Állami építések szabályai – megjelent a végleges törvény

Októberben újra elfogadta a Parlament az állami építésekről szóló törvényt. Ez volt az a jogszabály, amit az Alkotmánybíróság tavasszal alaptörvény-ellenesnek minősített, így akkor nem léphetett hatályba. A kifogásolt részeket kijavították, a törvény erős központosítása viszont az új változatban is megmaradt.

Az új törvény létrehozását az előterjesztők a hatékonysággal, kiszámíthatósággal indokolták. 

Ez a hatékonyság azonban példátlan központosítással jár majd együtt. Az önkormányzatoknak szinte semmi lehetőségük nem marad fejlesztésekre, minden az állam kezébe kerül, amiben állami vagy uniós támogatás van.

Hol tág, hol szűk a hatókör

A törvény hatályát az „állami“ építésekre terjesztették ki. Csakhogy a szöveg szerint minden olyan beruházás ide tartozik,

• amiben az állami vagy európai uniós hozzájárulás eléri a becsült érték 50%-át
• és a támogatás teljes értéke meghaladja az 50 millió forintot.

Ám ezen a körön belül a teljes kontroll gyakorlatilag csak az önkormányzatokat érinti: a törvény hatálya alól kivették ugyanis többek közt az egyházakat, az egyébként teljesen állami pénzből alapított, közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a határon túlra adott állami támogatásból felépülő ingatlanokat és a koncessziós építési beruházásokat is. Így például ki fog maradni a felügyeletből valamennyi autópályaépítés az elkövetkezendő 35 évben, hiszen azok ma már koncessziós szerződés hatálya alá tartoznak.

A minisztérium dönt arról, mi valósulhat meg

Az önkormányzatok mozgásterét gyakorlatilag nullára csökkentik, csak az az épülhet meg, amire a minisztérium rábólint. Ma egy önkormányzat önerőből szinte semmit nem tud építeni. A vízvezetékcseréktől az iskolák felújításáig minden vagy hazai állami vagy uniós forrásból táplálkozik, tehát a beruházás a törvény hatálya alá kerül.  

A jövőben tehát ha egy település építeni akar magának valamit, akkor először is el kell érnie, hogy az ötlet rákerüljön a minisztérium projektlistájára. Ez lesz az állami építési beruházási keretprogram, ami évekre lebontva tartalmazza majd a megvalósítandó állami építések listáját. Ami erre a listára nem kerül fel, az nem hogy megvalósulni nem fog, de már a kormány elé sem kerül, hogy döntsenek róla.

A „projekt team”

Az építés teljes folyamatát a minisztérium fogja ellenőrizni. A beruházások élén egy projektszervezetnek kell állnia. Ezt szintén a minisztérium hozza létre, ők nevezik meg a egyes szereplőket is. A szervezet tagja lesz 

• az építtető (aki szintén nem helyi személy, mert ez vagy maga a minisztérium, vagy a minisztérium fogja megnevezni)
• a projektvezető (ő lesz az építtető képviselője a szervezetben)
• a tervező, 
• a kivitelező, 
• a tervellenőr, 
• lebonyolító, 
• műszaki ellenőr, 
• költségszakértő 
• és talán egyetlen helyi szereplőként az önkormányzat delegáltja. 
• Melléjük még egy közvetlen képviselőt ad a minisztérium is. 

A fentiek közül a lebonyolító és a tervellenőr is csak a minisztérium alkalmazottja lehet.

A kisvállalkozásokat az új törvény esetleg tervezőként, kivitelezőként, többnyire alvállalkozóként fogja érinteni.

A tervező felel azért is, hogy a beruházás beférjen a költségkeretbe

A tervezők felelőssége megnő a mostani szerződésekhez képest. A tervezőt a teljes beruházási folyamatra kell megbízni, ami magába foglalja a jótállási időszakot és a tervezői művezetést is. A megnövekedett felelősség azt jelenti, hogy a tervező nemcsak azért lesz felelős, hogy a munkáját a szabályoknak megfelelően végezze, hanem azért is

• a tervek és egyéb dokumentumok egymással és a tervezői költségvetésben foglaltakkal összhangban állnak, nem tartalmaznak olyan belső ellentmondásokat, amelyek a későbbiekben a kivitelezési közbeszerzések szabályos és gyors lefolytatását akadályozzák
• a tervek megfelelnek az állami keretprogramban meghatározott beruházási költségkeretnek.
• Ha nem vonnak be a munkába külön költségszakértőt, akkor a tervező készíti el a költségbecsléseket és -számításokat és felelős azok megalapozottságáért is. 
• A tervező felel a tervezői költségvetési kiírás és költségbecslés teljeskörűségéért és pontosságáért. E felelőssége alól sem a tervellenőr, sem az építtető vagy más közreműködők elfogadó nyilatkozata nem mentesíti.

A tervezőt mindenképpen pályázat útján kell kiválasztani. Előbb egy tervpályázatot kell indítani, majd ennek lezárása után tárgyalásos közbeszerzéssel választják ki a tervezőt. Vizsgálják majd az aránytalanul alacsony árú ajánlatokat is: aránytalanul alacsony árnak a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara ajánlott árainak a 70%-ánál olcsóbb ajánlatokat kell tekinteni.

Felelősség van, eszköz nincs?

Rávilágítanánk arra, hogy a törvény úgy emeli meg a tervezők felelősségét, hogy ehhez semmi eszközt nem ad az érintettek kezébe. Még akkor is a tervező felel a költségbecslés teljeskörűségéért és pontosságáért, ha egyébként a tervellenőr vagy az építtető elfogadja a költségbecsléstől való eltérést. Ugyanakkor a tervezőnek semmilyen eszköz nincs a kezében azzal kapcsolatban, hogy hogyan tartassa be a kivitelezés során “elszálló” árakat. 

Ugyanez igaz a beruházás többi szereplőjére is. Például a műszaki ellenőr az, aki végigkíséri a beruházás folyamatát a tervezéstől a kivitelezésen át a műszaki átadásig, sőt, még azon túl is a jótállási időszak lezárultáig. Részt vesz a közbeszerzési eljárásokban, közreműködik a tervezővel és a költségszakértővel a beruházás becsült költségének meghatározásában. Részt vesz tárgyalásokon, de még véleményezési jogot is csak egy esetben határoz meg számára a törvény: a szerződés teljesítése során a műszakilag egyenértékű kiváltásokra vonatkozó javaslatokat véleményezheti. Döntési jogot nem ad számára sem a törvény. Ha szakmai vita merül fel a tervező és a tervellenőr között, vagy a műszaki ellenőr és a tervellenőr között, akkor a kérdésben az építtetőnek lesz joga dönteni. Az építtető szerepét pedig az állam, illetve a minisztérium látja el, azaz az építésügyi miniszter jogköre valamennyi lényeges döntést meghozni.

Összeférhetetlenségi szabályok

A projektben részt vevő szereplőkre a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Ez az a törvény, ahol jogszabályokban példátlan módon a politikai hovatartozás kérdését is bevonták az összeférhetetlenségi szabályok körébe. A beruházás előkészítésében és megvalósításában résztvevők összeférhetetlennek minősülnek, ha valamilyen körülmény miatt nem képesek feladataik pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására. Itt a körülmények között felsorolják a gazdasági érdekeket, továbbá akár a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is. Aki ezek alapján összeférhetetlennek minősül, az köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az állami építési beruházás építtetőjének érdekeivel ellentétes lehet. A szereplőket arra is kötelezik, hogy összeférhetetlenségi nyilatkozatot tegyenek a miniszter részére.

Az összeférhetetlenségi szabályok kiterjednek a felek egymástól való függetlenségére is:

• a kivitelező nem lehet ugyanannak a beruházásnak a tervellenőre vagy műszaki ellenőre,
• a tervező nem lehet tervellenőr,
• a projektvezető nem lehet lebonyolító, tervező, tervellenőr, műszaki ellenőr vagy kivitelező ugyanazon a beruházáson stb.

A tervezőt és a kivitelezőt is értékelik

A tervező és a kivitelező munkáját utólag értékelni is fogják a műszaki átadás utáni egy hónapon belül. Az értékelést a miniszter végzi el a lebonyolító, a műszaki ellenőr és a kivitelező nyilatkozatai alapján.

Az értékelés során például nézni fogják, hogy a kivitelezés költsége hány százalékkal tért el az eredetileg tervezett összegtől. Ha ez a mérték a 25%-ot meghaladja, akkor kamarai vizsgálatot fognak kezdeményezni, hogy kiderítsék az eltérések okát.

Ez az értékelés feltehetően erősen meghatározza majd a következő megbízások sorsát is.

Kötelező lesz művészeti alkotásra is költeni

Újdonsága a törvénynek, hogy kötelezővé teszi a művészeti alkotások elhelyezését is minden egyes közösségi célokat szolgáló, közhasznú beruházás során. Ilyen beruházások esetén a becsült érték legalább 3 ezrelékét a beruházással összefüggő, vagy annak környezetében elhelyezkedő, lehetőleg kortárs művészeti alkotás elhelyezésére kell költeni.

A kivitelezők kiválasztásánál előny a környezettudatos építés

A kivitelezőt szintén közbeszerzés útján kell kiválasztani. A kivitelező nem készít saját költségvetést, hanem a kiadott tételes árazatlan költségvetés szerint ad ajánlatot. A benyújtott ajánlatokat nyilvánosságra kell hozni.

Előnyt jelent a pályázat során:

• ha a kivitelező elkülönítve gyűjti az építési-bontási hulladékot és az építőipari csomagolóanyagot
• olyan alapanyagokat használ fel, amit hulladékból hasznosítanak újra
• a minél alacsonyabb széndioxid-kibocsátás
• a kivitelezési szerződés teljesítése során a hozzáadott érték arányának mértéke, beleértve a munkabérköltséget és amortizációt is, vagy például 
• az ajánlatkérő által előírt jelentős károkozás elkerülése elvének való megfelelés (pl. fák megóvása).

Az ajánlatkérő még azt is értékelheti, hogy a benyújtott ajánlatok alapján a kivitelező hogyan fogja a dolgozókat szállítani és ennek milyen hatása lehet a levegőszennyezésre (szállítójárművek CO2-kibocsátása alapján).

Mindent bele kell venni a szerződésbe

A kivitelezésre kötött szerződéstől is többet vár el a törvény, mint amit az erről szóló rendelet eddig meghatározott. A szerződésnek például tartalmaznia kell a következőket is: 

• a pótmunka, többletmunka elrendelésének szabályait, módját
• az alkalmazott építőipari rezsióradíjat
• a kivitelezés közben felmerült, műszakilag egyenértékű kiváltás elfogadásának rendjét
• a vállalkozói díj módosításának feltételeit, beleértve az építőanyagár-változások kezelését
• az igényelhető előleg mértékét, az igénylés feltételeit és teljesítésének szabályait
• a felek közötti feladat-, felelősség- és kockázatmegosztás szabályozását
• a teljesítés igazolására, a műszaki átadás-átvételre vonatkozó szabályokat
• a hibás teljesítésre, szavatosságra és jótállásra vonatkozó szabályokat
• a szerződéses szankciókat és kötbért
• a vis maiorra és előre nem láthatóságra vonatkozó rendelkezéseket
• az alvállalkozók igénybevételére vonatkozó szabályokat és annak szerződésbeli rögzítését, hogy a kivitelező a teljesítés során köteles az igénybe vett alvállalkozókról és azok díjáról az építtetőt haladéktalanul tájékoztatni, oly módon, hogy az a fővállalkozói díjjal összevethető legyen stb.

Az összes körülmény ennyire részletes rögzítése azzal is jár, hogy a szerződésbe bele nem írt változáshoz a minisztérium nem fog hozzájárulni. Nem lehet olyan körülmény, áremelkedés vagy más, ami miatt például a vállalási árat a kivitelező módosíthatja – ha ezt a körülményt előre bele nem foglalták a kivitelezési szerződésbe. A szerződés például meg fogja határozni azt a sávot is, melyen belül az építőanyagok árának az emelkedését a kivitelező üzleti kockázatának kell tartani. Azaz ezen a sávon belül nem fogadható el áremelés az anyagárak emelkedésére hivatkozva.

Nagy Csaba

Forrás: 2023. évi LXIX. tv.