Kettő helyett három évig szünetelhet a vállalkozás
Július elsejétől két év helyett újra három évig szüneteltethető az egyéni vállalkozás – a változás azokra vonatkozik, akik e dátum után kezdeményezik a szünetelést.
Alig néhány éve módosította a kormány az egyéni vállalkozás szüneteltetésére vonatkozó szabályokat. 2017-ben változott meg a törvény, korábban 5 év volt a szüneteltetés lehetséges hossza. Most újra módosították, a 2 évet 3 évre hosszabbították.
A módosítás a változás napjától, azaz július elsejétől megkezdett szüneteltetésre vonatkozik. Aki június 30-án kezdeményezte a szünetelést, csak 2 évig pihentetheti a vállalkozását, aki július elsején jelenti be, már 3 évig. A szünetelés legrövidebb ideje továbbra is egy hónap maradt.
A szünet kezdő napja a bejelentést követő nap lehet. Erre ügyeljünk, mert például egy kisadózónak meg kell fizetni az adót, ha a hónapban akár csak egy napot is működik a vállalkozása. Ha a hónap első napján indítjuk a szünetet, akkor arra a hónapra a katát már be kell fizetni.
Még lehetnek olyan vállalkozások is, amelyekre még az 5 éves szünetelés vonatkozik. 2021 végéig még lehetnek olyanok, akik 2016-ban, az 5 éves szünetelési lehetőség alatt zárták be időlegesen a vállalkozásukat. Ha a vállalkozást nem indítjuk újra a törvényben meghatározott leghosszabb idő lejártával, akkor a vállalkozás automatikusan megszűnik.
Amire figyelni kell a szüneteltetésnél
A szüneteltetés egyedül az egyéni vállalkozások lehetősége a működés ideiglenes felfüggesztésére. Az egyéni vállalkozó bármikor szüneteltetheti a tevékenységét. Ez alatt az idő alatt nem kell adót fizetnie, ám közben nem is folytathat vállalkozói tevékenységet, nem dolgozhat, nem számlázhat. Ha egész évben, januártól decemberig végig szünetel a tevékenysége, és egyetlen napot sem működött a vállalkozása, akkor arra az évre nem is kell adóbevallást sem benyújtania.
Ha a vállalkozónak vannak alkalmazottai, akkor az ő munkaviszonyuk a szünetelés idejére is fennmarad. Ám mivel a vállalkozás munkát nem végezhet, a dolgozókat erre az időre fizetés nélküli szabadságra kell küldeni. Így bár a munkavállalók után nincs adó- vagy járulékfizetési kötelezettség, a havi 08-as bevallásokat be kell küldeni utánuk erre az időszakra is.
Ügyeljünk arra, hogy a szünetelés alatt a vállalkozó nem számít biztosítottnak. A korábbi szabályoktól eltérően, amióta a NAV átvette a vállalkozók ügyintézését, már nem kell külön tb-bejelentést tenni a szünetelés kezdetén és végén. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot viszont meg kell fizetni a szünetelés idejére. Ez 2021-ben kereken havi 8 ezer forint.
A szünetelés megkezdését elektronikus úton kell bejelenteni, a nyilvántarto.hu weboldalon, ügyfélkapus azonosítással. A NAV-hoz nem kell külön bejelentés, átkerülnek oda is az adatok.
Ha a vállalkozás a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, akkor a T1041-es bejelentő és változásbejelenő lapot ki kell töltenie és elektronikusan benyújtania. Kisadózó vállalkozásnak nincs külön kötelezettsége.
Be kell jelenteni a szünetelés kezdetét a helyi önkormányzatnak is, a helyi iparűzési adó miatt. Ezt a szünetelés kezdetétől számított 15 napon belül kell megtenni.
Forrás: 2009. évi CXV tv. 18.§
Nagy Csaba
