Enyhítettek az otthoni munkavégzés szabályain

Valószínűleg eddig sem sokan készíttettek kockázatértékelést az otthonról dolgozó kollégák nappalijában lévő íróasztal veszélyeiről. Valójában kellett volna. A jogszabályok ugyanis nem tettek különbséget a távmunka és a home office, azaz az otthoni munkavégzés között. Bár hasonló a kettő, a távmunka szabályai túl kötöttek ahhoz, hogy a hosszabb-rövidebb ideig tartó otthoni munkavégzést támogatni tudja. Júliustól egyszerűsítették a szabályokat, de ezek a könnyítések csak a veszélyhelyzet idejére szólnak.

Szinte minden vállalkozásban vannak olyan feladatok, amiket akár otthonról is elvégezhetnének a dolgozók. Ám sok vállalkozó ma is tart az otthoni munkavégzés bevezetésétől. Attól félnek, hogy csökken a munka hatékonysága, mert az otthoni tennivalók és csábítások elviszik a figyelmet. Miért dolgoznánk, ha a tévé is mehet a háttérben, nem igaz? Holott a valóságban ez nem így van. Sok kutatás igazolja, hogy a régi hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem csökken tőle a munkakedv. A dolgozók nyugodtabbak, és sok idő és pénz takarítható meg a bejárás elhagyásával.  (A távmunka tapasztalatairól például az Állami Számvevőszék összeállításában is olvashatunk – a szervezet 2021 januárjában kiadott elemzése itt érhető el: bit.ly/asz-tavmunka.) Az otthoni munkavégzést tehát nem csak a járvány idején érdemes támogatni.

Munkavédelem a nappaliban…

Az otthoni munkavégzés lehetőségét a munka törvénykönyve már a 2012-es megjelenésekor is tartalmazta, de a feltételek mind a mai napig merevek, életszerűtlenek. A törvényalkotók úgy képzelik el az otthoni munkavégzést, hogy a munkáltató létrehoz a lakásunkban egy munkahelyet, amit munkajogi és munkavédelmi szempontból is pontosan azokkal a szabályokkal kezel, mintha ez a cég irodájában lenne. Holott világosan látjuk, hogy hiába kellene, talán senki nem fog kockázatelemzést készíteni a nappaliban lévő íróasztal veszélyeiről, vagy kiragasztani a munkavédelmi figyelmeztető matricát, ha van egy lépcsőfoknyi szintkülönbség a dolgozószobát megközelítő útvonalon. 

A jogszabályok nem tettek különbséget a távmunka és az otthoni munkavégzés között. Márpedig ha nem különböztetjük meg ezeket, akkor a valódi távmunkás munkahelyekre ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint arra az adminisztrátorra, aki most egy hétig otthon dolgozik, mert beteg a gyereke. 

Enyhítettek a szabályokon, de ez csak a veszélyhelyzetre szól

A koronavírus-járvány az elmúlt másfél évben meglódította az otthoni munkavégzés népszerűségét. A járvány ideje alatt a hatóságok is kevésbé ügyeltek a szabályok betartására, na meg a kormány intézkedései is lehetővé tették gyakorlatilag valamennyi szabály felülírását. 

A veszélyhelyzet ideje alatt könnyítettek a távmunkára vonatkozó szabályokon. Született egy kormányrendelet, ami a veszélyhelyzet alatti távmunka-szabályokat rögzíti. Ez ma is érvényes, ennek a feltételein enyhítettek most júliustól is. De ezeket a könnyítéseket is csak kormányrendelet tartalmazza, nem pedig törvény. Így csak a veszélyhelyzet végéig érvényesek. A munka törvénykönyve pedig továbbra is ugyanazokat az avítt szabályokat rögzíti, amiket 9 évvel ezelőtt leírtak. Nézzük, mi lett egyszerűbb!

Általános távmunkás szabályok

A távmunkavégzésről a munkaszerződésben meg kell állapodni. Ha a szerződés a feltételeket külön nem rögzíti, akkor a következőket kell betartani:

– a munkáltató utasítási joga az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki

– a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti a munkavégzést

– a dolgozót be is lehet rendelni a telephelyen végzett munkára, de legfeljebb az összes munkanap egyharmadára

– a dolgozó a munkahelyre beléphet, kapcsolatot tarthat a többi munkavállalóval.

Szétválik a távmunka és a home office

A rendelet megkülönbözteti a számítógéppel végzett munkát és a nem számítógéppel végzett munkát. Utóbbi esetén kötöttebbek a szabályok. A feleknek ilyen esetben írásban meg kell állapodniuk a munkavégzés helyéről. A munkáltatónak meg kell győződni arról, hogy ez munkavédelmi szempontból is megfelelő. A munka a továbbiakban csak itt végezhető. A munkáltató engedélye nélkül a munkakörülmények nem változtathatók meg. (Eddig hasonló szabályok vonatkoztak az otthoni munkavégzésre is. Azaz elvileg a munkáltató engedélye kellett volna ahhoz, hogy valaki máshová tegye az íróasztalát.) 

Home office, avagy a számítógéppel végzett munka

A home office-nál mások a szabályok. Nekünk annyi a dolgunk, hogy írásos tájékoztatót kell készítenünk a munkavégzéshez szükséges biztonságos körülmények szabályairól. Ez alapján már a dolgozó dönti el, hogy honnan dolgozik. Nekünk pedig nem kell munkavédelmi szempontból ellenőrizni a kollégák lakását, nyaralóját stb. A munkavédelmi szabályok betartását akár  távolról is ellenőrizhetjük. 

Saját eszközök használata

A dolgozók használhatják a saját eszközeiket is a munkához. De ilyenkor az a szabály, hogy azok  biztonságosságát a munkáltatónak kockázatelemzéssel fel kell mérnie. Majd ettől kezdve a dolgozó felelőssége, hogy az eszköz biztonságos állapotban maradjon. Ám ez sem feltétlenül kötelező. A rendelet ugyanis azt is kimondja, hogy a benne szereplő munkavédelmi szabályoktól eltérhetünk. 

Költségtérítés

Fontos lépés, hogy a munkáltató adómentes költségtérítést adhat a távmunkával kapcsolatos plusz kiadásokra. Ha ez nem éri el havonta a minimálbér 10%-át, akkor a költségtérítés átalányként is elszámolható, nem kell számlákkal igazolni. Ha a munkavégzés nem minden nap távmunkában történik, akkor időarányosan kell elszámolni a költségtérítéssel is. 

A költségtérítés a rendelet szerint nem kötelező, a munkáltató döntése, hogy adja-e vagy nem. Viszont a törvény előírja, hogy a munkával kapcsolatos költségeket a munkáltatónak meg kell térítenie. Így igazából csak azt választhatjuk, hogy ezt az átalányt fizetjük-e ki, vagy számlákkal igazoltan számoljuk el a távmunka költségeit. 

A távmunka veszélyhelyzet alatti szabályait a 487/2020 kormányrendeletben találjuk meg. 

Nagy Csaba