Alapítsunk külföldi céget? – szerintünk nem jó ötlet
A kisadózás megszigorítása óta egymást érik a külföldi cégalapítást népszerűsítő hirdetések. Ex-katásként azt gondolhatnánk, hogy a határt átlépve belépünk az Édenkertbe, ahol brit, osztrák, szlovák, román vállalkozási lehetőségek közül válogathatunk. Mindenütt alacsony adókulcsok, minimális adminisztráció várja az olcsón vállalkozni vágyó magyarokat. De nem árt résen lenni – a legtöbb ilyen ajánlatban van egy csavar, amiről nem beszélnek a külföldi vállalkozási lehetőséget népszerűsítő hirdetések.
Éppen egy román cégalapítást hirdető ajánlat került elém. Könyvelés és székhelyszolgáltatás havi 25 euró, a társasági adó 3, az osztalékadó 5 százalékos. Ennél jobb ajánlat nem is kell a katából kieső kisvállalkozóknak, akik az eddigi 50 ezer helyett háromszor-négyszer annyit fognak fizetni szeptembertől ugyanabból a bevételből. Sőt van jobb ajánlat is: egy hirdető, aki brit cégalapítást kínál, még azt is leírja, hogy “legtöbb esetben kevesebbe kerül fenntartani az angol céget, mint a KATÁ-s vállalkozást”.
Csakhogy van egy bökkenő: nem írnak le mindent, ami a valósághoz tartozik. Például azt, hogy egy külföldi vállalkozás működtetése sokkal bonyolultabb és drágább annál, mint amit a hirdetések megfogalmazói beismernek. Vagy azt, hogy a cég valóban csak annyi adót fizet külföldön, mint ami a hirdetésekben szerepel, csakhogy a bajok akkor kezdődnek, ha a kinti bevételt itthon szeretnénk elkölteni és haza kell hozni a pénzt.
A megtévesztés azzal kezdődik, hogy a hirdetésekben azokat a feltételeket írják le, amik az adott országban működő belföldi vállalkozásokra vonatkoznak. Ha egy román cég Romániában szolgáltat, akkor valóban a számok alapján működhet. Más a helyzet, ha az ott bejegyzett vállalkozás Magyarország felé szolgáltat, s a tulajdonos szeretné ki is hozni az országból az ott megtermelt nyereséget. Az nem megy, hogy létrehozunk egy román céget, amivel majd Magyarországon fogunk munkákat vállalni, de mindezért a román adókulcsok szerint fizetjük az adót és a járulékokat.
Vegyük példának az osztalékadót! Romániában ez a hirdetés szerint 5%. Igen, ennyit fizetünk a román adóhatóságnak, ha ott vesszük ki a pénzünket, mert oda is költöztünk az országba. Ha Magyarországon élünk, hazahozzuk ezt a bevételt, akkor meg kell fizetni a magyar közterheket is. A kivétet 13% szociális hozzájárulási adó és 15% szja terheli. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények miatt ebből levonhatjuk a román 5%-ot. De végül ugyanúgy 28%-os közteher mellett vesszük ki az osztalékot, csak sokkal több és ezzel jóval drágább adminisztrációval működünk.
Apropó osztalék. Amiről eddig írtunk, az nem a havi jövedelem, hanem az évente egyszer felvehető céges nyereség. Ha havi jövedelmet akarunk kivenni a román cégből, miközben Magyarországon dolgozunk, akkor nem nyerünk semmit, mert az itthoni járulékot kell megfizetnünk.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a hatóságoknak máshol is van annyi eszük, hogy bezárják az adózási kiskapukat. Bár az EU-n belül szabadon vállalhatunk munkát és vállalkozhatunk bármelyik tagállamban, azért kötöttségek mindenütt vannak. Azt sehol nem engedik, hogy az egyik országban éljünk, dolgozzunk, építsük a vállalkozásunkat, de adót egy egészen másik állam szabályai szerint fizessünk, mert ott kedvezőbb.
A kedvezőbb adózás, a másik állam előnyeinek a kihasználása általában csak akkor lehetséges, ha ott valódi lakcímmel is rendelkezünk. Nem egy postafiókkal, hanem valós címmel, valódi ott-tartózkodással. Persze ez is megoldható, átjelentkezhetünk Romániába is, biztosan találunk néhány olcsó címközvetítőt, akik ezt lehetővé teszik. Ám ne feledjük el: abban a pillanatban nincs magyar egészségbiztosításunk és egyáltalán semmilyen más juttatás, ami az itthoni lakcímhez kapcsolódik. Sokszor még ez sem elegendő: súlyos büntetéseket kaphatunk a kinti adóhatóságtól, ha bebizonyítják, hogy a kinti lakcím csak fiktív cím és valójában nem is élünk az országban.
Egy külföldi vállalkozás működtetése valójában csak akkor éri meg, ha tényleg ott működtetjük a vállalkozásunkat is. Bármennyire csábítóak is az alacsony külföldi adókulcsokkal kecsegtető hirdetések, Magyarországon élve, magyar szolgáltatást működtetve ezeket nem tudjuk kihasználni.
Nagy Csaba
