügyi követelményeket is figyelembe kell venni. A kávé, illetve a cukortartalmú italok fogyasztását viszont kerülni kell, mert kiszáradáshoz vezethetnek. Lehetőleg 15-20 percenként akkor is igyanak valamit a dolgozók, ha nem kívánják a vizet. Erre hívjuk fel a figyelmet, ne hagyjuk őket folyadékbevitel nélkül maradni!

Meleg munkahelyeken alkalmazodási időt kell hagyni

Az alkalmazkodási időszak azt jelenti, hogy amikor felveszünk valakit egy ilyen munkahelyre dolgozni, akkor csak fokozatosan lehet őt a meleg környezet hatásának kitenni. A foglalkoztatás kezdetén csak napi 2 órát tölthet el az új dolgozó ilyen környezetben. Ezt az időt naponta növelhetjük, s csak két hét múlva töltheti ebben a környezetben a teljes munkaidejét. Ugyanígy kell a meglévő dolgozóval is eljárni, ha három hétnél hosszabb ideig távol volt a munkahelyétől.

Figyeljünk rájuk!

A konkrét előírások mellett próbáljuk a munkafolyamatokat a nagy hőségnek megfelelően átalakítani. Például fokozottan ellenőrizzük a veszélyes munkafolyamatokat. Erre a figyelem csökkenése miatt van szükség. Próbáljuk lehetővé tenni azt is, hogy az emberek egymást váltva, egyszerre csak rövid ideig dolgozzanak a túl meleg munkahelyeken, ha lehetőségünk van a beosztás ilyen módosítására.

Lehetőség szerint módosítsuk a melegben, szabadtéri munkahelyen zajló munkafolyamatok időpontját. Ha lehetőség van rá, bontsuk ketté a napot: dolgoztassunk korán reggel, majd hagyjuk ki a legmelegebb órákat.

Ha elkerülhetetlen a tűző napon történő munkavégzés, készüljünk fel az esetleges rosszullétekre, biztosítsuk az elsősegélynyújtás feltételeit! Alakítsunk ki árnyékos pihenőket, vagy lehetőleg klimatizált helyiségeket, frissítőhelyeket vízvételi lehetőséggel. Legyen mindig ott a mobiltelefon is, ha valakihez gyorsan kell segítséget hívni.

Ügyelnünk kell az eszközök működésére is. Figyeljünk a fokozott tűzveszélyre, a túlforrósodó gépek működésére. Gyakrabban kell szünetet tartani, hogy a gépek le tudjanak hűlni, csökkentve a gyulladás veszélyét. A fokozódó tűzveszélyre figyelmeztetni kell az embereket is.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a klímaberendezések is okozhatnak problémát. Ha lehetőségünk van klímát használni, figyeljünk arra, hogy azok fúvónyílásait hogyan helyezzük el a helyiségben! Ne fújjon közvetlenül az emberekre a hideg levegő, illetve a hideg levegő áramlása ne okozzon senkinek kellemetlen tüneteket. A jogszabály szerint a levegő áramlási sebessége 1,5 m/s lehet, bár van, aki ennél kisebb huzatot is nehezen tud elviselni.

Milyen bajokat okoz a túl nagy hőség?

• Napszúrás: A napszúrás a legismertebb tünete a nagy melegnek. A fejet érő közvetlen, erős napsugárzástól alakul ki azzal, hogy a közvetlen sugárzás agyi vérbőséget okoz. Tünete a fejfájás, kábultság, tudatzavar, hányinger, eszméletveszés is lehet. Enyhe napszúrás esetén elég, ha a beteget hűvös helyre visszük, borogatjuk. Súlyosabb tünetek esetén kórházba kell szállítani.
• Hőséggörcs: Zárt helyen, nagy forróságban dolgozó munkásoknál alakul ki. Az erős izzadás miatt sót és folyadékot veszítenek, ami fájdalmas összehúzódásokat okoz a kézben, lábakban, esetleg hasi görcsökkel is járhat. Olyan esetben is előfordul, ha pótolják ugyan a folyadékvesztést, de kizárólag vízzel. Ez ugyanis nem pótolja a sóveszteséget.    
• Hőkimerülés: Szintén a meleg környezetben végzett nehéz fizikai munka és a sóhiányos folyadékbevitel következménye. A bőr forró lesz, kivörösödik, verejtékes. Lázzal, feszítő fejfájással, szédüléssel, szapora pulzussal, látászavarokkal jár együtt. 
• Hőguta: A felsoroltak közül a legveszélyesebb állapot. Arról lehet felismerni, hogy megszűnik a verejtékezés. A test így nem tudja leadni a felesleges hőt, a hőmérséklete folyamatosan emelkedik, többnyire 40 fok fölé. A bőr forró, sápadt és szárazzá válik, a pulzus szapora lesz, a vérnyomás lecsökken. Szívritmuszavart,  szabálytalan légzést, görcsöket okozhat. Súlyos esetben a beteg elveszíti az eszméletét, ami halálhoz is vezethet. A legfontosabb, hogy a beteget azonnal hűvös helyre vigyük, és csökkentsük a testhőmérsékletét hűtéssel, borogatással, vízzel permetezéssel.

Nagy Csaba