Hogyan járunk jobban a cégautókkal?
Július végétől alaposan megdrágult a céges autók használata. A kormány döntése alapján ezek kikerültek az üzemanyag-árrögzítés hatálya alól, azaz 480 helyett körülbelül 740 forintért kell tankolniuk. A rendelet azonban adhat egy kiskaput – nézzük meg, jobban járunk-e, ha változtatunk az autóhasználat elszámolásán!
Az utóbbi években egyre több, nagyon gyorsan összerakott jogszabályban találunk hibákat, belső ellentmondásokat. Nem kivétel ez alól az árrögzítés változásáról szóló kormányrendelet sem. A változás bejelentésekor a kormányszóvivő arról beszélt, hogy a magánszemélyek tulajdonában lévő járművekre maradhat meg az ársapka. A rendelet ezzel szemben már arról szól, hogy nem hatósági áras az üzemanyag, ha a járművet a forgalmi engedély szerint nem természetes személy üzemelteti. A benzinkút munkatársa a forgalmi engedélyben tehát nem a tulajdonos, hanem az üzembentartó személyét fogja ellenőrizni. Például nem magántulajdonban van az az autó sem, amit magánszemély használ, de a tulajdonosa még évekig a bank, amitől az autót lízingeljük.
Mást jelent az üzemeltetés és az üzembentartó fogalma is. Előbbi egy szolgáltatás – bármely cég megvásárolhatja a járművei üzemeltetését egy szolgáltatótól. Az üzembentartó pedig a forgalmi engedélybe bejegyzett jogviszony. Valószínűleg erre gondoltak a rendelet írásakor is, csak nem minden helyen került ez a szó a szövegbe.
Jobban járunk, ha gyorsan megváltoztatjuk az üzembentartót?
Ha az a kérdés, hogy a jármű üzembentartója magánszemély-e vagy nem, akkor megoldást jelenthet, ha a céges járműnél üzembentartót váltunk. A tulajdonos marad a vállalkozás, üzembentartóként pedig bejegyeztetjük a tulajdonost, vagy valamelyik más munkatársunkat.
Vegyünk példaként egy ablakos céget, mely a kiszállításokhoz, illetve a dolgozók mozgatásához használ egy 2021-es Ford Transit duplakabinos furgont. A jármű kétliteres dízel, teljesítménye 125 kW, gyári fogyasztása városban 8 liter. Megpakolva használjuk, több sofőr is vezeti, számoljunk 9 literes fogyasztással. Az autót közepesen sokat használjuk, havonta 3 ezer kilométert közlekedünk vele.
Az autó a vállalkozás tulajdonában van, így gépjárműadót kell rá fizetni. Ennek az összege ettől az évtől a korábbi duplájára emelkedett, így ez havonta ebben a kategóriában 41.000 forint. A 9 literes fogyasztással havonta elégetünk 270 liter gázolajat, ami mostantól kerekítve 200 ezer forintunkba kerül. Az adóval együtt, kerekítve tehát 240 ezer forint a jármű havi költsége. Ezt az összeget számla alapján elszámolhatjuk, továbbá elszámolható a jármű javításának és használatának többi költsége is számlák alapján (szerviz, gumi, autópálya stb.).
Osztunk-szorzunk és úgy gondoljuk, hogy az egyik tulajdonost megbízzuk az autó felügyeletével, ő lesz az üzembentartó. Persze az átírásnak is vannak költségei, új biztosítás is kell, de most csak a havi költségekkel foglalkozzunk, az egyszeri tételekkel ne!
Cégautóadót ebben az esetben is fizetni kell, mert az nem az üzembentartótól függ, hanem a tulajdonoshoz kapcsolódik. Tankoláskor viszont maradhat a 480 forintos ársapka is. A járműre útnyilvántartást kell vezetni, ez alapján kaphatja meg az üzembentartó a járműhasználat utáni költségtérítést.
A költségtérítést a NAV üzemanyagár alapján kell kiszámolnunk. A 2 literes dízeles jármű fogyasztási normája 6,7 liter. A NAV által elfogadott ár 481 forint literenként. Így üzemanyagra 96.681 forintot számolhatunk el, plusz 45 ezer forintot általános normaköltségként (kilométerenként 15 forint). Az összes elszámolható költség így 141.681 forint lesz.
A valós, azaz körülbelül 9 literes fogyasztás alapján az autóra ársapkával 129.600 forintot költünk és a cégautóadót. Más költséget viszont nem számolhatunk el, így a javítás és használat költségei is az üzembentartót terhelik.
Ha szeretnénk a cégautóadót is kikerülni, akkor nem csak üzembentartót kell váltanunk, hanem el kell adnunk egy magánszemélynek a járművet. Ez már nem olyan egyszerű, főleg akkor, ha az autó egy lízingcég tulajdonában van.
A vállalkozás tulajdonában lévő autó használata így havonta a példában szereplő futással majdnem havi 100 ezer forinttal kerül többe, mintha magánszemély lenne az üzembentartó. Azt kell mérlegelnünk, hogy az egyéb költségek elszámolása miatt érdemes-e megtartani a kocsit cégautóként, vagy jobban járunk, ha útnyilvántartás alapján fizetjük ki a tankolásokat és nem foglalkozunk a többi tétel elszámolásával.
—————————————————————————————————————————————————-
Marad a magas cégautóadó
Júniusban adtuk hírül, hogy a kormány az extraprofit-adók bevezetésével együtt duplájára emelte a cégautóadót is. A nyár eleji rendeletmódosítás az év végéig emelte meg a fizetendő összegeket. egy hónappal később azonban ez megváltozott: a módosítás bekerült a helyi adókról szóló törvénybe is. Azaz most már nemcsak egy rövid időre, néhány hónapra szól az adóemelés, hanem véglegesnek tekinthetjük, hogy a korábbi összegek kétszeresét kell fizetni cégautóadóként. Az emelt összegek a következők:
| Teljesítmény | Környezetvédelmi kategória 0-4
(Euro 0-2) |
6-10
(Euro 3-4) |
5; 14-15
(Euro 5-6, tisztán gázas, hibrid és elektromos) |
| 0-50 kW | 16.500 helyett 30.500 | 8.800 helyett 16.000 | 7.700 helyett 14.000 |
| 51-90 kW | 22.000 helyett 41.000 | 11.000 helyett 20.000 | 8.800 helyett 16.000 |
| 91-120 kW | 33.000 helyett 61.000 | 22.000 helyett 31.000 | 11.000 helyett 20.000 |
| 120 kW felett | 44.000 helyett 81.000 | 33.000 helyett 61.000 | 22.000 helyett 41.000 |
Cégautóadót a vállalkozás tulajdonában lévő személygépkocsik után kell fizetni negyedévente – beleértve a személygépkocsiként bejegyzett kis furgonokat, áruszállítókat is. Ezek azok a járművek, melyek az árstop alól is kikerültek és mostantól már csak piaci áron tankolhatnak.
—————————————————————————————————————————————————-
Nagy Csaba
