Otthonfelújítási támogatás – újdonságok és kérdések

Jelentős érdeklődés kíséri az év elején indult otthonfelújítási támogatást. Május közepéig több mint 3 milliárd forint támogatás kifizetését hagyta jóvá az Államkincstár, s összesen több mint 8,5 milliárd forintra érkezett már be támogatási kérelem. Az átlagos támogatás másfél millió forint, azaz a pályázók többsége körülbelül 3 millió forintot fordít a felújításra – olvashattuk május közepén a sajtóban az Államkincstár adatai alapján.

Az összefoglalók azt is közlik, hogy az igénylések 12,5 százalékát elutasítják, azaz körülbelül minden nyolcadik igénylő valami hiba miatt nem juthat hozzá időben a pénzéhez. (Ők egyébként újra nekifuthatnak az igénylésnek.) Ezért is fontos a feltételek alapos áttanulmányozása. 

Újdonságok

Májusban az eredeti szabályokhoz képest több ponton is enyhültek a feltételek, és a kormány pontosított néhány részletszabályt is. Az egyik fontos hír, hogy házaspár igénylő esetén az összegyűjtött számlák mindkét házastárs nevére szólhatnak. Nem okoz gondot az sem, ha az egyik számla a férj, a másik a feleség nevére szól, akkor is elszámolhatóak lesznek. 

Tisztázták azt is, hogy a munkát végző szakember továbbszámlázhatja a megrendelőnek az eredetileg a saját nevére vásárolt építőanyagot. Nem kell tehát közvetlenül a vevőnek beszereznie az anyagot, hozhatja azt a kivitelező is. 

A harmadik fontos hír, hogy a támogatás nemcsak terasz felújítására, hanem új terasz építésére, vagy a régi bővítésére is felhasználható. A terasz korlátja is kialakítható a támogatásból. 

Napelemes rendszerek az otthonfelújítási támogatásból 

Közreadott egy állásfoglalást is a Magyar Államkincstár, ez a napelemek telepítésével kapcsolatos. A felújítási támogatásról szóló rendelet szerint a napelemek telepítése is elszámolható a programban. A napelemek működésére vonatkozó elszámolás azonban megváltozik, méghozzá ma úgy látjuk, hogy a felhasználó hátrányára. Az eddigi éves összesítésű, úgynevezett szaldó elszámolást felváltja a termelt és vásárolt áram külön-külön elszámolása, ami valószínűleg több költséget jelent majd a felhasználónak. Aki azonban még június 30. előtt szerződést köt, az maradhat a régi elszámolási rendszerben. 

Az Államkincstár most ennek a határidőnek a részleteit tisztázta. Egyrészt arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabály által kért áramvásárlási szerződést és a hálózati engedélyes nyilatkozatát csak annak kell benyújtania, aki június 30. után adja be az elszámolását. A korábbi, szaldó elszámolásban pedig az maradhat, akinél június 30-ig nemcsak a kivitelezés valósul meg, de megtörténik a mérőóra cseréje is. Ez jelentősen korlátozza a rendelkezésre álló időt: a mérőóra cseréjét akkor lehet kérni a szolgáltatótól, amikor kész a kivitelezés, helyükön vannak a napelemek. A szolgáltató pedig néha a bejelentés után 2-3 héttel megy ki óracserére.

Kérdezz-felelek

Olvasóink között is sokan érintettek felújítási támogatással kapcsolatos beruházásokban. Sok kérdést kapunk ezzel kapcsolatban, ami nem csoda, tekintettel a szigorú és néha nem teljesen egyértelmű részletszabályokra. 

Egy olvasónk például épülő házához szeretett volna korszerű, hőszivattyús fűtést telepíteni a támogatás segítségével. Sajnos, neki nem szolgálhatunk jó hírekkel. Bár a fűtéskorszerűsítés része lehet a felújítási programnak, épülő házra ezt a támogatást nem lehet igénybe venni. Ez a program kifejezetten a meglévő lakások felújítását célozza. 

???

Egy másik igénylőnek a támogatás helyszíne okoz problémát. Az érintett, felújítandó lakás a tulajdonában van, de nem ez az állandó lakcíme, csak tartózkodási helyként van bejelentve. Kérdése, hogy így is jogosult-e a támogatásra? 

Sajnos, ebben az esetben sem lesz kedvező az elbírálás. A támogatás egyik alapvető feltétele, hogy az igénylő bejelentett lakcímmel rendelkezzen az ingatlanban, és legalább egy éve ténylegesen is ott lakjon. Ez alól a most vásárolt lakás lehet kivétel. A jogszabály állandó lakcím bejelentését írja elő, a tartózkodási hely, azaz ideiglenes lakcím ehhez nem elegendő. 

???

Szintén az igényléssel kapcsolatos kérdés, hogy ha a tulajdonosnak nincs bejelentett munkahelye és csak 25%-os tulajdonosa az ingatlannak, akkor jár-e a támogatás? A felesége rendelkezik munkahellyel.

Ebben az esetben a család jogosult lehet a támogatásra. A feltételek azt írják elő, hogy legalább a felek egyikének rendelkeznie kell legalább egy éves biztosítási jogviszonnyal. Ha az igénylőnek ez nincs meg, de a feleségének igen, akkor már teljesítik a feltételt. Az is előírás, hogy az igénylők és gyermekeik együttes tulajdoni hányadának el kell érnie az 50 százalékot. Ha a férj csak 25%-kal rendelkezik, de tulajdonos a felesége vagy a gyermeke is, akkor jogosult lehet a kifizetésre. Ha azonban a család többi tagja nem tulajdonos, és a lakás többi része mondjuk a szülők nevén van, akkor nem tudnak pályázni. 

???

Elvállalhatunk-e olyan munkát, amire nem, vagy nem biztos, hogy vonatkozik a szakképesítésünk?

Több kérdés érkezett a kivitelezői jogosultságokkal kapcsolatban is. Tény, hogy a vállalkozókra korábban is a mostani szabályok voltak érvényesek, de kevésbé ellenőrizték őket. Nem várták el a részletes szerződéskötést, s nem kellett az elkészült munkák számláit feltölteni semmilyen hatósághoz. Most más a helyzet. Érthető, hogy aggódnak azok, akik nem csak a szakmájukba vágó feladatokat végzik el az építkezésen. Például a kőműves szigetel vagy vizet szerel, amihez ért ugyan, de hivatalos képesítése nincs hozzá. 

Az érintett vállalkozók közül most többen azt kérdezik, hogy ártanak-e maguknak vagy ügyfelüknek az ilyen munkavégzéssel. Sem azt nem akarják, hogy az igénylő kérvényét elutasítsák a jogosulatlan munkavégzés miatt, sem ők maguk nem akarnak büntetést a munkájuk után. Egy olvasónk például ipari alpinista, s a tetőlécek cseréjét és a cserepezést végezte el egy felújítás alatt álló házon. Lehet-e gond a benyújtott számlájából?

Tény, hogy a kivitelezők jogosultságát ellenőrizni fogja kiutalás előtt az Államkincstár, de ez nem az elvégezhető feladatokra vonatkozik. Azt nézik meg, hogy a kivitelező működő vállalkozás-e, s szerepel-e az építőipari kivitelezők nyilvántartásában. Emellett arról kell nyilatkozni, hogy regisztráltunk-e a NAV Online Számla rendszerébe, történik-e adatszolgáltatás a kiállított számlával kapcsolatban.

Az Államkincstár a tevékenységi kódokat nem ellenőrzi. A NAV viszont ezt is megnézheti, s a jogosulatlanul végzett tevékenység egy későbbi ellenőrzés során is napvilágra kerülhet. Érdemes tehát minél hamarabb „kifehéríteni“ a vállalkozás működését: vegyük fel a tevékenységi körök közé, amit végezni akarunk, ha pedig végzettség, engedély kell hozzá, akkor keressünk ezzel rendelkező alkalmazottat – akár egyszerűsített munkaszerződéssel, alkalmi jelleggel. 

Nagy Csaba