Még mindig sok a munkavédelmi hiányosság

Sokan félünk a munkavédelmi ellenőrzésektől, pedig a munkavédelmisek teljesen jogosan „kukacoskodnak”. Egy-egy hiányzó korlát, egy rosszul rögzített állvány vagy egy beszakadó munkagödör akár súlyos vagy halálos munkabalesetet is okozhat. Ezért pedig a munkáltató felel. Nézzük, hogy miket vizsgálnak az ellenőrök, és mik azok a hibák, amiket mi ne kövessünk el! 

Tavaly öt hónapon át tartottak munkavédelmi ellenőrzéseket a hatóságok az építőipari kivitelező cégeknél, és ez idő alatt összesen 26,8 millió forintnyi bírságot szabtak ki.  A célvizsgálatot az indokolta, hogy a megelőző évben az építőiparban volt a legmagasabb a súlyos és halálos munkabalesetek aránya.

A papírmunka is lehetne pontosabb

Majdnem az esetek negyedében hiányzott az építési területre vonatkozó kockázatértékelés, a BET (Biztonsági és Egészségvédelmi terv). De sokszor maguk a dokumentumok is hiányosak. Például:

• hiányzott belőlük a biológiai, zaj, rezgés stb. elleni védelem. 
• sok esetben nem vették figyelembe a rákkeltő és egyéb veszélyes anyagokkal kapcsolatos előírásokat (pl. nem gondoskodtak a szervezetbe jutott rákkeltők mennyiségének becsléséről stb.) 
• Előfordult, hogy nem sorolták a veszélyes keverékek közé a cementtartalmú építőanyagokat, csak a folyadékokat (zsalu formaleválasztó anyagok, alapozó anyagok stb.) 
• Nem tértek ki a lelki hatásokra (pl. stressz, konfliktusok) vagy
• a zajos gépek kezeléséből adódó megterhelésekre (lapvibrátor, cölöpverő, téglavágó, sarokcsiszoló stb.) 
• A zsákok, tárolóedények kézi mozgatása is komoly hátsérülést okozhat, így ennek kockázatával is számolni kell.

Oktassunk, de ne csak papíron!

Az oktatás általában nem marad el, de gyakori szabálytalanság, hogy nincs a dolgozók által aláírt oktatási napló. Sokan csak szóban oktattak, de nem dokumentáltak. Máskor az oktatás csak formális, a dolgozó aláírja a papírokat, de a kérdésekre már nem tud válaszolni.

Vannak azért jó hírek is. Az építési terület elkerítése, lehatárolása például már nem vezető szabálytalanság. Legtöbbször kapnak a dolgozók védőeszközöket, az más kérdés, hogy negyedük nem hordta például a védősisakokat. Ivóvíz, mosdó, kézmosási, étkezési lehetőség is adott volt, védőitalban sem volt hiány.

Már viszonylag kevés esetben fordult elő, hogy a veszélyes anyagokat ásványvizes vagy üdítős palackokban tárolták volna, de azért ezzel is találkoztak az ellenőrök.

A magasban sok a hiány

Gyakori, hogy a leesés elleni védelemről nem gondoskodnak megfelelően. A szabadba vezető falnyílások, magasban lévő munkaszintek több, mint felét nem látták el leesés elleni kollektív védelemmel. Az egysoros, kívülről a födém szélére szegelt deszkakorlát természetesen nem nyújt megfelelő védelmet. 

A lapos és alacsony hajlású (20 fok alatti) tetőknél elég a jelzőkorlát akkor, ha a szintkülönbség szélétől több, mint 2 méterre dolgoznak az emberek. Ilyenkor a kétméteres határvonalra kell a jelzőkorlát. Korlát, és nem szalag! A rossz hír, hogy az esetek többségében sem védő-, sem jelzőkorlát nem volt a tetőn. 

Sokszor elmaradnak az egyéni védőeszközök is, és ahol használják, ott sincsenek megfelelően kijelölve vagy kialakítva a kikötési pontok. Az egyéni védőeszköz testhevederzetből + zuhanás gátlóból (magasság függvényében) + kötélből (Y kötél, ha szükséges) + kikötési pontból (vezető kötél) áll. Ez a rendszer csak együttesen működik, külön-külön nem elég, működésképtelen. A hatóság úgy érzi, hogy ezt a munkáltatók egy része nem veszi tudomásul. Előfordult, hogy a rögzítő kötelek túl hosszúak voltak, vagy nem alkalmaztak energia elnyelőt, és az is, hogy az öt pontos heveder helyett csak munkaövet használtak.

Falazási munkánál fennállhat a falon átesés veszélye. Az ilyen eseteknek a jelentős részében a munkáltató nem gondoskodott a leesésveszély megszüntetéséről.

Hogy állunk az állványokkal?

Az építési állványoknál a padozatok az esetek többségében megfelelő állapotúak, és az állványok rögzítése is többé-kevésbé megvalósul. Az alapozás viszont sokszor nem megfelelő. Gond az is, hogy az állványra rakott emelőgép sokszor nincs rendesen rögzítve (a csiga, gépi csörlő stb.) Gyakran a csigát csak dróttal rögzítik az állványra.

A tipikus hibák itt:

• a lábdeszkák, védőkorlát és a végzáró elemek hiánya (ezeket általában maguk a munkások veszik le, hogy jobban hozzáférjenek a homlokzathoz)
• a felhajtható csapóajtókat sok esetben nem zárják vissza,
• a biztonságos közlekedéshez, kézi anyagmozgatáshoz (20-40 cm) nem elég szélesek,
• nincsenek rögzítve elmozdulás ellen, vagy lágyvas huzallal kötik ki az állványt
• nem raknak alátétpallót az állvány alá, hanem jobb esetben a talajszintre, rosszabb esetben a törmelékre állítják fel.
• a járófelület porral, építési törmelékkel szennyezett.

A bak állványok nagy arányban rendben voltak. Itt a legtipikusabb hiba, hogy az elveszett, gyári csapot huzalszeggel vagy egyéb szükségeszközzel pótolják, ami nem megfelelő.

Létra van, de milyen?

A feljutásra szolgáló létrák között is akadt itt-ott hiányos, és hibás is. A házilag, zsaluanyagból, tetőlécből készült, vagy a födémszintet éppen elérő létra sajnos nem mondható biztonságosnak.

A mélyben is gond van?

A mélyépítési munka biztonsági követelményeit talajmechanikai vizsgálati adatok alapján kell megtervezni. Ez az esetek közel egyharmadában hiányzott. Pedig ha nincs előzetes talajmechanikai vizsgálat, akkor a legkedvezőtlenebb talaj figyelembevételével kell(ene) a munkagödröt, munkaárkot kialakítani. De ha készült is előzetes talajmechanikai szakvélemény, sajnos ott sem mindig annak megfelelően alakították ki az árkot, gödröt. 

A falak megtámasztása több esetben nem volt megfelelő. Ezt általában azzal magyarázzák, hogy az sok idő és energia, és amúgy is akadályozza az árokban folyó munkát. Pedig ez nagyon veszélyes, mert a beomló falak könnyen maguk alá temethetik az ott dolgozókat. Arra általában figyelnek, hogy a gödör, árok szélét nem terhelik, próbálnak nem közvetlenül a gödör szélén közlekedni. Ott ahol ez nem magvalósítható, például azért mert egy út halad közvetlenül a munkagödör mellett, ott a dúcolás biztonságát számítással kell igazolni. Fontos, hogy kibírja a többlet terhelést is. Néhány esetben ezt is elmulasztották a munkáltatók. 

Jó hír viszont, hogy mindenhol betartották a dúcolt munkagödör fenékszélességére vonatkozó előírást (alapesetben min. 0,8 m), intézkedésre nem került sor. A legtöbb esetben megfelelő volt a munkagödörbe, munkaárokba történő lejutási lehetőség is, és ahol fennállt a föld visszapergésének veszélye, ott is megfelelően védekeztek ellene. 

Viszont a munkagödörbe/árokba beesés elleni intézkedéseket az esetek több mint a felében elmulasztották megtenni a munkáltatók. A nyitott munkagödrök elkerítése jellemzően szalaggal történt, ez azonban nem felel meg a szabályoknak.

Építőipari gépek, villamosberendezések

A gépek forgó-mozgó részeit a vizsgált esetek döntő többségében ellátták védőburkolatokkal, de ezen a téren is előfordultak hiányosságok. Jellemzően a kéziszerszámok – sarokcsiszolók, fúrók, gyorsvágók, faipari körfűrész – védőburkolatait szerelik le, „hogy jobban odaférjenek a megmunkálandó felülethez”.

Még mindig sokan nem ismerik az ACS-k használatának követelményét. (ACS= Assemblies for Construction Sites, más néven a felvonulási(építési) munkaterületek ideiglenes villamos berendezése) Ez az a lábakon álló doboz, amiben mindenféle csatlakozó található, és ami fontos: külön védelmet is beleépítenek. A kialakításának szabványosnak kell lenni, például az építkezéseken csak GT gumi szigetelésű kábeleket vagy megerősített szigetelésű kábeleket lehet használni stb. A kialakítás után kell egy felülvizsgálat is, mérési jegyzőkönyvvel dokumentációval, hiszen a cél az hogy a munkások az építkezés végéig életben maradjanak. A vizsgálat során több esetben tapasztalták az ellenőrök, hogy az áramvételezést szabálytalanul, a területen található épületek villamos hálózatából valósították meg.

Összességében elmondható, hogy az építőiparban nincs elég szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása is nehézkes. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy az alvállalkozók arra számítanak, hogy biztonságos munkaterületre érkeznek, így az egyéni védőeszköz alkalmazásának szükségességére nem készültek fel. 

A teljes jelentés elérhető az ITM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának oldalán:  bit.ly/epitoiparellenorzes.

Kovács Nikoletta