Magyar vállalkozások helyzetbe hozását ígéri a kormány

    Magyar vállalkozások helyzetbe hozását ígéri a kormány

    ~4 perc olvasás
    2022 sem volt könnyű év az építőiparban, de 2023-ban komoly visszaesés jöhet. Így értékelte a helyzetet Koji László elnök az ÉVOSZ évzáró ünnepi közgyűlésén. A szaktárca képviseletében Csepreghy Nándor beszélt a közeljövőben kiadandó két új építőipari jogszabálycsomagról.
    Koji László, Csepreghy Nándor, Latorcai János (Forrás MTI)

    2022 sem volt könnyű év az építőiparban, de 2023-ban komoly visszaesés jöhet. Így értékelte a helyzetet Koji László elnök az ÉVOSZ évzáró ünnepi közgyűlésén. A szaktárca képviseletében Csepreghy Nándor beszélt a közeljövőben kiadandó két új építőipari jogszabálycsomagról. A szakma megkérdezését, a bürokrácia csökkentését és az állami beruházásoknál a magyar vállalkozások helyzetbe hozását ígérik.

    Nem csak nálunk lesz rossz éve az építőiparnak

    A nemzetközi helyzetet Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke értékelte. Elmondta, hogy Európában a folyamatban lévő beruházások még hajtják ugyan az építőipart, de ezek kifutása után nem igazán látszik a hasonló szintű folytatás. Az infláció következtében beszűkültek a lakossági lehetőségek, és állami források is gyérebben állnak rendelkezésre. Így a következő két évben az építőiparban szinte mindenütt 10-20%-os visszaesés várható. Az egyedüli kivétel Franciaország, ahol elsősorban a közelgő párizsi olimpia beruházásai miatt még egy csekély növekedés sem lesz elképzelhetetlen. Latorcai szerint ott van esély tompítani a visszaesés mértékét, ahol az állam képes lesz beruházásokat indítani. Ez egyrészt biztosíthatja a vállalkozások túlélését, másrészt sok foglakoztatásból kiesőnek is munkát, megélhetést nyújthat.

    Ha minden így marad, 20-25 százalékos visszaesés is jöhet 

    Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az építőiparban 2022 volt az utóbbi öt év legnehezebb éve. Az egy-két éves átfutási idő miatt teljesen más piaci környezetben köttettek ugyanis azok a szerződések, amelyek végül a növekvő árak, a forintgyengülés, illetve a beszerzés nehézségei mellett valósultak meg. Mindezek dacára az építőipar 2022-es teljesítménye reálértéken (vagyis az infláció hatását kompenzálva) mintegy 3-4%-kal haladta meg a tavalyi szintet. (Folyó áron ez a növekedés akár 20 %-os is lehet.) Ugyanakkor az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre kevesebb az új megrendelés. Ha minden így marad, akkor szerinte jövőre az építőiparban 20-25%-os visszaesés várható. Azt viszont külön kihangsúlyozta Koji, hogy ez nem egyformán fogja érinteni a cégeket, nagy különbségek is lehetnek.

    Készülőben az új szabályok

    Lázár János miniszter betegsége miatt a tárcát Csepreghy Nándor államtitkár képviselte. Bevezetőjében kiemelte, hogy két fontos új jogszabály van készülőben. Az egyik az állami beruházásokat szabályozó törvény, a másik a magyar építésgazdaság kerettörvénye.

    Ezek a jogszabályok a magyar építésgazdaság és a közlekedés területén a hazai vállalkozásokat kívánják előnyös helyzetbe hozni. Ez felvállaltan patrióta, protekcionista politikát jelent, ami az államtitkár szerint az Unión belül is lehetséges. Példaként említette, hogy a német, osztrák vagy francia infrastruktúrát sem külföldi, hanem elsősorban ottani vállalkozások építik. Nálunk viszont ma még az ilyen beruházások 80%-át külföldi cégek valósítják meg. – Ami az állam pénzéből épül Magyarországon, annak ezentúl meghatározó mértékben a magyar munkaerőre és mérnöki tudásra alapozva, magyar alapanyagból és technológiával, a magyar gazdaságot gyarapítva kell készülnie – jelentette ki Csepreghy. 

    Azt ígérte, hogy jelentősen csökkentik a bürokráciát, elhagyják mindazokat a szabályokat, amik feleslegesen megnehezítik a szakma gyakorlóinak az életét. Az új jogszabályoktól azt remélik, hogy képesek lesznek gyorsítani is a beruházásokat. 

    Két alapelv betartását ígérik: az egyik, hogy semmit a szakmáról a szakma nélkül, a másik pedig a helyi közösségek véleményének prioritása.


    Az évzáró közgyűlésen hirdették ki a 2022. évi Építőipari Nívódíjakat is. 

    Az idei díjazottak:

    Középület/irodaház kategória: 

    • Szervita Square Building – Budapest, 
    • Irányi Palota – Sasok Háza – Budapest

    Középület/kereskedelmi kategória: 

    • Matild Palace (Déli Klotild Palota) – Budapest

    Középület/sport és szabadidős kategória: 

    • Multifunkcionális Kézilabdacsarnok (PICK Aréna) – Szeged,  
    • MVM Dome – Budapest

    Középület/oktatás kategória: 

    • PTE Általános Orvosi Kar Új elméleti tömb – Pécs

    Középület/kulturális kategória: 

    • Magyar Zene Háza – Budapest

    Középület/szakrális kategória: 

    • Pasaréti Közösségi Ház – Budapest, 
    • Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia Templom rekonstrukciója

    Műemlék-helyreállítás és rehabilitáció: 

    • Magyar Művészeti Akadémia Irodaházának épülete, 
    • MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum, Nádasdy- kastély

    Közlekedési létesítmény kategória: 

    • M44 gyorsforgalmi út – Tisza-híd

    Komplex Infrastrukturális létesítmény kategória: 

    • Bástya u. 1-11. közpark kialakítása és a Veres Pálné utca megújítása – Budapest

    A díjazott projektek tervezőinek, építtetőinek, lebonyolítóinak, generálkivitelezőinek és alvállalkozóinak listája, valamint az értékelés itt olvasható: bit.ly/ÉpítőipariNívódíj2022.


    Őri András

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.