Falazott kémények helyreállítása, felújítása

Hazánkban több tízezer rossz állapotú téglakémény van. Ezek rendbetételénél arra kell vigyázzunk, hogy más szabályok vonatkoznak a javításra, helyreállításra, és mások a felújításra, átalakításra. Mikor kell bevonni a kéményseprőket, tervezőket, mikor milyen papírokat kell beszereznünk? Nézzük, hogyan járjunk el szabályosan, és milyen anyagokat használjunk, hogy a végeredmény tökéletes legyen!

Ezért mennek tönkre a kémények 

A kémények az idő múlásával öregednek, elhasználódnak. Hogy milyen gyorsan, az függ a kémény anyagától, a kivitelezéstől és attól, hogy mennyi ideig, milyen tüzelőanyaggal használták.

A kémények felmelegednek, majd lehűlnek, így a tégla között lévő habarcs egy idő után elfárad, majd kipereg. A kémény tető feletti része emellett még az elemeknek is ki van téve, a szélnek, csapadéknak stb.

Aztán ott van még az égéstermékből kicsapódó, savas kémhatású kondenzátum, amit a tégla magába szív. Ez akkor, amikor nem üzemel a kémény, a tető feletti részen megfagyhat. Az eredmény: a kéményfal megreped, végül szét is eshet. Hasonló hatása van a kéménykürtőbe beszivárgó és megfagyó csapadéknak is. A kondenzvíz nemcsak a kéményt vághatja gajra, károsíthatja a kémény melletti lakótér falát is. Ennek jelei: foltosodás, penészedés, lepergő vakolat.

Ráadásul a kondenzvíz feloldja a kémény belső falára lerakódott kátrányt, szurkot és kormot. Ennek eredményeként egy erősen savas anyag jön létre (kénsav, kénessav). A sav kioldja a habarcs mésztartalmát, így a kémény belső vakolata leválik, elporlad. Ez egyrészt dugulást okozhat, másrészt nem lesz elég tömör a kémény. Savas kicsapódást jelez, ha a kémény külsején vagy a lakótéri falon sárgásbarna, bűzös foltosodást látunk. Ez tűzveszélyes is, mert a fal külső felülete is meggyulladhat.

Helyreállítás, javítás – mikor konzultáljunk a kéményseprőkkel?

Ha a kémény fala ép, a téglák nem mozognak, nem mentek tönkre, csak imitt-amott estek ki a fugák, akkor elég csak újrafugázni vagy újravakolni a kéményt. Ehhez nem kell tervezés, engedélyezás.

Ha viszont vannak repedt, mozgó vagy  leomlott részek, akkor azt a részt le kell bontani, és újra fölépíteni téglából. Ezt a fajta munkát akkor végezhetjük el a kéményseprő előzetes műszaki vizsgálata nélkül, ha a javítás legfeljebb egy méteres szakaszt érint – mondja Mukics Dániel tűzoltó alezredes. Feltétel, hogy a kéményt az eredeti állapotába kell visszaállítani, és nem lehet tüzelőanyagot vagy készüléket váltani.

Nem kötelező, de érdemes ekkor is konzultálni a kéményseprő szolgáltatóval. Ugyanis egy régebbi kéménynél nem lehet tudni, hogy a füst nem szivárog-e el a kürtőből, vagy a kémény alsóbb részén nincs-e olyan hiba, amit javítani kellene. Akkor is keressük meg a kéményseprőket, ha

– a kémény falára szerelvényeket erősítettek pl.: villámhárítót, antennát,

– a kémény falát megvésték, falához lépcsőt, nyílászárót rögzítettek

– vagy a kéménykürtő nincs megfelelő védőtávolságra az éghető anyagoktól.

Régebbi padlásokon találkozhatunk olyan kéményekkel, melyek igencsak közel kerültek a szarufához, gerendához. Sőt, még az is előfordulhat, hogy a tetőszerkezet egyes fa elemei be is épültek a kéménybe. Ez azért nagyon veszélyes, mert egy esetleges kéménytűz könnyen lángba boríthatja a házat. Ha ilyet látunk, egyeztessünk a kéményseprőkkel!

Milyen anyagokat használjunk helyreállításkor?

A kémény újjáépítéséhez használt tégla legyen nagyszilárdságú, első osztályú, mészszegény (épületen belül: MSZ 551-2, MSZ 551‐4, épületen kívül: MSZ 551‐3). Régebben kéményépítésre csak tömör téglát lehetett használni, ma már van erre a célra gyártott, lyukacsos tégla is.

Megjegyzés: Magyarországon ma nincs érvényes szabvány a kéménytéglákra. 2010-ben visszavonták az erre vonatkozó szabványt, s azóta sem született új. Így a gyártók hiába gyártanak téglát kéményekhez, nem tudják minősíttetni azokat. Szabvány hiányában a kéményseprők követelik meg a megfelelő tégla használatát, jobbára a régi szabvány alapján. Az új kéményeknél nincs ebből gond, hiszen ott a tégla csak a béléscső külső borítását adja. De a béléscső nélküli, régi kéményeknél elvileg csak kisebb javításokat csinálhatunk minősítés nélküli téglából.

A kéményépítés előtt a téglákat ki kell válogatni. Repedt, torzult, kipattogzott téglák nem építhetők be. A falazás előtt a téglákat legalább fél óráig be kell áztatni.

A falazáshoz erősített falazóhabarcsot használjunk, legalább H10 jelölésű, javított mészhabarcsot. A fugázáshoz Hv10 különleges homlokzati vakoló és hézagoló habarcs (fagyálló) kell. A kémény külső vakoláshoz Hvh10 különleges homlokzati vakolóhabarcs.

A tégla és a jól megválasztott habarcs együttesen fogja biztosítani a kémény füsttömörségét. Jó megoldás az is, ha a kéményt kívülről levakoljuk, ekkor nem kell fugázni.

A kéményt fagyálló fedlappal zárjuk le (beton, vasbeton, szálerősített beton, műkő). Legyen vízorr is, hogy megakadályozza a kémény vizesedését. Aki a fedlapot a helyszínen önti, figyeljen a megfelelő lejtésre! A fedlap felső síkján csináljunk 1-1,5 %-os lejtést a külső szélek irányába, hogy a csapadék a tetőre folyjon, ne a kéménybe! A fedlapot vízhatlan módon kell ráépíteni a kéményre, azaz a két egység közé kerüljön vízzáró beton, illetve kétrétegű kenhető vagy lemezes szigetelés!

Tipp: Aki igazán jót akar tenni a kéménnyel, az burkolja körbe tűzálló gyapottal a fűtetlen padlástéri és a tető feletti részt, majd hálózza és vakolja le. Ezzel lehet elkerülni, hogy a füst nagyon lehűljön, és kicsapódjon belőle a víz. (Egy hagyományos falazott kéményben a füst 15-16 C0-ot hűl méterenként. 50-70 fokon megindul a víz kicsapódása.)

Egyre kedveltebb, hogy a kéményt vakolás helyett körbebádogozzák. Ez egy nagyon jó megoldás, mert a zsákos anyagok kevésbé állnak ellen az időjárás viszontagságainak mint az alumínium. Az alumínium megvédi a kémény testét a jégveréstől, az olvadó majd megfagyó csapadéktól, a napsugárzástól és a széltől is – magyarázza Zsobrák Zoltán a Zsobi Kéménytechnika szakembere. És nem utolsó sorban védi a tetőszerkezetet is a beázástól.

Az újraépített kéményt ne felejtsük el csatlakoztatni a vízszigeteléshez sem, ehhez használjuk a tetőfedőanyag gyártója által javasolt kéményszegélyeket! A szegélyt legalább 20 cm magasan vezessük fel a kéményre! Nem minden szegélyt lehet közvetlenül felvezetni a kéményre. Legtöbbször szükség van egy hőszigetelő palástra (az éghető anyagtól való távolságtartás miatt), majd erre jön a szegély.

Kéményfelújítás, átalakítás: kötelező a hatósági ügyintézés!

Az egy méternél hosszabb szakaszt érintő “javítások” már felújításnak vagy átalakításnak minősülnek. Ezeknél még a tervezés előtt helyszíni műszaki vizsgálatot kell kérni a kéményseprőktől (21/2016. BM rendelet 7. §. b). Felújításról akkor beszélünk, ha a kémény eredeti állapotát állítjuk vissza, míg átalakításról akkor, ha ezt megváltoztatjuk pl.: kibéleljük. Hogy melyikre lesz szükség, azt a műszaki vizsgálat és a hő és áramlástechnikai méretezés együtt fogja eldönteni.

A kötelező műszaki vizsgálat során a kéményseprő szakemberei alaposan átnézik a meglévő égéstermék-elvezető rendszert, majd egy nyilatkozatot állítanak ki. Ez tartalmazza a kémény pontos leírását, az ellenőrzés során feltárt hibákat, a kémény tömörségét, a kürtő méretét, falvastagságát valamint a tetőrajzot. (Formátumát a 21/2016. BM rendelet 4. melléklete szabályozza.) Azért van erre szükség, mert ennek alapján kell megtervezni a munkákat. Ez ad támpontot például ahhoz, hogy szükség lesz-e bélelésre, kell-e változtatni a kémény magasságán, vagy már nem lehet megmenteni a szerkezetet, újat kell építeni.

Következő lépés egy hő és áramlástechnikai méretezés készítése

Régi családi házak falazott kéményei között szép számmal találunk 14 x 14 cm-es kürtőméretűt. Ez elég egy 3-5 kW teljesítményű sparhelthez vagy kisebb kályhához, de egy modern, 25-30 kW teljesítményű kandallóhoz már nem. Egy ilyen kandallónak óránként 70-100 m3 a levegőigénye. És ha a tulaj netalántán lecseréli a régi nyílászárókat, akkor bizony a kályha már nem jut elegendő oxigénhez. Az oxigénhiány miatt az égés tökéletlenné válik, és megjelenhet a lakótérben a szén-dioxid, a szén-monoxid, ami közvetlen életveszélyt jelent. A kémény pedig kátrányosodni kezdhet, ami kedvező táptalaja a kéménytűznek.

A kémény felújítását, átalakítását csak hő- és áramlástechnikai méretezés alapján elkészített tervekkel lehet megkezdeni. A méretezést csak tervezési jogosultsággal rendelkező szakember végezheti. A méretezés fogja megmutatni, hogy a kémény mérete, keresztmetszete, magassága elégséges-e a rácsatlakozott vagy a csatlakoztatni kívánt fűtőberendezéshez, és ha nem, akkor milyen változtatás szükséges. Például fel kell-e bővíteni, vagy bélelni kell-e a kondenzvíz szivárgás, vagy a kürtő felületének érdessége miatt. (A kürtő falának érdessége csökkenti a füst áramlási sebességét.) A méretezés részeként azt is meg kell határozni, hogy a fűtőberendezés működéséhez mennyi levegőre van szükség, és ezt hogyan biztosítják. (Szilárd tüzelésnél az érvényes kéményszabvány: MSZ 845:2012; MSZ EN 13384. Gáztüzelésű berendezéseknél a GMBSZ szabályait kell figyelembe venni.)

Teljesítménynyilatkozatra is szükség lesz

Az új épületeknél a kémény csak rendszer jellegű lehet. Ez azt jelenti, hogy csak a gyártó által meghatározott elemeket, anyagokat használhatjuk. Ezek együtt vannak minősítve, a teljes rendszerre vonatkoznak a gyártó által garantált teljesítményadatok. Ha a rendszer bármely elemét cserélnénk, akkor már nem érvényes a minősítés, márpedig csak teljesítménynyilatkozattal rendelkező rendszert építhetünk be.

Meglévő kémény felújítása esetén nem szükséges a rendszer-jelleg, de valamennyi elemnek teljesítménynyilatkozattal kell rendelkeznie, és illeszkednie kell a rendszerhez – magyarázza Netoleczky Károly, a Kéményjobbítók Országos Szövetségének elnöke. Tehát csak megfelelő minősítésű anyagokat, részelemeket építhetünk be.

Szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket kiszolgáló kémények béleléséhez saválló, rozsdamentes acél béléscsöveket használunk. Fafűtés esetén 0,8 mm-es anyagot javasolt használni, szénfűtésnél 1 mm-es vastagságút. A nyitott égésterű gáztüzelésű berendezések kéménye bélelhető műanyag, műgyanta alapú, megfelelő minősítésű csövekkel is. A zárt égésterű gázkészülékek csak a tüzelőberendezéshez minősített égéstermék-elvezető rendszerekbe köthetők be.

Az acél igen jó anyag, de van egy nagy hátránya: szeret dilatálni. Zsobrák Zoltán szakvéleménye szerint a  tágulás akár 4-5 cm is lehet. Kivitelezőként számunkra ez azt jelenti, hogy a kéményen belül dilatációs sávokat kell kialakítanunk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a kéménykürtő fala megrepedhet, a felső tisztítóakna ajtaja leszakadhat, és a kipattanó szikra akár tüzet is okozhat. A jól felújított kémény leköveti a rendszer mozgását – teszi hozzá a szakember.

Kötelező műszaki vizsgálatot kérni

Az égéstermék-elvezető felújítása után, de még a rendszer üzembe helyezése előtt kötelező kéményseprőipari műszaki vizsgálatot rendelni. Ezen a következő iratokat kell bemutatnunk:

– építészeti, gépészeti terveket,

– a kémény nyomvonaltervét,

– a kémény és a tüzelőberendezés hő és áramlástechnikai méretezését,

– a kéménybe beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatát (béléscsőé, huzatfokozóé stb.);

– a kivitelezői nyilatkozatot.

(21/2016. BM rendelet 7. §)

A kéményseprő ellenőrizni fogja ezeket és a szakszerű építést is, amit a kivitelezői műszaki megfelelőségi nyilatkozat igazol. Az átalakított, felújított kéményeket csak a megfelelőséget bizonyító helyszíni vizsgálatot követően lehet használatba venni.

Mit mond a jogszabály?

égéstermék-elvezető (kémény) eredeti állapota: a létesítés vagy átalakítás esetén az átalakítás időpontjában hatályos műszaki előírások alapján történt jogszerű használatbavételkor meglévő műszaki-biztonsági jellemzők összessége.

égéstermék-elvezető átalakítása: olyan műszaki, építészeti beavatkozás, amely az égéstermék-elvezető eredeti állapotát megváltoztatja.

égéstermék-elvezető felújítása: olyan műszaki-technológiai beavatkozás, amely az eredeti állapot visszaállítását eredményezi, és amelynek következtében az égéstermék-elvezető műszaki előírásoknak megfelelő működésére vonatkozó biztonsági jellemzők az eredeti állapothoz képest nem változnak.

égéstermék-elvezető javítása: olyan kis mértékű, legfeljebb az égéstermék-elvezető egyméteres szakaszát érintő műszaki-technológiai – kivéve az égéstermék-elvezető tömörségét érintő – beavatkozás, amely az eredeti állapot visszaállítását eredményezi, és amelynek következtében az égéstermék-elvezető műszaki előírásoknak megfelelő működésére vonatkozó biztonsági jellemzők az eredeti állapothoz képest nem változnak.

Forrás: 21/2016. BM rendelet 1. § ab, ac és ad

_________________________________________________________________________________________________________________________________

Kérdés: Szükségem lesz felelős műszaki vezetőre egy gyűjtőkémény felújításánál?- kérdezi olvasónk.

A felújítási munkák nagysága határozza meg, hogy olvasónknak szüksége lesz-e fmv-re vagy sem. Ha a kémény tető feletti falazatát kell újrahúzni, vagy a munkákhoz csak szakági terv, hő- és áramlástechnikai méretezés készül, kiviteli terv nem, akkor nem kell felelős műszaki vezető a munkákhoz. Fmv-re csak engedélyhez kötött munkáknál és olyan felújításoknál lesz szükség, ahol kiviteli terv is készül a kémény átalakításhoz (pl.: ipari kémények).

_________________________________________________________________________________________________________________________________

Arany Edit