Külföldi számla elfogadása lakásépítéshez

    Külföldi számla elfogadása lakásépítéshez

    ~3 perc olvasás
    Vajon elfogadják-e a bankok építési hitel elszámolásához a nem Magyarországon kiállított számlákat? Olvasónk külföldről kedvezőbb áron tudna egyes építőanyagokat behozni az országba, ám bizonytalan abban, hogy a hitelösszeg lehívásakor a bank elfogadja-e a külföldi cég által kiállított számlát.

    Vajon elfogadják-e a bankok építési hitel elszámolásához a nem Magyarországon kiállított számlákat? Olvasónk külföldről kedvezőbb áron tudna egyes építőanyagokat behozni az országba, ám bizonytalan abban, hogy a hitelösszeg lehívásakor a bank elfogadja-e a külföldi cég által kiállított számlát. Mi a teendőnk ilyen vásárlásnál?

    Semmilyen szabály nem tiltja, hogy egy vállalkozás vagy akár magánszemély külföldről vásároljon. Vállalkozásoknál a külföldi számla is ugyanúgy költségként elszámolható, ha tartalmazza a jogszabályok által előírt adatokat. Sajnos, ezek hiánya a leggyakrabban előforduló probléma. 

    Az áfatörvény külön rendelkezik azokról a számlákról, amiket egy másik uniós tagállamban működő cég állít ki (Áfatv. 68. §). Ezeket a számlákat akkor fogadhatjuk el, ha tartalmazzák az uniós irányelvben megállapított adatokat (ez az ún. HÉA-, azaz uniós áfa-irányelv). Az irányelv szerint az alábbi adatok kötelezők:

    • a számla kibocsátásának a dátuma
    • a számla sorszáma, ami egy egyedi azonosító
    • az eladó adószáma
    • a megrendelő adószáma, ha ő az adófizetésre kötelezett fél
    • mindkét fél neve és címe
    • az értékesített termék vagy szolgáltatás mennyisége és jellege (mennyiség-egysége)
    • a termékértékesítés teljesítésének, vagy a szolgáltatás befejezésének a dátuma, ha az eltér a számla kiállításának dátumától
    • az adó alapja
    • az alkalmazott adómérték
    • a fizetendő adó összege
    • az adómentesség feltüntetése, vagy annak a ténynek a jelzése, ha az adófizetés a termék beszerzőjét terheli (fordított adózás).

    A számlaírással kapcsolatos előírások más országokban sokkal enyhébbek is lehetnek a magyarországi elvárásoknál. Nagyon is gyakori, hogy külföldi vásárlásunkról közel sem kapunk olyan részletes számlát, mint amit a magyar adóhatóság az elszámolás feltételéül szab meg. Ez nem hanyagság miatt van így. Az uniós irányelv lehetőséget ad arra, hogy az egyes országok eltekintsenek a kötelező adatok egy részétől például a kisebb összegű számlák esetén, vagy akkor, ha az érintett üzleti ágazat kereskedelmi vagy ügyviteli gyakorlata, illetve a számla kiállításának technikai feltételei megnehezítik a követelmények teljesítését (a magyar jog is ismeri az egyszerűsített számla fogalmát). Még egyszerűsítés esetén is kötelező azonban 

    • a dátum,
    • a kibocsátó adóalany és a termékek megnevezése,
    • továbbá a fizetendő adó összege vagy a kiszámításhoz szükséges adatok feltüntetése (ez utóbbi például, amikor nálunk nem az áfa összegét írjuk az egyszerűsített számlára, hanem azt, hogy a számla végösszege hány százalék adót tartalmaz).

    Csok-os építkezéshez viszont nem jó a külföldi számla

    Sajnos, egészen más a helyzet, ha a külföldről kapott számlát otthonteremtési kedvezménnyel épülő lakáshoz szeretnénk felhasználni. A csok-támogatásról szóló rendelet nem teszi lehetővé, hogy a támogatást külföldön vásárolt építőanyag vagy külföldi cégnek fizetett munkadíj után igényeljük.

    A csok-kal megvalósuló lakások építése során a támogatást folyósító banknak be kell mutatni az építés során keletkezett számlákat. Konkrétan új lakás építése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70 százalékáról a támogatott személy nevére szóló számlákat kell a banknak beadni. A rendelet ebben az esetben azt is konkrétan meghatározza, hogy itt milyen számla lehet a megfelelő. A számlát a pénzintézet csak akkor fogadhatja el, ha annak kibocsátója a számla benyújtásának időpontjában a működő adóalanyoknak a NAV honlapján közzétett listáján szerepel, vagy a NAV igazolja, hogy a számla kiállításakor a vállalkozás szerepelt ezen a listán (16/2016 kormányrendelet 44. § 7.). Ez azt jelenti, hogy építési számlaként csak működő magyar vállalkozás által kiállított számlákat lehet leadni. Külföldi beszerzések itt nem fogadhatók el. 

    Támogatással megvalósuló építés esetén úgy tudunk külföldi építőanyag-beszerzést elszámolni, ha az anyagot valamelyik kivitelező vállalkozó veszi meg, és továbbszámlázza az építtetőnek. A vállalkozás el tudja számolni a külföldi beszerzést, a bankhoz pedig már a magyar nyilvántartásban szereplő kivitelező számlája fog szabályosan bekerülni.

    Nagy Csaba

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.