Letiltás munkabérből – főleg az új dolgozókra figyeljünk!

Előfordulhat, hogy munkáltatóként nekünk kell kifizetni az újonnan felvett dolgozó korábbi tartozását, ha nem kérünk tőle tartozásigazolást a belépéskor. Ne bánjunk könnyelműen ezzel az irattal, mert kellemetlenségünk származhat belőle!

A tartozásigazolásra vonatkozó előírás nem egy régi szabály, alig pár éve kell kérni az új munkavállalóktól. 2017-ben vezették be ezt az előírást a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása után. Az új törvényszöveg szerint a munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor egy igazolást kiállítani a dolgozónak a fennálló tartozásairól. Az új munkáltató pedig köteles elkérni ezt az igazolást, és szükség esetén folytatni a megkezdett végrehajtást. Amikor valaki új munkaviszonyt létesít, akkor ezt az igazolást át kell adnia a munkáltatójának. A törvény tehát mind a két felet kötelezi: a dolgozó köteles átadni ezt az igazolást, a munkáltató pedig köteles elkérni a belépőtől. Ha nincs a felvett dolgozónak ilyen igazolása az előző munkáltatótól, akkor erről nyilatkozatot kell tennie.

A munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a munkabérből milyen tartozásokat kell levonni, azt milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a javára kell teljesíteni. Ha nincs tartozása a dolgozónak, akkor az igazolásnak ezt a tényt kell tartalmaznia (ld. végrehajtási törvény, azaz 1994. évi LIII. tv. 78.§).

500 ezerre bírságolható a munkáltató

Súlyos következményei lehetnek annak, ha nem kérjük el ezt az igazolást, és emiatt nem folytatjuk a korábban megkezdett végrehajtást. Ha ugyanis megszegjük a végrehajtással kapcsolatos kötelezettségünk, akkor készfizető kezesként mi felelünk a tartozásért. Azaz a végrehajtó tőlünk követelheti a dolgozótól le nem vont összeget. Mellette meg is büntethetnek. Aki nem kéri el az igazolást, vagy nem készíttetett nyilatkozatot új dolgozójával, az a vállalkozás akár 500 ezer forintra is bírságolható. Büntetést akkor kell fizetni, ha kiderül, hogy a dolgozónak volt tartozása, amit vonni kellett volna a fizetéséből, de ezt elmulasztottuk.

Ez a veszély fenyegeti egy olvasónkat is. Felvettek egy új embert, akinek az előző munkahelyén bírói végzés alapján levonták a fizetése egy részét. Az új munkáltató most nem tudja, mit is kell tennie. Vajon neki kell jeleznie a végrehajtó felé a munkahelyváltozást? Valójában ilyen kötelezettséget nem ír elő a törvény. De a tartozásigazolás alapján a munkabér letiltását folytatni kell, különben az új munkáltatót fogja terhelni ez az összeg.

A tartozásigazolással kapcsolatos adminisztrációt tehát ne tekintsük felesleges kötelezettségnek! Ez éppen minket véd a dolgozók adósságaival szemben. A végrehajtásról szóló törvény alapján nagy a munkáltatók felelőssége, készfizető kezesként felelnek a végrehajtást kérő felé. Azzal, hogy a dokumentum átadását a törvény kötelezővé teszi, segít csökkenteni ezt a kockázatot.

Mi történik, ha elmulasztjuk a levonást?

A dolgozó például úgy jön el korábbi munkahelyéről, hogy nem tüntetik fel a tartozását. A munkahelyváltással a törlesztés megszakad, ez hamarosan a végrehajtónak is feltűnik. A dolgozó hiába vált munkahelyet, eltűnni nem tud. A végrehajtó le fogja kérni az adatait az egészségbiztosítótól, így megkapja az új munkahely elérhetőségét. Hamarosan felszólítja az új munkáltatót a tartozás behajtására. Ha nem jár sikerrel, akkor a munkáltató hamarosan már az 500 ezer forintos bírósági rendbírságról szóló értesítőt fogja kézhez kapni.

Hogyan történik a letiltás?

Munkáltatóként jellemzően akkor találkozunk az alkalmazottunk adósságával, amikor már megszületett a bírósági határozat és folyamatban van a végrehajtás. A végrehajtó fog jelentkezni, s közli, hogy mekkora összeget kell a bérből letiltani, s azt milyen számlára kell átutalni. Ez jellemzően a végrehajtó letéti számlája lesz.

A már említett végrehajtási törvény mellett az adóhatósági végrehajtásokról szóló törvény is tartalmaz rendelkezéseket a letiltás menetével kapcsolatban (2017. évi CLIII. tv 41.§). Eszerint a munkáltatónak a végrehajtásról szóló értesítést követő 15 napon belül tájékoztatnia kell az adóst és a NAV-ot is a levonható jövedelem nagyságáról és az esetleg fennálló egyéb tartozásokról. A későbbiekben is minden változás esetén 15 napon belül tájékoztatni kell az adóhatóságot.

Munkahelyváltáskor már nem születik új határozat, a régi alapján kell folytatni a letiltást. A tartozásigazolásnak minden adatot tartalmaznia kell: az összeg nagyságát, a pénzt fogadó számla számát és azt is, hogy milyen tartozást, milyen határozat alapján kell levonni.

A levonást mindig a nettó munkabérből kell teljesíteni. A levonás néhány kivétellel maximum a nettó bér 33 százaléka lehet. Kivétel például a tartásdíj, ami a bér 50%-át is elérheti. Van még egy korlát, a levonásmentes rész: ez az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28.500 forint. Ennyit mindenképpen meg kell hagyni akkor is, ha így a 33%-ot sem éri el a levonható rész. Ha valakinek több állása is van, akkor ez a levonásmentes rész csak az első bejelentett munkahelyre lesz érvényes.

Ügyelni kell még a levonások sorrendjére, ha több különböző tartozás miatt is vissza kell tartani a fizetés egy részét. Logikusnak az tűnne, hogy a korábban elrendelt végrehajtás élvez elsőbbséget, de nem így van. A törvény felállít egy rangsort a tartozások között. Előbb a fontosabbat kell levonni, a többi pedig várhat, míg az első tartozást ki nem egyenlítik. A sorrend a következő lehet:

– elsőként a végrehajtás költségeit kell megfizetni, majd következik a

– gyermekek után fizetendő tartásdíj

– egyéb tartásdíj

– fizetendő bér és más járandóság

– büntetések, bírságok

– adó és más köztartozás

– egyéb követelés (például hiteltartozás)

– végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Például az egyik dolgozónak van egy 100 ezer forintos fizetési meghagyása, ami már eljutott a végrehajtásig. Csakhogy az illető ma nettó 150 ezret keres, és most kerül végrehajtás alá az 500 ezer forintnyi adótartozása is. A köztartozás megelőzi az egyéb tartozást – ide tartozik a fizetési meghagyás is. A bére 33 százaléka vonható le, azaz kerekítve havi 50 ezer forint. Így hiába indult már el a korábbi tartozás behajtása, ezt most félre kell tenni addig, amíg el nem fogy az adótartozás a havi 50 ezres törlesztéssel. Csak amikor az le­jár, akkor kerülhet sor a másik tartozás kiegyenlítésére.

Ha azonos soron szereplő több tételt kell levonni, akkor a sorrendiség dönt. Ha a fizetési meghagyás mellett nem NAV-os köztartozás áll, hanem egy banki hitel miatti végrehajtás, akkor azt kell előbb levonni, amelyik letiltás korábban érkezett. Ezeket a szabályokat azonban bírósági döntés felülírhatja, így azt is elrendelhetik, hogy arányosan kell teljesíteni az egyes levonásokat. Erre például azért kerülhet sor, hogy a tartásdíj mellett is legyen esély a másik adósság kifizetésére is.

Nagy Csaba