Wekerle Plusz: 15 millió forint hitel és legfeljebb 7,5 millió forint támogatás jöhet az energetikai felújításra

    Varga Márton~5 perc olvasás
    Akár 15 millió forintos, fix 3%-os hitel és legfeljebb 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás érkezhet energetikai felújításra a Wekerle Plusz programban.

    Wekerle Plusz: 15 millió forint hitel és legfeljebb 7,5 millió forint támogatás jöhet az energetikai felújításra

    Új lakossági felújítási támogatás indul. A Wekerle Plusz energia programban legfeljebb 15 millió forint fix 3 százalékos kamatozású hitelt és mellé legfeljebb 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet majd igényelni családi házak és lakások energetikai korszerűsítésére. A programot a miniszterelnök 2026. október 19-én jelentette be a Parlamentben. A részletszabályok még nem jelentek meg, ezért most a bejelentésben elhangzott kereteket foglaljuk össze.

    Három pillér, egy felújítási program

    A kormány három elemből álló otthonteremtési csomagot hirdetett Wekerle Plusz néven. Az első a vásárlási és építési hitel, ami az Otthon Start utódja: a 18 és 41 év közötti első lakásvásárlók új lakásra fix 3, használtra fix 5 százalékos kamattal vehetik fel. A második a Wekerle Plusz lakástakarék, amellyel visszatér a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami kiegészítése: az első öt évben 10, utána 20 százalék.

    A harmadik elem az energetikai felújítási támogatás és hitel, amelyet a köznyelv egyszerűen Wekerle Plusz energia programnak hív. Ez a meglévő lakóingatlanok korszerűsítését finanszírozza, de csak akkor, ha a munka érdemben csökkenti az épület energiafelhasználását.

    Mekkora a támogatás?

    A konstrukció két részből áll. A kedvezményes hitel legfeljebb 15 millió forint fix 3 százalékos kamattal, ami jóval több a korábbi otthonfelújítási program 6 millió forintos hitelrészénél. Mellé 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás jár.

    A támogatás aránya az épület mostani energetikai állapotától függ:

    Az ingatlan energetikai besorolása

    Vissza nem térítendő támogatás

    Közepes besorolású épület

    30%

    A legrosszabb besorolású épületek

    50% (legfeljebb 7,5 millió Ft)

    Minél rosszabb állapotú egy ház, annál nagyobb arányban segít az állam. A pontos besorolási határokat a pályázati felhívás rögzíti. Azt sem tudjuk még, mihez viszonyítják a százalékot. Ha a beruházási költséghez, akkor a 7,5 milliós maximumot 50 százalékos aránynál nagyjából 15 millió forintos felújítás éri el.

    Kik igényelhetik?

    Az egyik legnagyobb változás, hogy a program az ország minden településén elérhető lesz, nem csak bizonyos régiókban vagy kistelepüléseken. Gyermekvállalási vagy házassági feltétel sincs, így egyedülállók és gyermektelen párok is igényelhetik.

    Ez főleg a fejlettebb régióknak számít, mert ott 2026 áprilisában felfüggesztették a korábbi otthonfelújítási programot: Budapesten, Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon. A kormány arra számít, hogy évente mintegy 20 ezer ingatlan felújítása indulhat el.

    Mire lehet költeni?

    Eddig annyit tudunk, hogy a szokásos energetikai munkák férnek bele: a homlokzat és a födém szigetelése, a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése. Azt, hogy a megújuló energiás rendszerek, például a hőszivattyú vagy a napelem elszámolhatók-e, a hivatalos felhívás dönti el.

    A kulcsfeltétel: legalább 30 százalék megtakarítás

    Támogatást csak olyan felújításra lehet kapni, amelyik legalább 30 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Ez a gyakorlatban két dolgot jelent. Tudni kell, honnan indul az épület, mert az AA++ és JJ közötti besorolástól függ, hogy 30 vagy 50 százalékos támogatás jár, ezt pedig hiteles energetikai tanúsítvány mutatja meg. Igazolni kell azt is, hová jut el az épület. A korábbi programokban ehhez felújítás előtti és utáni tanúsítvány kellett, és nagyon valószínű, hogy most is így lesz.

    Fontos, hogy a felújítási követelmény 30 százaléka és a támogatás 30–50 százaléka két külön dolog. Az egyik a megtakarítás mértéke, a másik az állami hozzájárulás aránya.

    A 30 százalék nem jön ki magától. Egy jól megválasztott szigetelési vastagság vagy fűtéskorszerűsítés sokat számít, egy rosszul összeállított munkacsomag viszont sok munka ellenére is elbukhat a feltételen. Ezért érdemes már az ajánlatkérés előtt kiszámoltatni, melyik beavatkozás mennyit hoz.

    Ezt a szabályt gyakran elfelejtik: ha a felújítás az épület külső határoló felületeinek több mint 25 százalékát érinti, jelentős felújításnak számít. Ilyenkor a 9/2023. ÉKM rendelet további energetikai követelményeit is teljesíteni kell. A Kádár-kockáknál szinte mindig ez a helyzet.

    Mit jelent ez kivitelezőknek és tervezőknek?

    A program várhatóan sok munkát hoz, de a megrendelés feltétele a mérhető megtakarítás lesz, nem az, hogy a munkát elvégezték. Az ajánlatnak ezért egy kiszámolt felújítási csomagra kell épülnie, amelyet energetikai tanúsító vagy tervező is lát. Ahol a felújítás jelentősnek számít, a rétegrendet és a gépészetet a rendelet követelményeihez is igazítani kell.

    A legnagyobb kockázat a kezdés időpontja. A korábbi programokban általában csak a jóváhagyás után felmerült költséget lehetett elszámolni, így a túl korán elkezdett munka kieshet a támogatásból. Amíg nincs felhívás, ezt érdemes jelezni a megrendelőnek, és nem érdemes elkezdeni a kivitelezést.

    Mit érdemes most tenni?

    • Elkészíttetni az energetikai tanúsítványt a mostani állapotról, mert ebből derül ki, melyik támogatási sávba eshet az ingatlan, és mennyit lehet javítani rajta.

    • Kiszámoltatni a felújítási csomagot, hogy biztosan meglegyen a 30 százalék, és látszódjon, melyik munka térül meg a legjobban.

    • Kihasználni a fűtési szezont, mert a téli hőkamerás vizsgálat pontosan megmutatja a hőhidakat és a fő hőveszteségeket.

    • Nem elkezdeni a kivitelezést a regisztráció előtt.

    Ami még nem ismert

    A bejelentés csak a kereteket rögzítette. Egyelőre nem tudjuk:

    • mikortól lehet igényelni a támogatást és a hitelt;

    • ki bonyolítja a programot, melyik pályázatkezelő és mely bankok;

    • mely energetikai osztályok számítanak „közepes”, illetve „legrosszabb” besorolásnak;

    • mi a teljes elszámolható költséglista, és kell-e önerő.

    Amint megjelenik a hivatalos felhívás, frissítjük a cikket.

    Források: a miniszterelnök 2026. október 19-i parlamenti bejelentéséről szóló beszámolók (Portfolio, money.hu, Telex). A cikk a bejelentéskor elérhető információkat tartalmazza, és nem helyettesíti a hivatalos pályázati tájékoztatást

    A cikket írta: Varga Márton, www.energiamernok.hu

    A szerzőről

    Varga Márton energetikai tanúsító, szakértő és szerző, végzettsége gépészeti modellező mérnök (MSc). Szakterülete az épületek energetikai és termográfiai vizsgálata, valamint a tanúsító szoftverek oktatása. Tagja az EU Peers nemzetközi szervezetnek. Több hazai vállalattal dolgozott már együtt, például a Bárdi Autóval, a Penny Markettel, az Engie-vel és a SCHOTT-tal.

    Ne maradjon le az építőipar legfontosabb híreiről!

    Iratkozzon fel hírlevelünkre és elsőként értesüljön az építési szabványok változásairól!

    Jelölje meg az Önre jellemző kategóriákat. (opcionális, több is választható)

    Építő Élet

    Szakmai hírportál és közösség építőipari vállalkozóknak

    Kapcsolat

    Új Média Kft.
    8800 Nagykanizsa, Magyar u. 181.

    © 2026 Építő Élet. Minden jog fenntartva.

    Üzemeltető: Új Média Kft. · Cégjegyzékszám: 20-09-065120 · Adószám: 12717576-2-20

    Ez a weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény érdekében.

    A "Rendben" gombra kattintva elfogadja az összes süti használatát. További részletekért olvassa el Sütitájékoztatónkat.