Csorbult a TSzSz hatásköre
Megjelent az első nagyobb kivétel, amire a TSzSz jogköre nem terjed ki, az ezzel kapcsolatos vitákat nem vizsgálhatja. A lépés abba az irányba mutat, hogy idővel az állam egyre jobban kivonhatja saját beruházásait a szakértői szerv hatásköréből.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv lényege, hogy az építkezés bármely résztvevőjének a felkérésére szakértői véleményt adhatnak ki a tervezési vagy kivitelezési szerződés teljesítésével kapcsolatos kérdésekben. A szervezethez fordulhat ma már a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó és az alvállalkozó kivitelező is például a következő esetekben:
– ha nem fizetik ki egy elismert számláját, vagy
– az építtető vagy a fővállalkozó nem akarja kiadni a teljesítésigazolást, vagy ha
– az építtető igénybe vesz egy feltétel nélkül lehívható bankgaranciát, a kivitelező szerint jogtalanul.
Sok esetben ezek a viták teljesen függetlenek az építtetőtől, mert két vállalkozó között zajlanak az alvállalkozói láncban. Egy sportcsarnok-építés legkisebb alvállalkozója is kérheti a szervezet közreműködését, ha például az őt megbízó cég nem akarja kifizetni a munkáját. Ez nem a beruházás egészét érintő kérdés, csak a vitában részt vevő alvállalkozókat érinti.
Ezt azért fontos részletezni, hogy lássuk, mekkora kárt okozhat a kormány mostani döntése – ami ki tudja, hány hasonló változásnak az előjele is lehet. Egy júniusi törvénymódosítással ugyanis jelentősen korlátozták a TSzSz működését.
A szervezet hatásköre mindeddig kiterjedt a Magyarország területén zajló összes építési beruházásra. Mindeddig egyetlen kivétel volt ez alól: egy 2015-ös módosítással a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos építési munkákat elzárták a TSzSz vizsgálatai elől. Most azonban sokkal nagyobb szeletet vontak ki a szervezet hatóköréből.
Az új szabályok szerint nem tartoznak a TSzSz hatáskörébe a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített közlekedési infrastrukturális építési beruházások. Azaz a kiemeltnek minősített állami útépítésekkel kapcsolatban nem járhat el a szervezet akkor sem, ha egy alvállalkozó a fővállalkozóval szemben lépne fel, és nem közvetlenül az államot kellene fizetésre ösztökélni.
Azt kell gondolnunk, hogy ez a változás akár precedens értékű is lehet. Ha egy kivétel megjelent, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy ezt az egyet még sok hasonló kövesse. Semmi nem indokolja, hogy pont a közeledési beruházásokat vegyék ki a törvény hatálya alól, s ott maradjon a többi állami nagyberuházás. Így eljuthatunk majd oda is, hogy az állam a saját beruházásait egyre jobban kivonja majd a TSzSz hatásköréből. Ezzel nemcsak azt teszik lehetetlenné, hogy az állammal szemben fellépjen a vállalkozó, ha nem fizetik ki rendben a munkáját, de az állami építkezéseken dolgozó vállalkozások egymás közti vitáját is blokkolják az intézkedéssel.
Forrás: 2021. évi LIX. tv. 55.§
Nagy Csaba
