Építőanyagok: megállt az áremelkedés, de a korlátozások megmaradnak
A jelek szerint csökkenni kezdett az építőanyagok ára, de legalábbis megállt az eddig jellemző állandó és durva árnövekedés. Vajon mennyiben köszönhető ez a bevezetett kormányzati intézkedéseknek és maradnak-e az építőanyagok szállításával kapcsolatos korlátozások? És vajon mire számíthatunk a jövőben?
Sok hűhó semmiért – hiába a rengeteg ellenőrzés, nem a tüzépek tehetnek az áremelkedésről
A brutális áremelkedést látva nyáron beavatkozott a kormány. Egyik oldalról korlátozó intézkedéseket hoztak: a kormány engedélye nélkül nem szállíthatók külföldre a leginkább keresett építőanyagok. Ha pedig úgy látják, hogy valaki külföldre akar eladni olyan terméket, amire itthon nagyobb szükség van, akkor a külföldi vevő helyett az állam veszi meg az árut. Kötelezővé tették a szállítások elektronikus regisztrációját is az EKAER rendszerben.
Mindezek mellett a versenyhivatal is és a fogyasztóvédők is sokkal alaposabban kezdtek ezen a területen vizsgálódni, mint tették azt bármikor korábban. Azt például egyenesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelentette be október elején, hogy a kormányhivatalok munkatársai az egész országot bejárva három hónap alatt 685 helyszíni ellenőrzést végeztek építőanyag-kereskedőknél. A 685 vizsgált vállalkozás közül közel 400-nál találtak valamilyen jogsértést. Ezek azonban zömmel apróságok voltak: nem volt megfelelő az árak feltüntetése, hiányosak voltak a nyilvántartások stb. A korábban feltételezett nagy kiterjedésű, szervezett visszaéléseket nem találták meg. Pedig ezekre korábban úgy utaltak, mint az áremelkedés egyik fő okára. Voltak persze szabálytalanságok, de ezek nem befolyásolták a teljes építőanyag-piacot. Sőt, a szabálytalanságok egy részét már eleve az új intézkedések okozták, hiszen a feltárt problémák között megemlítették az új bejelentési kötelezettségeknek az elmulasztását is. A Gazdasági Versenyhivatal például a falazóanyagok gyártói között végzett felmérést. A 44 oldalas jelentés egyik fő megállapítása, hogy „nem tapasztalható érdemi áremelkedés a kerámia-falazóelemek körében a gyártói szinten, sőt, 2021-ben inkább csökkentek az árak, mintsem nőttek“. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az egyes tüzépek árai nagyon eltérőek lehetnek, de összességében nem találtak jelentős drágulásra utaló jeleket ezen a területen.
Az árak elkezdtek lassan csökkenni
Az áremelkedéseket tehát úgy tűnik, nem a hazai vállalkozások visszaélései idézték elő, az árak mégis csökkenni kezdtek. Már szeptember elején olvashattunk olyan összefoglalókat, melyek szerint a világpiaci mozgások mellett az árcsökkenésekben a nyáron hozott intézkedések eredményét kell látnunk. Koji László ÉVOSZ-elnök szerint a gyártók átütemezték a külföldi szállításokat, illetve megpróbáltak a korábbiaktól eltérő külföldi beszerzési lehetőségeket felkutatni. Az árak július végére érhették el a plafont: az ÉVOSZ felmérése szerint addig 5 és 160% közötti növekedés volt tapasztalható az egyes termékcsoportoknál, főleg a fa-, acél‑, réz- és alumíniumtermékeknél. Az újHÁZ Centrum saját felmérése alapján az átlagos áremelkedés 14 százalékos volt, bár ezen belül valóban voltak olyan termékek, amelyeknek duplázódott a fogyasztói ára.
A jóslatok szerint az év végéhez közeledve a piac egyre jobban megnyugszik, az árak csökkennek, de a korábbi árszinthez nem fognak visszatérni. A hazai intézkedések semmiképpen sem tudják például az infláció vagy a forint árfolyamromlása miatti drágulást ellensúlyozni. Az újHÁZ Centrum szerint tavaly az összes felhasznált építőanyag 48%-a külföldi forrásból érkezett, így a forint romlásával ezeknek az ára mindenképpen tovább emelkedik.
Ahogy most látjuk, a csökkenés főleg annak köszönhető, hogy a nemzetközi kereslet csökkent ezekre a termékekre. Az áremelkedés okát ugyanis főleg abban kereshetjük, hogy a járvány okozta lezárásokat követően világszerte egyszerre lódult meg a kereslet az építési munkákra és az építőanyagokra. Zömmel ez okozta a hirtelen emelkedéseket. Az építőanyag-termelés időközben utolérte az igényeket, már nincs hiány a legfontosabb termékekből, így az árak is mérséklődhetnek. Áruhiányt október elején már csak néhány termékkörre jeleztek: például szigetelőanyagokból valószínűleg tartósan kevés lesz a kínálat a kereslet kielégítéséhez.
Maradnak a kiviteli korlátozások?
A kérdés az, hogy ha az építőanyagok elérhetősége és részben az ára is normalizálódik, akkor mi lesz a bevezetett rendkívüli kormányzati intézkedésekkel?
Ennek kapcsán két dologról kell beszélnünk: az építőanyagok kiviteli korlátozása, annak bejelentése, illetve a szállítás ellenőrzése az EKAER rendszer révén.
A nyári intézkedések bevezetése előtt szó volt arról is, hogy az egyes építőanyagokra a kormány teljes kiviteli tilalmat rendelne el, hogy ezeket egyáltalán ne lehessen külföldre szállítani. Akkor ezt azért nem vezették be, mert ezt a lépést az EU-val is egyeztetni kellene. Nagyjából szeptemberre jósolták, hogy lezárulnak az egyeztetések és bevezethető a szigorítás. Ma azonban már egyáltalán nincs szó erről a lépésről – valószínűleg már nincs rá szükség, így talán végleg letettek róla.
Ami lényeges: az építőanyagok szállítása továbbra is bejelentésekhez kötött. A regisztrációs kötelezettséget nem törölték el. Ez a rendelet a veszélyhelyzethez kötött, de nem pontosan annak a végéig érvényes. A veszélyhelyzetet egyelőre január 22-ig hosszabbították meg, viszont csak a 2022. január 3-ig tervezett szállításokat kell bejelenteni. Mindaddig az egyes építőanyagok kiviteli korlátozás alá esnek. A külföldre szállítás szándékát be kell jelenteni, s ki kell várni, míg az állam eldönti, hogy akar-e élni az elővásárlás jogával vagy nem. Megjegyezzük, egyetlen eset sem vált ismertté, amikor az állam élt volna ezzel a joggal. Mindenesetre a bejelentési kötelezettség januárig még él, s ennek átfutási idejével számolni kell. Körülbelül két hétbe telik, mire a bejelentéstől számítva megérkezik a hozzájárulás a szállításhoz.
A megkapott visszaigazolásnak követnie kell az árut, ezt a megrendelőnek át kell adni a sofőrnek. A sofőrnek a járműben kell tartani ezt az iratot. A rendőrség és a vámhatóság az ország egész területén ellenőrizheti. A hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek a bejelentéseket tartalmazó adatbázishoz, onnan kapják meg az adatokat.
Ilyen bejelentésre a sóder, szigetelőanyagok, vas- és acéltermékek, faanyagok külföldre szállítása esetén van szükség. A pontos terméklistát a 402/2021 kormányrendeletben találjuk meg.
EKÁER szám is kell
A másik kötelezettség az EKAER. Külföldre szállításnál vagy behozatalnál mindenképpen kell, a belföldi szállításnál pedig akkor, ha az áru most kerül először forgalomba (a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az első adóköteles értékesítés esetén). Ügyeljünk arra, hogy az EKAER-kötelezettség alá hasonló, de egy kicsit más termékkör esett, mint amit a kiviteli korlátozás érint. A pontos terméklistát ehhez az 51/2014-es rendelet mellékletében találjuk meg.
A felsorolt termékek bejelentése annyiban tér el a többi EKÁER-es szállítástól, hogy ezeknél nem kell kockázati biztosítékot letétbe helyezni. Bejelentésre tehát szükség van, biztosítékra azonban nincs ezeknél a termékeknél.
Elképzelhető, hogy az EKAER-kötelezettség megmarad a jövőben is, függetlenül az árak alakulásától. Ezt a szabályt ugyanis nem egy veszélyhelyzeti rendeletben adta ki a kormány, hanem beleillesztették az EKAER rendeletbe. Az érvényessége tehát nem jár le automatikusan a veszélyhelyzet elmúlásával sem.
Nagy Csaba
