Felújítási támogatás – mik a tipikus problémák?

Január elsejétől igényelhető a lakásonként 3 millió forintos felújítási támogatás, s a hírek szerint márciusra már ki is fizették a bankok az első igényléseket. A szabályok viszonylag egyszerűek, ám kivitelezőként is érdemes figyelnünk azokra a részletekre, amiken elcsúszhat az ügyfél támogatási igénye. 

A támogatás egyik feltétele, hogy az ügyféllel kötött szerződésen és a számlákon is külön kell választani az anyagköltséget és munkadíjakat, mivel ezeket az ügyfél 50-50 százalékos arányban szerepeltetheti csak az elszámolásában. A támogatási összeget ugyanis úgy fizetik ki, hogy a teljes beruházásra eső összes kifizetésnek a fele lehet munkadíj és a fele anyagköltség. (Ha például van az ügyfélnek 4 millió forint anyagszámlája, amihez hozzátesz egymillió munkadíjat, akkor az 5 millió forintnyi összes költségből csak 2 milliót tud támogatásként visszaigényelni; egymilliót a munkadíjra és ugyanennyit az összes anyagköltségből.) 

Mennyire kell kirészletezni az anyagköltséget? 

Sokakban merül fel a kérdés, hogy pontosan milyen részletezettséggel kell az anyagot külön feltüntetni a számlákon. A felújítási támogatással kapcsolatban ez az egyik leghomályosabban hagyott kérdés, sehol nem részletezik a javasolt megoldást. Így leginkább a józan észre kell hagyatkoznunk. Induljunk ki onnan, hogy az elszámolást az Államkincstár az ügyfélnél a helyszínen tételesen ellenőrizheti. Kimehetnek, s megnézhetik, hogy valóban megvalósultak-e az elszámolásban szerepeltetett felújítási munkák. Ehhez igazodva az tűnik jó megoldásnak, ha minden olyan tétel külön anyagköltségként szerepel, ami felismerhető. A szaniterek, burkolatok, beépített lámpatestek, ablakok stb. felismerhetők, egyedileg is azonosíthatók. Ezzel szemben a kisebb szerelési anyagokat, segédanyagokat nem kell egyenként feltüntetni. Egy gépészeti szerelés esetén például a víz-, gáz segédanyagok listája 200 tétel is lehet. Értelmetlen lenne ezeket egyenként felsorolni a számlán. 

Az viszont nem jó megoldás, ha egyáltalán nem részletezzük a tételeket. Egy olvasónk vetette fel az általa alkalmazott megoldást. Ő egyösszegű számlát állítana ki, s mellékletbe tenné a tételek részletes felsorolását. Ez viszont nem jó, ugyanis magán a számlán egyértelműen külön tételként kell szerepeltetni a munkadíjat és az anyagköltséget. Az már nem probléma, ha utána az anyagköltséghez mellékelünk egy alapos részletezőt, de az anyagot és a munkadíjat nem vonhatjuk össze a számlán. Egy számlán szerepelhetnek, de külön soron, elkülönítve kell őket feltüntetni. 

A számla ezen túl annyira legyen részletező, amennyire a számla alapjául szolgáló szerződés is tételekre bontja a felújítást. Annyira kell a tételeket részletezni, hogy azokból a felújítás pontos tartalma megismerhető és ellenőrizhető legyen. A szerződést ugyanis úgy kell megkötni, hogy az egyes munkarészek a támogatásról szóló rendeletben nevesített feladatokhoz hozzárendelhetők legyenek. Például épület külső festése és szigetelése, külső nyílászárók cseréje, belső tér felújítása, azon belül is részletezve a burkolatok cseréjét, felújítását, szaniterek cseréjét stb. A kínált szerződésminta külön munkarészként nevesíti a dugaljak és villanykapcsolók cseréjét, a küszöbök, párkányok beépítését és cseréjét, azaz nagyjából ilyen szintig kell elérnünk a vállalt feladatok részletezésével. A szerződésminta itt érhető el: bit.ly/felujitasi-tamogatas. 

Hogyan állítsuk ki a számlát akkor, ha nem mi vesszük az anyagot?

Sokan kérdezik azt is, hogy hogyan szerepeltessük a felhasznált anyagokat, ha azokat a megrendelő veszi meg. A válasz egyszerű: sehogyan. A megrendelő azoknak az anyagoknak a költségét is elszámolhatja, amit ő maga vásárol. A lényeg, hogy ezeket az anyagokat ne szerepeltessük se a vállalkozói szerződésben, se a számláinkon. Ezt az áruház vagy kereskedés számlája alapján majd külön be tudja ő nyújtani elszámolásra. A mi szerződésünkön csak az szerepeljen, amit tényleg mi vásárolunk. 

Ha mi vesszük az anyagot, akkor el kell döntenünk, melyik megoldást választjuk. Az is lehet, hogy a vevő nevére kérünk számlát – ilyenkor csak szívességből folyik át rajtunk a vásárlás. Az anyagköltség nem jelenik meg a szerződésünkben és a számlán sem. A másik megoldás pedig az, ha ténylegesen a saját nevünkre vesszük az anyagot, s ezt továbbszámlázzuk majd a megrendelőnek. Ebben az esetben a szerződésben és a számlánkon is szerepelnie kell az anyagköltségeknek is. 

Újonnan épített garázsra, terasz hozzáépítésre, tetőtérbeépítésre nem jár a támogatás?

A másik gyakori kérdéskör, hogy pontosan mire is használható fel a felújítási támogatás, milyen jellegű munkákat lehet elszámolni. Egy olvasónk olyan problémáról is hallott, hogy a benyújtott támogatási igényből nem fogadják el az újonnan épült részeket, a teraszt, garázst, holott ezek építése is a ház átfogó felújításához kapcsolódik. 

A támogatás alapjául szolgáló rendelet tételesen felsorolja, hogy milyen munkák költségei számolhatók el. Új építésű elemeket csak nagyon keveset lehet elfogadtatni. Az 518/2020 kormányrendelet 6.§ tartalmazza az elfogadható tevékenységeket. Új építésűként ezek között a következő tételek szerepelhetnek:

– víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése 

– fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel (tehát második WC kialakítása már nem fér bele)

– fűtési rendszer kialakítása

– megújuló energiaforrások használatának bevezetése fűtési rendszerhez

– klímaberendezés beépítése

– napkollektor, napelemes rendszer telepítése

– galériaépítés

– belső lépcső létesítése

– szaniterek beépítése

– villanykapcsolók és dugaljak kialakítása

– belső nyílászárók beépítése (ugyanakkor külső nyílászáró újonnan nem építhető, például nem vághatunk egy új ablakot oda, ahol eddig nem volt)

– lámpák, világítótestek beépítése

– kerítés építése

– gépjárműtároló vagy nyitott gépkocsibeálló létesítése

– terasz, loggia, erkély, előtető építése

– térburkolatok készítése

– télikert kialakítása.

Láthatjuk, hogy a terasz, előtető vagy akár garázs építése is a támogatható tevékenységek között található, ezekre is jár a támogatás. A garázsépítéssel kapcsolatban egyedül a mobilgarázs elfogadása volt korábban kétséges. Végül az Államkincstár értelmezése szerint a mobilgarázs is elfogadható, ha állandó, beton alapra építjük és a garázs arra rögzítésre kerül. 

A felsorolt tételeken kívül új építésűként más nem szerepelhet a felújításban. Így például nem számolható el a támogatás keretében a tetőtér kialakítása, lakhatóvá tétele, mert az már nem felújítás lenne, hanem a lakótér bővülése. Hasonló a helyzet mondjuk egy terasz beépítésével, lakhatóvá tételével is.

Szintén nem támogatható a lakás belső helyiségeinek átrendezése sem. Például két szobából alakítana ki hármat a megrendelő, vagy falak áttörésével hozna létre konyha-étkező-nappali hármas funkciójú belső teret. Ilyen változtatás nem számolható el, csak a felújítások.  

A konténerszállítás és az új építőanyagok odaszállítása – hogyan számolható el?

Ügyeljünk az egyébként támogatott felújítások el nem számolható tételeire is! A leggyakrabban előforduló ilyen költség a hulladékszállítás és az építőanyagok szállítási költsége lehet. Az építési hulladék elszállításának költségét leggyakrabban a hulladékszállító tarifája alapján fizetjük, a konténer bérlésével. Ezt azonban sem munkadíjként, sem anyagköltségként nem tudja a megrendelő érvényesíteni. A hulladékszállítást úgy lehet elszámolni, ha azt a kivitelezői szerződés tartalmazza, azaz ennyivel magasabb a munkadíjunk. Önálló tételként nem jelenhet meg a szerződésben, úgy nem lehet elszámolni. 

Ugyancsak nem lehet elszámolni az építőanyagok szállítási költségét sem, ha az külön számlán szerepel. Az Államkincstár útmutatója szerint ugyanakkor, ha a szállítási díj az építőanyagok számláján szerepel, akkor anyagköltségként az is belevehető az elszámolásba. Ezek szerint csak akkor van kizárva a szállítási költség, ha arról külön fuvarozó állít ki számlát. Nem számolhatók el a különféle hatósági díjak sem, ha fel is merülnek ilyenek. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Népszerű a felújítás, megugrott a kivitelező cégek száma

Valószínűleg a lakásfelújítási támogatásnak köszönhető, hogy a járvány harmadik hullámának tetőzése idején megugrott a frissen alakult építőipari vállalkozások száma. Másra nem nagyon fogható ez a változás. Az Opten adatai alapján 2021 februárjában 738 új építőipari cég alakult, ami messze túltesz az eddigi legjobb évek adatain is – mintegy 40%-kal magasabb az eddigi rekorder 2008-as év cégalapítási kedvénél is. 

A cégalapítási hullám feltehetően a most indult felújítási támogatásnak köszönhető. Valószínű, hogy az eddig talán alkalmazottként dolgozó szakemberek tömege jött rá arra, hogy a felújítási hullámhoz ő is tud csatlakozni, de csak akkor, ha önálló vállalkozásba kezd. A támogatás ugyanis csak úgy igényelhető, ha az ügyfél hivatalosan regisztrált kivitelező vállalkozással köt szerződést, és kap számlát az elvégzett munkáról. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Nagy Csaba