Változások a munkaügyi szabályokban Jönnek az apanapok és a szülői szabadság

    Változások a munkaügyi szabályokban Jönnek az apanapok és a szülői szabadság

    ~7 perc olvasás
    Több hónapos késéssel ülteti át a magyar jogba a kötelező uniós munkaügyi változásokat a kormány. Többek közt a dolgozók megfelelő tájékoztatásának szabályait, az apáknak járó megnövelt pótszabadságokat már augusztusban be kellett volna vezetni.

    Több hónapos késéssel ülteti át a magyar jogba a kötelező uniós munkaügyi változásokat a kormány. Többek közt a dolgozók megfelelő tájékoztatásának szabályait, az apáknak járó megnövelt pótszabadságokat már augusztusban be kellett volna vezetni. Ehhez képest csak nemrég terjesztették a Parlament elé a módosításokat, s azok közül is csak a feltétlenül szükséges minimumot akarják megadni a hazai dolgozóknak. A törvényt egyelőre még nem fogadták el, a módosítások januárban lépnek majd hatályba.

    Még 2019-ben született egy uniós irányelv az EU-ban elérendő kiszámítható és átlátható munkafeltételekről. Ez többek között olyan kérdéseket szabályoz, mint hogy milyen tájékoztatót kell adni az új alkalmazottaknak munkába lépésükkor, vagy hogy milyen jogok illetik meg a dolgozókat gyermekek születése esetén. Ezekre két uniós irányelv született. Az irányelv olyan jogszabály, amit nem közvetlenül kell alkalmazni, hanem minden államnak be kell építenie a saját jogrendjébe. Erre volt egy három éves határidő, 2022 augusztusában kellett volna az új szabályoknak a magyar törvényekben is megjelenniük. A kormány azonban határidőre el sem kezdte ezt a munkát. Csak három hónappal a határidő után, november elején jelent meg az uniós irányelveknek megfelelő törvényjavaslat.

    Új dolgozók tájékoztatása: több mindenről és hamarabb

    Az új dolgozót jelenleg a munkába lépését követő 15 napon belül kell tájékoztatni a munkavégzés legfontosabb feltételeiről, mint például a napi munkaidő, a béren kívül juttatások, az elszámolás és a bérfizetés módja, a munkakörébe tartozó feladatok stb. 

    Ennek a tájékoztatónak az elkészítési ideje lerövidül: a jövőben 15 nap helyett már 7 napon belül írásban át kell adni a dolgozónak. Kibővítették a kötelező tartalmát is. Szerepelnie kell benne a következőknek:

    • ki a munkáltatói jogkör gyakorlója
    • a munkaviszony kezdete, időtartama
    • a munkahely
    • a munkakörbe tartozó feladatok
    • a napi munkaidő
    • a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be
    • a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja
    • a rendkívüli munkaidő lehetséges időtartama (éves szinten)
    • a munkáltató tevékenységének sajátos jellege (ha például megszakÍtás nélküli a tevékenysége)
    • a munkabérről való elszámolás módja
    • a munkabérfizetés gyakorisága
    • a kifizetés napja
    • az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások
    • a szabadságnapok száma, számítási módja és kiadásának szabályai
    • a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, különösen a felmondási idő megállapításának szabályai
    • a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő 
    • a hatóság megnevezése, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti
    • a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

    Arról is tájékoztatni kell a dolgozókat, mire számíthatnak a későbbiekben

    A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia a dolgozóknak arról is, hogy 

    • a vállalkozásnál van-e lehetőség részmunkaidős foglalkoztatásra,
    • távmunkára, 
    • vagy a jelenleg határozott idejű munkaviszonynak a határozatlan idejűvé alakítására.

    Az új szabályok szerint az újonnan felvett dolgozó a munkaviszony első hat hónapját kivéve kérheti szerződésének módosítását a fenti tájékoztatás szerint.

    Több lehetőség a kisgyerekeseknek 

    Kérhetik szerződésük módosítását a kisgyermeket nevelő szülők is, gyermekük 8 éves koráig. Ennek keretében kérhetik

    • a munkavégzési hely módosítását
    • a munkarend módosítását
    • a távmunkában történő foglalkoztatást vagy
    • a részmunkaidős foglalkoztatást. 

    Ezeket a változtatási kérelmeket a dolgozónak írásban kell benyújtania. A munkáltató el is utasíthatja ezt a kérelmet, de az elutasítást meg kell indokolnia.

    Jobban kell tájékoztatni a külföldre küldött dolgozót is

    Bővül a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos kötelező tájékoztatás tartalma is. Meglévő szabály, hogy ha külföldi munkavégzés várhatóan meghaladja a 15 napot, akkor a dolgozó számára részletes tájékoztatást kell nyújtani annak feltételeiről, úgy mint munkavégzés helye, díjazás, hazatérési feltételek. Ezt a kiutazás előtt legalább 7 nappal írásban kell átadni.

    Az új szabályozás szerint a tájékoztatásnak a következőkre kell kiterjednie:

    • a külföldi munkavégzés helye, időtartama
    • pénzbeli és a természetbeni juttatások
    • a munkavégzés helyén irányadó díjazás
    • az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályai
    • a díjazás és egyéb juttatás pénzneme
    • a kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetősége
    • a hazatérésre irányadó szabályok.

    Eddig nem kellett például arról felvilágosítani a dolgozót, hogy az adott országban mennyi a szokásos kereset az ő szakmájában.

    Néhány egyszerűsítés a munkaszerződés megkötéséhez

    Egyszerűsödik néhány szabály a munkaviszony létrehozásával kapcsolatban. A jövőben nem kell külön megadni a munkaviszonya kezdetének a napját. Az automatikusan a szerződés megkötése utáni nap lesz, hacsak a felek ettől eltérő módon nem rendelkeznek. Alapértelmezett lesz az is, hogy a fizetést utalással kell majd teljesíteni, csak külön megállapodás alapján fizethetjük készpénzben a munkabért.

    Hozzátartozó ápolása: újra lesz erre 5 nap

    Bekerül néhány pontosítás és kisebb módosítás is a munkavégzés alóli mentesüléssel kapcsolatban. Újdonság, hogy visszakerül egy régi szabály, mely szerint súlyos egészségi ok miatt gondozásra szoruló hozzátartozójának ápolása, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy gondozása miatt évente 5 napra mentesülhet a dolgozó a munkavégzés alól. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

    Apaszabadság: 10 napra nő

    Újdonság az úgynevezett apaszabadság meghosszabbítása is. Az apa a gyermek születéskor 10 munkanap szabadságra lesz jogosult, amit legfeljebb 2 részletben kell neki kiadni a kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a születést követő 2 hónapon belül. Ebben a kérdésben egyébként a magyar kormány meglehetősen szűkmarkú – az uniós irányelv nem 10, hanem 30 napot engedne erre a célra. A mostani szabályozás szerint 5 nap adható a gyermek születésekor.

    Azonban ez a 10 nap szabadság sem lesz teljes értékű, ugyanis ezekre a napokra csak csökkentett bért kap az apuka. A szabadság idejére távolléti díj jár. Ezt kaphatja majd meg a dolgozó az apasági szabadság első 5 napjára, ahogy eddig. A második 5 napra már csak a távolléti díj 40%-át fogják számára folyósítani.

    44 nap szinte fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig

    Alaposan megváltozik a gyermekek után járó pótszabadság szabályozása is. Ma egy gyermek után 2, kettő után 4, kettőnél több gyermek után 7 munkanap pótszabadság jár évente. Ez a szabály egészül ki azzal, hogy a gyermek 3 éves koráig a dolgozó kivehet összesen 44 munkanap szülői szabadságot. Erre a szülői szabadságra viszont alig jár majd díjazás, csak a távolléti díj 10%-át fogja megkapni az érintett dolgozó.

    Több, a dolgozóknak hátrányos változtatást is hozzácsaptak

    Sajnos, az uniós irányelv átültetése mellett több olyan változtatás is bekerül A munka törvénykönyvébe, amik nagymértékben sértik a meglévő munkavállalói jogokat. A törvénytervezet szerint ugyanis a jövőben a munkáltató megtagadhatja, hogy a szabadságokat a dolgozó által kért időpontban adja ki.

    A dolgozó által választott 7 nap szabadság sem sérthetetlen

    A jelenlegi szabályozás szerint évente hét munkanap szabadságot a munkáltató a dolgozó kérésére köteles kiadni, az általa megjelölt időpontban. Az új változat szerint viszont a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén ennek a szabadságnak a kiadását megtagadhatja, a közölt időpontot módosíthatja. A már megkezdett szabadságot a munkáltató meg is szakíthatja és visszahívhatja szabadságon lévő alkalmazottját. Ezek a lehetőségek eddig is ott voltak a törvényben, de most konkrét hivatkozással a dolgozó által megjelölt napokra és a szülői szabadságra fognak vonatkozni.

    Azt gondolnánk, hogy ilyen kivételes gazdasági helyzet nem nagyon fog előfordulni, így a szabadság kiadásának a korlátozása csak elvi lehetőség marad. Tartunk tőle, hogy nem így van. Egyre több vállalkozástól, sok dolgozót foglalkoztató gyáraktól érkeznek olyan hírek, hogy az energiahelyzetre való tekintettel a nyári szabadságolást előre hozzák januárra. Így hiába szeretne valaki nyáron pihenni menni, még a 7 napját sem tudja majd kivenni, mert a munkáltatója rákényszeríti a téli szabadságra. Az energiaárak emelkedése megalapozza a cég rendkívüli helyzetét.

    Nem kell másik munkakört ajánlani a beteg munkatársnak

    A másik a dolgozók számára hátrányos változás az, hogy kikényszeríthető lesz a beteg dolgozó felmondása. Ma ha valaki baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válik korábbi munkájának az ellátására, még nem kell, hogy az állását is elveszítse. A jelenleg hatályos törvény ma erősen korlátozza, hogy a munkáltató mikor mondhat fel ilyen esetben. Ha a korábbi munkáját már nem tudja ellátni, fel kell neki ajánlani egy másik munkakört. Ha azt nem fogadja el, akkor lehet elbocsátani. Az új szabályozás ezt a felajánlást feleslegessé teszi. A módosított törvényszöveg ugyanis kimondja, hogy semmilyen juttatásra nem jogosult az a dolgozó, aki egészségügyi okból nem képes munkakörének az ellátására. A munkáltatónak tehát nem kell semmit sem tennie, ha egy dolgozója megsérül vagy tartósan megbetegszik és könnyebb munkára lenne szüksége. Egyszerűen kivárják majd, míg az illető magától felmond – addig pedig egy fillérjébe sem fog kerülni a munkáltatónak. Ha pedig a dolgozó maga mond fel, akkor elveszíti a végkielégítésre való jogosultságát is.

    Nagy Csaba

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.