A megrendelő nem fizet, nem végez karbantartást, majd jótállást akar

    A megrendelő nem fizet, nem végez karbantartást, majd jótállást akar

    ~5 perc olvasás
    A kedves, mosolygós Varga család új házának generálkivitelezése: kicsit kukacoskodó volt a családfő, de minden flottul ment, egészen addig, amíg fizetésre nem került a sor. Ott bizony komoly nézeteltérések alakultak ki, olyan­nyira, hogy csak bírósági perben tudtuk kikényszeríteni az igazunkat, és a pénzünkhöz jutni.

    Jótállással, karbantartással kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk jogászunkkal.

    Probléma

    A kedves, mosolygós Varga család új házának generálkivitelezése: kicsit kukacoskodó volt a családfő, de minden flottul ment, egészen addig, amíg fizetésre nem került a sor. Ott bizony komoly nézeteltérések alakultak ki, olyan­nyira, hogy csak bírósági perben tudtuk kikényszeríteni az igazunkat, és a pénzünkhöz jutni. Vargáék már jó ideje beköltöztek, amikor is eszükbe jutott, hogy ez sem jó, meg persze az sem: valami miatt csordogál a víz a házfalon, eldugult a lefolyó a mosdónál, és a kád zománcával is történt valami. Mindenáron jótállást követelnek. Ha ki sem fizetett normálisan, akkor mire vagyunk kötelesek? Jótállás esetén meddig kell kimennünk javítani? Mi a helyzet, ha Vargáék is hibáztak, mert fittyet hánytak a karbantartási feladatokra és használati előírásokra?

    Tényleg tök mindegy, hogy kifizetett-e?

    – Furcsán hangzik, de sajnos igen. A két dolgot ugyanis teljesen el kell egymástól különíteni – kezdte szakemberünk. Gondoljunk csak bele a megrendelő oldaláról: pl. generállal építtet egy új építésű házat, 80 millióért. Valamilyen oknál fogva az utolsó 2 milliós kifizetést a megrendelő „visszatartja”, mert szerinte nem azzal a csempével burkoltuk ki a fürdőszobát, amiben megegyeztünk, ezen megy a huzavona. Közben a fűtésrendszerrel valami gond van, mert állandóan vagy lekapcsol, vagy levágja a kismegszakítót, nem működik. Akkor mi erre legyinthetünk, hogy „barátom, nem fizettél ki, akkor ugyan vissza nem megyünk garanciába”? 

    Új építés lévén valószínűleg jótállással fogunk tartozni. Ilyenkor 3-5-10 évvel kell számolnunk attól függően, hogy melyik épületszerkezetet kifogásolja a megrendelő..


    Szavatosság és jótállás

    A megrendelőt a szavatosság kevésbé “védi”, mint a jótállás. A szavatosság azt jelenti, hogy a munkánk az átadáskor nem tartalmazott hibát, ezért 2 évig vagyunk kötelesek helytállni. Ilyenkor a megrendelőnek kell bizonyítania azt, hogy a munka már az átadáskor is hibás volt. A jótállás pedig azt jelenti, hogy ha a jótállási idő alatt bármilyen hiba felmerül, azt ki kell vagy javítanunk vagy cserélnünk.


    A varázsige: a karbantartási útmutató

    Persze az is életszerűtlen, hogy az építtetőnek semmi dolga, feladata ne legyen a  ház körül, csak telefonálni nekünk egyet, ha valami nem stimmel, akár hosszú évek múlva is. Bizony-bizony Varga úrnak elő kell néha vennie a létrát és kitakarítani az ereszcsatornákat, az összefolyókat. Arra is szakítania kell időt, hogy a mosdó szifonját félévente kitisztítsa. 

    Ezért is fontos, hogy az új építésű házaknál mindig legyen karbantartási útmutató. Ebben először is mindenképpen hívjuk fel a megrendelő figyelmét arra, hogy bizony neki is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a háza sokáig újszerű, hibátlan és használható maradjon. A karbantartási útmutató részletekbe menő átgondolása és elkészítése nem egy kis munka, de mindenképpen megéri a fáradságot.

    Ezekre a részekre osszuk:

    • az épület és a beépített anyagok műszaki leírása
    • az épület, a burkolatok, a gépészeti, az elektromos és egyéb termékek használatával, karbantartásával kapcsolatos információk
    • a jótállással és szavatossággal kapcsolatos tájékoztatás.
    • A jótállás kapcsán pontról-pontra haladva hívjuk fel a figyelmet arra, hogy nem vonatkozik a jótállás, nem fogjuk javítani a következő hibákat:
    • a karbantartás elmulasztása és a nem rendeltetésszerű használat miatti hibákat, pl. azokat, amiket
    • a szellőztetés elmaradása vagy fűtés elzárása miatti penészesedés vagy 
    • a nem megfelelő fűtés miatti fagyás okoz, emellett
    • az eresz, szennyvíz, lefolyó dugulása és
    • a nem megfelelő tisztítószer használata, a koszosodás és vízkő miatti károkat, valamint
    • azokat a károkat, amit rágcsáló, madár vagy egyéb kár­tevő okoz.
    • a fizikai sérülésből adódó hibákat, pl. törés, parketta karcolása, vakolat leverése stb.
    • a megváltoztatott, lecserélt, átépített, módosított részekre, berendezésekre sem lesz jótállás (pl. letapétázza a falat, átfúrja a szigetelést a klíma miatt stb.)

    TIPP: Ha már próbálunk jósként előre látni, akkor ennél a felsorolásnál ne feledkezzünk meg a természeti csapások okozta károk és a szándékos károkozás jót­állásból történő kizárásáról sem (pl. graffiti, gyerek vagy háziállat okozta károk). Emellett biggyesszük oda a végére, hogy ha a jótállási időn belül keletkezett kárt a jótállási idő letelte után jelenti be, akkor sem fogunk javítani.

    Írjuk bele a kivitelezési szerződésbe is!

    A karbantartási útmutató kapcsán nagyon fontos az is, hogy a kivitelezési szerződésbe mindenképpen foglaljuk bele, hogy a karbantartási útmutató be nem tartása miatti hibák a jótállás elvesztésével járnak. Emellett rögzítsük azt is, hogy melyik karbantartást ki és hogyan végezheti. Tehát kiköthetjük, hogy ezt vagy azt csak mi csinálhatjuk, pl. a klímaberendezések tisztítását, a bojler vízkőmentesítését stb. Lehetnek olyan munkák, amit más is elvégezhet, de csak szakember, pl. csempébe fúrás, zsanérok állítása vagy a falba épített WC tartály alkatrészeinek cseréje. Emellett nyilván vannak olyan karbantartási feladatok, amit a lakók maguk is megtehetnek: pl. az eresztakarítást Varga úr, a szellőztetést pedig Varga asszony is meg tudja csinálni. Ezekre nem kötelezhetjük őket, nem írhatjuk elő, hogy hogyan tartsák rendben, hogyan gondozzák a saját házukat. Csak annyit, ha ezt elmulasztják, akkor nem jár nekik a jótállás.

    Ha ez rendben, akkor kinek és hogyan tartozunk jótállással?

    – A kötelező jótállás az új építésre vonatkozik. Itt viszont van egy fontos szabály, amin nem szabad átsiklanunk. A köztudatban ugyanis elterjedt, hogy csak a magánszemélyeknek, az ún. fogyasztóknak jár a jótállás. (Fogyasztó: az a természetes személy, azaz ember, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.) Ez igaz is, rájuk kedvezőbb szabályok, hosszabb határidők vonatkoznak, ha pl. vesznek egy TV-t, mint a cég-cég viszonyban. Ez a szabály azonban nem érvényes az új lakások építésekor fennálló jótállásra, arra akkor is kötelesek vagyunk, ha egy vállalkozásnak építünk – hívta fel a figyelmünket jogászunk. Más a helyzet, ha ún. lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások vagy háztartási gépek és készülékek javítása miatt vagyunk kénytelenek a jótállásra, pl. csak egy szobát festettünk ki, vagy egy kazánt bütyköltünk meg. Ilyenkor a 6 hónapos jótállási határidő csak a fogyasztókat illeti meg, a cégeket nem.

    Kis Zsuzsanna

    Ne maradjon le az építőipar legfontosabb híreiről!

    Iratkozzon fel hírlevelünkre és elsőként értesüljön az építési szabványok változásairól!

    Jelölje meg az Önre jellemző kategóriákat. (opcionális, több is választható)

    Építő Élet

    Szakmai hírportál és közösség építőipari vállalkozóknak

    Kapcsolat

    Új Média Kft.
    8800 Nagykanizsa, Magyar u. 181.

    © 2026 Építő Élet. Minden jog fenntartva.

    Üzemeltető: Új Média Kft. · Cégjegyzékszám: 20-09-065120 · Adószám: 12717576-2-20

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.