Építsünk kenderből! – Kenderbeton: bio, fenntartható, jó hőszigetelő és még ÉMI engedély is van

Ha valaki ma adja házépítésre a fejét, bizony nincs könnyű dolga. Legyen a ház időtálló, jól szigetelő, legyen a lakóklíma egészséges, és egyáltalán nem utolsó szempont, hogy ki is tudja fizetni az építkezés költségét. Ha még az is fontos neki, hogy a ház fenntartható legyen, tehát az építkezés miatt se használjuk ki a természetet, akkor bátran ajánljuk neki a kenderbetont! De mi is ez, mik az előnyei, és ugye hivatalosan is használhatjuk? Horesnyi Bélát, a kenderház-építés hazai képviselőjét kérdeztük.

Az elmúlt hónapokban hirtelen nagyon fontos lett, hogy minél olcsóbban kifűthetők legyenek a házak. Emellett pedig egyre inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság is. Ez egy ház esetében azt jelenti, hogy legyünk figyelemmel arra, hogy amit a környezetbe bocsátunk, ne haladja meg a természet befogadó és feldolgozó képességét, amit pedig a környezetből kitermelünk, ne haladja meg a környezet újratermelő képességét. Most egy karbonnegatív megoldást mutatunk be, ami több szén-dioxidot köt meg, mint ami az előállításához kell.

Miért a kender?

A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. Termesztése könnyű, nem igényel vegyszeres kezelést, ugyanakkor növekedése során nagy mennyiségű CO2-t köt meg, így ez egy negatív szén-dioxid terhelésű anyag. Felhasználása sokrétű az építőiparban is: rostjából és pozdorjájából falazóanyagokat állítanak elő. A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére. Hőszigetelő lapokat is gyártanak belőle. 

A kenderház építés többszáz éves múlttal rendelkezik. Japánban például található egy 300 évnél régebbi műemlék épület. Hazánkban az első kenderház 2016-ban épült. 

Nagy előnyük ezeknek, hogy az életciklusuk végén a semlegesítésük is környezetbarát módon megoldható: ,,A kenderbeton annyira környezetbarát, hogy a gyártók azt állítják, a ház lebontása után szét lehetne szórni a termőföldeken mint műtrágya vagy komposzt.”

Könnyűszerkezetes kenderház – bevált technológia

A kenderház alapanyaga a kenderbeton. Ennek az egyik alkotórésze a kenderpozdorja, ami a kender szárának a belső fás részéből van. A kenderpozdorja fás tapintású, hasonlít a faforgácsra, nedvszívó képessége kiemelkedő, nagyon könnyű, körülbelül 100-120 kg/m3. Ha mésszel keverjük össze, akkor ahogy szárad, folyamatosan szilárdul. A végeredmény egy kristályos szerkezetű, gyakorlatilag megkövesedett, időtálló építőanyag, a kenderbeton (vagy kendercell) A kenderbeton tehát kenderpozdorja, mész alapú kötőanyag (Supercalco A5) és víz keveréke. Ezt juttatják be egy könnyűszerkezetes váz közé. 

A kenderházak építése kétféleképpen is történhet:

• zsaluzással: két zsaluréteg közé tömörítik be az anyagot
• vagy fújásos technológiával

Ház kendertéglából

A kendertégla alapanyaga ugyanaz, mint a fújt vagy tömörített kenderfalé, csak egy kicsivel több benne a kötőanyag. Ennek eredményeképp önhordó, nem kell hozzá vázszerkezet. A másik előnye az lenne, hogy nem kell megvárni a száradási és kötési időt, hanem azonnal felhasználható, ezáltal a kivitelezési idő lerövidülne. Hazánkban egyelőre sajnos nincs kendertégla gyártás.

A kenderház előnyei

A kenderháznak számos előnye van:

• az anyag nem tartalmaz méreganyagot, így ez nem is tud kipárologni, allergiamentes és nincs egészségre káros hatása,
• ellenálló a bogarakkal és rágcsálókkal szemben,
• mésztartalma miatt fertőtlenítő és baktériumölő,
• nem penészedik, szabályozza a belső páraháztartást,
• fal és szigetelés egyben, így költséghatékony megoldást jelent,
• tetszőleges falvastagság építhető (40 cm vastagság már megfelelő),
• kiemelkedő hőszigetelő tulajdonságok (majdnem olyan jó hőszigetelő, mint pl. egy kőzetgyapot vagy egy EPS, de sokkal természetesebb és még olcsóbb is), mindamellett, hogy jó a hőtároló képessége, 
• ellenáll a tűznek, kártevőknek.

Nem utolsó sorban fontos szempont lehet, hogy a Kendercell-kenderbeton rendelkezik Magyarországon ÉMI engedéllyel (száma: A-31/2018 NMÉ).

Több nemzetközi vizsgálat megállapította, hogy a kenderbeton gyakorlatilag nem éghető. A kender és mész falat 4 órán át tették ki nyílt lángnak, 650 oC-on. Az eredmény: 2 oC hőmérséklet-emelkedés a túloldalon, égés nélkül. 

Mennyibe kerül mindez?

Nettó 350.000 Ft/nm-től szerkezetkészen kihozható az építkezés. Ez a következőket tartalmazza:

• alapozást statikai terv alapján, 
• 10 cm-es XPS lábazati hőszigetelés
• fa pillérvázas tartószerkezet kialakítását statikai terv alapján,
• főfalak zsaluzása, kenderfal készítése (vagy 40 cm vastagságban + 5 cm steico protect, vagy 45 cm vastag kenderfal), 
• tetőt szeglemezes rácsos faszerkezetből 22-30 fokos tető hajlásszögig, Terrán Synus betoncserép, horganyzott acéllemez csatornarendszer, 
• födém A1 tűzgátló MGO lap + 1,2 mm normál gipszkarton lap + 30 cm cellulóz szigetelés
• 10 cm-es gipszkarton válaszfal rendszer,

Kulcsrakészen mindez 550.000 Ft/nm nettó ártól indul. 

Természetesen kizárólag a kenderfal készítésének igényével is fordulhatunk a forgalmazóhoz.

Kovács Nikoletta