Külföldi számla elfogadása lakásépítéshez

    Külföldi számla elfogadása lakásépítéshez

    ~3 perc olvasás
    Vajon elfogadják-e a bankok építési hitel elszámolásához a nem Magyarországon kiállított számlákat? Olvasónk külföldről kedvezőbb áron tudna egyes építőanyagokat behozni az országba, ám bizonytalan abban, hogy a hitelösszeg lehívásakor a bank elfogadja-e a külföldi cég által kiállított számlát.

    Vajon elfogadják-e a bankok építési hitel elszámolásához a nem Magyarországon kiállított számlákat? Olvasónk külföldről kedvezőbb áron tudna egyes építőanyagokat behozni az országba, ám bizonytalan abban, hogy a hitelösszeg lehívásakor a bank elfogadja-e a külföldi cég által kiállított számlát. Mi a teendőnk ilyen vásárlásnál?

    Semmilyen szabály nem tiltja, hogy egy vállalkozás vagy akár magánszemély külföldről vásároljon. Vállalkozásoknál a külföldi számla is ugyanúgy költségként elszámolható, ha tartalmazza a jogszabályok által előírt adatokat. Sajnos, ezek hiánya a leggyakrabban előforduló probléma. 

    Az áfatörvény külön rendelkezik azokról a számlákról, amiket egy másik uniós tagállamban működő cég állít ki (Áfatv. 68. §). Ezeket a számlákat akkor fogadhatjuk el, ha tartalmazzák az uniós irányelvben megállapított adatokat (ez az ún. HÉA-, azaz uniós áfa-irányelv). Az irányelv szerint az alábbi adatok kötelezők:

    • a számla kibocsátásának a dátuma
    • a számla sorszáma, ami egy egyedi azonosító
    • az eladó adószáma
    • a megrendelő adószáma, ha ő az adófizetésre kötelezett fél
    • mindkét fél neve és címe
    • az értékesített termék vagy szolgáltatás mennyisége és jellege (mennyiség-egysége)
    • a termékértékesítés teljesítésének, vagy a szolgáltatás befejezésének a dátuma, ha az eltér a számla kiállításának dátumától
    • az adó alapja
    • az alkalmazott adómérték
    • a fizetendő adó összege
    • az adómentesség feltüntetése, vagy annak a ténynek a jelzése, ha az adófizetés a termék beszerzőjét terheli (fordított adózás).

    A számlaírással kapcsolatos előírások más országokban sokkal enyhébbek is lehetnek a magyarországi elvárásoknál. Nagyon is gyakori, hogy külföldi vásárlásunkról közel sem kapunk olyan részletes számlát, mint amit a magyar adóhatóság az elszámolás feltételéül szab meg. Ez nem hanyagság miatt van így. Az uniós irányelv lehetőséget ad arra, hogy az egyes országok eltekintsenek a kötelező adatok egy részétől például a kisebb összegű számlák esetén, vagy akkor, ha az érintett üzleti ágazat kereskedelmi vagy ügyviteli gyakorlata, illetve a számla kiállításának technikai feltételei megnehezítik a követelmények teljesítését (a magyar jog is ismeri az egyszerűsített számla fogalmát). Még egyszerűsítés esetén is kötelező azonban 

    • a dátum,
    • a kibocsátó adóalany és a termékek megnevezése,
    • továbbá a fizetendő adó összege vagy a kiszámításhoz szükséges adatok feltüntetése (ez utóbbi például, amikor nálunk nem az áfa összegét írjuk az egyszerűsített számlára, hanem azt, hogy a számla végösszege hány százalék adót tartalmaz).

    Csok-os építkezéshez viszont nem jó a külföldi számla

    Sajnos, egészen más a helyzet, ha a külföldről kapott számlát otthonteremtési kedvezménnyel épülő lakáshoz szeretnénk felhasználni. A csok-támogatásról szóló rendelet nem teszi lehetővé, hogy a támogatást külföldön vásárolt építőanyag vagy külföldi cégnek fizetett munkadíj után igényeljük.

    A csok-kal megvalósuló lakások építése során a támogatást folyósító banknak be kell mutatni az építés során keletkezett számlákat. Konkrétan új lakás építése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70 százalékáról a támogatott személy nevére szóló számlákat kell a banknak beadni. A rendelet ebben az esetben azt is konkrétan meghatározza, hogy itt milyen számla lehet a megfelelő. A számlát a pénzintézet csak akkor fogadhatja el, ha annak kibocsátója a számla benyújtásának időpontjában a működő adóalanyoknak a NAV honlapján közzétett listáján szerepel, vagy a NAV igazolja, hogy a számla kiállításakor a vállalkozás szerepelt ezen a listán (16/2016 kormányrendelet 44. § 7.). Ez azt jelenti, hogy építési számlaként csak működő magyar vállalkozás által kiállított számlákat lehet leadni. Külföldi beszerzések itt nem fogadhatók el. 

    Támogatással megvalósuló építés esetén úgy tudunk külföldi építőanyag-beszerzést elszámolni, ha az anyagot valamelyik kivitelező vállalkozó veszi meg, és továbbszámlázza az építtetőnek. A vállalkozás el tudja számolni a külföldi beszerzést, a bankhoz pedig már a magyar nyilvántartásban szereplő kivitelező számlája fog szabályosan bekerülni.

    Nagy Csaba

    Ne maradjon le az építőipar legfontosabb híreiről!

    Iratkozzon fel hírlevelünkre és elsőként értesüljön az építési szabványok változásairól!

    Jelölje meg az Önre jellemző kategóriákat. (opcionális, több is választható)

    Építő Élet

    Szakmai hírportál és közösség építőipari vállalkozóknak

    Kapcsolat

    Új Média Kft.
    8800 Nagykanizsa, Magyar u. 181.

    © 2026 Építő Élet. Minden jog fenntartva.

    Üzemeltető: Új Média Kft. · Cégjegyzékszám: 20-09-065120 · Adószám: 12717576-2-20

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.