Kivárás, visszaesés és éles verseny…
A két megszólaló, Doma András, a Mapei értékesítője, valamint Kőkuti Zoltán, a Pillér Épker Kft. (építőanyag kereskedés) ügyvezetője hasonló folyamatokról számolt be, bár a gyártói és a kereskedői oldalról természetesen eltérő nézőpontból látják a piacot.
A legfontosabb tapasztalat a kereslet visszafogottsága. Kőkuti Zoltán szerint az építőanyagkereskedések éves árbevétele sok esetben 20–30 százalékkal marad el az előző évitől, a saját vállalkozásuk esetében pedig ennél is nagyobb visszaesés tapasztalható, aminek a dolgozói létszám csökkentése a következménye. Mint mondta, a lakossági forgalom különösen gyenge, a vásárlók kevesebbet költenek, ezért a kereskedőknek egyre aktívabban kell keresniük az új megrendeléseket. A korábbi időszakra jellemző, hogy a vevők maguktól megjelentek a kereskedésekben, ma már egyre kevésbé lehet erre építeni.
– Egy nagyobb projektbe való bejutást pedig feltételekhez kötik. Pl. az épülő lakásokból meg kell venni 2-3-at. Ezzel egy a probléma, lesz 2-3 lakásunk, de pénzünk, amiből fejlődni lehetne, nem lesz – mondta Kőkuti Zoltán.
Beruházások
A beruházási oldalon szintén kettős kép rajzolódik ki. Az állami magasépítési projektek teljesen leálltak, több korábbi beruházás lelassult, a tervezettek el sem indultak. Az út-, közút- és vasútépítés bizonyos területeken továbbra is aktívabb, de a magasépítésben a nagyobb projektek hiánya erősen érezteti a hatását. Ezzel szemben a magánberuházások, különösen a nagyobb lakásfejlesztések, több térségben is elindultak. Veszprémben és a Balaton térségében például jelentős, százlakásos nagyságrendű beruházások zajlanak vagy készülnek. A “lakásépítési boom” hatása azonban a kereskedők szerint még nem egyformán érzékelhető. A befektetői fejlesztések elsősorban a nagyobb projektekben jelennek meg, miközben az egyéni, saját célú lakásépítések továbbra is gyengébbek. Kőkuti Zoltán példaként Csehországot említette, ahol éves szinten mintegy 40 ezer magánberuházásos ház épül, ezzel szemben itthon mintegy 16 ezerre tehető ez a szám. A magas ingatlanárak tovább szűkítik a lehetőségeket. A Balaton környékén egyes új lakások négyzetméterára már a többmilliós – 5 millió Ft/ m2 – szintet is eléri, ami egyre inkább a magasabb jövedelmű vásárlói réteg számára teszi elérhetővé ezeket az ingatlanokat.
Építőanyagok
A termékkörök között jelentős különbségek vannak. A hagyományos építőanyagok – például a tégla és a cserép – iránti kereslet visszafogottabb, míg a hőszigetelési termékek és rendszerek továbbra is jól teljesítenek. Mindkét szakember hangsúlyosan kiemelte, hogy a hőszigetelés: a polisztirol, a kőzetgyapot, illetve a hozzájuk kapcsolódó rendszerek iránt továbbra is van kereslet. Ebben az energetikai korszerűsítések és támogatási programok is szerepet játszanak.
– A szélsőségesen meleg nyarak pedig újabb szempontként jelennek meg a hőszigetelés terén: egy megfelelően szigetelt épület nemcsak télen, hanem nyáron is energiahatékonyabb lehet – jegyezte meg Kőkuti Zoltán.
A kereskedők számára ugyanakkor egyre fontosabbá válik a szakmai hozzáadott érték. A puszta termékértékesítés helyett azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek speciális termékeket és az azokhoz kapcsolódó műszaki tudást is biztosítani tudják. A vevő számára ugyanis nemcsak az számít, hogy milyen terméket vásárol, hanem az is, hogy megfelelően alkalmazza-e azt. Ez a piaci versenyben a szakmailag felkészült értékesítők szerepét is felértékeli.
Doma András arról számolt be, hogy a keresletet tekintve a Mapeinél jelenleg nem lehet egyetlen termékkört kiemelni, amely egyértelműen dominálná a piacot. A vállalat tapasztalatai szerint több termékkategóriában is növekedés figyelhető meg, így a hőszigetelési rendszerek, a hideg- és melegburkolati segédanyagok, valamint a különböző vízszigetelési megoldások iránt is van kereslet.
– A növekedés egyik oka, hogy a cég rendkívül sok erőforrást fordít a kutatásfejlesztésre, és alkalmazkodik a piaci kihívásokhoz – tette hozzá Doma András.
Alkalmazkodni kell a piachoz
A jelenlegi helyzetben tehát az építőanyagkereskedők egyszerre küzdenek a csökkenő kereslettel és az erős árversennyel. Ugyanakkor a piac nem minden része gyengélkedik: az energetikai korszerűsítések és a hőszigetelési piac lehetőségeket kínálnak.
A piaci szereplők óvatosan, de optimistán tekintenek az év második felére. A várakozások szerint az őszi hónapok hozhatnak erősebb forgalmat, és ha az új beruházások fokozatosan elérik azt a szakaszt, amikor nagyobb mennyiségű építőanyagra lesz szükség, az a kereskedők számára is érezhető élénkülést hozhat. Ez összhangban van a várakozásokkal is: a GKI 2026-ra már 2–3 % építőipari növekedést jelez előre.
Szakemberek - mennyit vár a megrendelő?
A Mapei Kft. 2026 februárjában országos felmérést végzett, az 1900 fős mintán végzett építőipari kutatásból kiderült, hogy ismét növekedésnek indult a szakemberhiány az országban.
Az év első felében még Magyarországon átlagosan 56 napot (csaknem 2 hónapot) kellett várni egy építőipari szakemberre. Ez 3 napot csökkent a tavalyi 59 naphoz képest. Most tehát egy kicsit könnyebb szakember találni, de hogy mennyire, az majd a 2027 februárjában elkészülő újabb felmérésből derül ki.
