A feketén foglalkoztatottak fele az építőiparban dolgozik

Az építőipar adta tavaly a feketén foglalkoztatott munkavállalók 51 százalékát a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vizsgált ágazatok közül – közölte a hatóság adatai alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel.

A hatóság tavaly 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok 36 százaléka az építőipart érintette. Az ellenőrzéseken 8077 feketén foglalkoztatott munkavállalót azonosítottak, közülük 4148-at az építőiparban. Az építőipari munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 4031 esetben intézkedtek, és 1890 esetben munkaügyi bírságot szabtak ki csaknem 374 millió forint összegben – írták a közleményben.

Az ÉVOSZ a teljes építőiparon belül 40 ezerre becsüli a feketén foglalkoztatottak számát. Mivel ez továbbra is súlyos problémának tekinthető az ágazatban, a szakszövetség szorgalmazza a bírságolási összegek emelését. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti. Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani. Koji László, a szakszövetség elnöke hangsúlyozta: a fekete foglalkoztatás versenyegyenlőségi problémákat okoz az építőiparban.

A dolgozó bejelentésének elmulasztása mind a klasszikus munkaviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul. A hatóság tapasztalatai alapján a munkáltatók sokszor kivárnak a bejelentéssel, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók legjellemzőbb kifogása az “adminisztrációs hiba” vagy a “könyvelő mulasztása”, gyakori  továbbá a próbamunkára vagy első munkanapra hivatkozás is. Azonban rámutattak, hogy a 2021-ben bevezetett új szabályozás szerint a bejelentés nélküli foglalkoztatásnál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak kötelezni kell a munkáltatót az ellenőrzés napjától számított 30 napos visszamenőleges bejelentésre. Ezáltal az ÉVOSZ szerint az ilyen “trükkök” már nem sokat érnek.

Kitértek a harmadik országbeliek, a vendégmunkások szabálytalan foglalkoztatására is, amely rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával vagy más munkáltatóhoz szóló, illetve lejárt engedéllyel valósult meg. Erőteljesen felvethető a minősített munkaerő-kölcsönző vállalkozások felelőssége is – írta az ÉVOSZ.

Forrás: MTI,  NAV