Elektromos fűtés? Nem biztos, hogy meglesz a használatbavétel! Számoltassuk át az energetikát!

Rengeteget hallani mostanában az elektromos fűtésről. Norvég panel, infrapanel, fűtőfólia, elektromos kazán…

Most nem szándékozunk arról írni, hogy jók-e ezek, megéri-e, mennyibe kerül üzemeltetni  – de van velük egy hatalmas probléma: eszméletlenül megnehezítik azt, hogy megfelelő energetikai tanúsítást kapjon a ház. Anélkül meg már most sincs használatbavétel, június 30. után meg még nehezebben lesz.

szerző: Sipos Anna

Ha kinyitunk egy lakberendezési újságot, biztos, hogy szembe jön majd egy csomó elektromos fűtés reklámja. Ha bekukkantunk egy építkezős fórumra, ott is rengetegen kérdeznek róla: “Ezt ajánlotta a generál, és úgyis elfogyott a pénzünk, ugye jó lesz?” Számtalan építőipari szakember is meg van róla győződve, hogy a létező legjobbat teszi a megrendelővel, ha ezeket ajánlgatja nekik. Hiszen nem kell hónapokat várni, hogy bekössék a gázt, egyszerűek, olcsó telepíteni – és úgyis körbe van hőszigetelve az a ház, nem mindegy, hogy mivel fűtünk? Nos, ha azt akarjuk, hogy egyszerűen és gördülékenyen használatbavételt kapjon, akkor nagyon nem. Nem, a napelemes rendszer sem oldja meg mindig automatikusan a problémát, tehát mielőtt rábeszélnénk a megrendelőt, vagy ha az ő ötlete a változás, akkor szó nélkül szót fogadnánk neki, mindenképpen számoltassuk át az energetikát! Hogy miért?

Nézzük, hogy néz ki ez az egész folyamat az elejétől, az építész tervező szemével – és hogy miért lesz problémás a használatbavétel?

Megtervezzük a házat frankó jó hőszigetelő burokkal. A ház sehol nem hőhidas, a szerkezetek vidáman túlteljesítik az energetikai előírásokat, a ház szerkezetileg jó, van hely benne a gépészetnek. Szóval mindent megtettünk a jó ügy érdekében, amit építészként tehetünk. Csinálunk rá egy előzetes energetikai számítást is. Az energetikában nemcsak a szerkezetet számoljuk ki szépen, precízen, hanem megadunk egy fűtési és egy használati melegvíz előállítási módot is. Mondjuk gázkazánt vagy levegő-vizes hőszivattyút, amit a megrendelő kért. A ház lazán, vidáman megfelel az energetikai előírásoknak az előzetes számítás alapján. Azaz ha még június 30 előtt készen lesz, akkor legalább CC-s, ha utána, akkor legalább BB-s.

Átadjuk a gépész tervezőnek a terveket, ő ír ugyanerre egy rendszerleírást, ami az egyszerű bejelentéshez kell. Átszámolja ő is, minden frankó lesz. Az ügyfél már türelmetlen, siessünk, gyorsan, mert már lefoglalta a markolós embert, és egyébként is úgy mennek fel az építőanyag árak, hogy minden hét számít. Majd később lesznek gépész kiviteli tervek, vagy nem, megoldja a generál anélkül is, jó szerelői vannak. Mi tájékoztatjuk a megrendelőt, hogy ha bármit változtatnának a terveken, előtte szóljanak, mert tudnunk kell róla. Jó, jó, persze, mindenről tudni fogunk, kisdobos becsület szavára. A kivitelezés elkezdődik, néha felhívnak a gödör mellől, hogy mondjuk már el, hogy merre hány méter, esetleg nem lehetne-e valamelyik építési terméket kicserélni másra. Gépészetről egy büdös szó nem esik.

Aztán eltelik háromnegyed év, és jön egy mérges telefon. Kész a ház, megvan az energetika is, de csak DD-s, hogy a fenébe lehet ez? Első kérdésünk: fűtési rendszer? “Ja, sose kötötték volna be a gázt / elfogyott a pénz a hőszivattyúra / a generál rábeszélt bennünket, hogy tök frankó lesz az a norvég panel/infrapanel/elektromos kazán, aztán majd feldobunk egy napelemet, és akkor ingyen lesz a fűtés. De most azt hallottuk, hogy az se kell, mert június 30-ig nem kell semmi, a pénzünk meg már úgyis elfogyott. Akkor most hogyan lehet megoldani, hogy hamar, gyorsan használatbavételt kapjon a ház? Hogyan, még napelemmel sem biztos? Hát akkor ki a hibás?”

NE cseréljük le a tervben megadott fűtési rendszert a tervező megkérdezése nélkül!

De hát miért ne? Hosszú hónapok, mire végre a gázszolgáltató a füle botját mozdítja, addigra már rég készen van a ház. A hőszivattyú meg mire megtérülne, már elromlik, nem? Miért nem elég egy pár százezer forintos beruházás, feldobunk pár panelt ide meg oda, a megrendelő is elégedett, olcsó is, megbízható is, nem? Most nem ezekről az érvekről van szó, hanem a száraz matematikáról.

Az elektromos áram az egyik legkörnyezetszennyezőbben előállítható energiaforrás,  ezért az energetikai rendelet (a 7/2006-os) csúnya magas büntetőszorzóval “jutalmazza”, ha olyan ketyerét használunk fűtésre és melegvíz előállításra, ami ezzel megy. Magyarán mielőtt lazán rábeszélnénk a megrendelőt, hogy milyen jó lesz ez neki, feltétlenül mondjuk el, hogy döntés előtt számoltassa át az energetikai számítást. Nem, a napelemes rendszer sem fog mindent megoldani. Sok esetben ugyanis egyszerűen nem fér fel annyi napelem, hogy ellensúlyozni tudja a túlfogyasztást – és az energetikai számításban sem csak annyi a “matek”, hogy levonja az energetikus a napelem termelését a fűtés fogyasztásából és voilá!, kész is a BB-s ház…

Ha az energetikus átszámolja a dolgot az elektromos fűtés telepítése előtt, akkor kiderülhet, hogy egy-két kiegészítő intézkedéssel akár jó is lehet a megoldás. Pl. pár centivel vastagabb hőszigetelést kell feldobni a födémre. Vagy be kell építeni egy-két klímát, hogy az is segítsen rá a fűtésre, legalább “papíron”. Be kell rakni egy kandallót vagy cserépkályhát, aztán a kedves megrendelő majd vagy használja, vagy nem. De az is kiderülhet, hogy igen, simán “kijön” a matek, és mehet a dolog a gázkazán helyett napelemmel és elektromos fűtéssel. Nem az elektromos fűtés ellen vagyunk, van, ahová teljesen jó megoldás. De derüljön ki előre, hogy milyen energetikai besorolást fog kapni a ház! Ne utólag, mert akkor csak ketten lesznek roppant mérgesek ránk: a megrendelő és a tervező. Teljesen jogosan.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Kötelező lesz-e a legalább 25% megújuló energia június 30. után?

A június 30-i “közel nullás” határidőtől rengetegen azért félnek, mert úgy tudják, hogy kötelező az összesített energiaigény 25%-át megújuló energiaforrásból fedezni.

Nos, ezt a részt tavaly már változtatták a jogszabályban, ahogy az energetikai tanúsításról szóló rendeletben is (176/2008 kormányrendelet 2. melléklet 2.15 pont). Ha nem tudjuk megújulókkal fedezni a 25%-ot, mert nagyon nem gazdaságos, vagy mert pl. egy teljesen árnyékos helyen fekszik az épület, akkor választhatjuk azt, hogy az épület energiaigénye legyen alacsonyabb. Ez lakóépületnél 100 kWh/m2 éves energiaigény helyett 76 kwh/m2 éves energiaigényt jelent. Mivel ez az érték az összesített energiaigény, azaz a különböző fűtési módok szerinti büntetőszorzókkal már “meg van mahinálva”, ezért nagyjából esélytelen, hogy tisztán elektromos fűtéssel kijöjjön ez a szám egy lakóépületnél. Gázfűtéssel és vastag hőszigeteléssel, egyszerűbb épületformával viszont simán kijöhet megújuló energia nélkül is.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

A francba, ezt elszúrtuk, már be van építve az elektromos fűtés, rossz lett az energetika – van valami megoldás?

Igen, nem egy, nem kettő DD-s, EE-s energetikai számítást láttunk az elmúlt pár hónapban, ahol a megrendelőt hideg zuhanyként érte, hogy az általa extra takarékosnak gondolt házikója hát, papíron nem az. Ilyenkor persze megy az, hogy hülye volt az energetikus, hát nem lát a szemétől? Biztos elszámolt valamit! Akiknek ilyen fűtésük van, mind azt mondták, hogy havi x ezer Ft a költség, mi ebben az EE? És persze az örök kérdés: akkor ebből most hogyan lesz használatbavétel?

A klíma nem „sima” elektromos fűtés.

Az első és legegyszerűbb megoldás az, ha megkérjük az energetikust, hogy számolja át úgy a dolgot, hogy igazából klímával fog fűteni a megrendelő, az elektromos fűtés csak kiegészítő. A klímaberendezés ugyanis igazából egy levegő-levegő hőszivattyú. Ezért hiába használ áramot, ugyanannyi meleg előállításához harmad-negyedannyi áram kell, mint a “tisztán” elektromos fűtéshez. Itt se csak annyit csináljunk, hogy feldobunk egy klímát, aztán majd az energetikus “kihozza” utólag, mert egyáltalán nem biztos, hogy pont azzal a géppel ki is jön a matek. Kérdezzünk, és csak utána vásároljunk!

Támadjunk a használati melegvíz felől!

Egy modern, jól hőszigetelt házban, főleg, ha nagy a család, akkor sok esetben több energiát fogyaszt a használati melegvíz, mint a fűtés. Vannak olyan, aránylag olcsó hőszivattyús bojlerek is, amiket egyszerűen be lehet rakni az elektromos bojler helyére. Mielőtt futnánk is a gépészeti szakáruházba, szintén fontos, hogy számoltassuk át az energetikussal! Sajnos egyáltalán nem biztos, hogy önmagában elég lesz…

Valami megújuló

A napelemes rendszer lehet, hogy elég lesz. De lehet, hogy nem. Ilyenkor napelem mellett vagy helyett kilőhetjük a fűtési igény egy részét is fatüzeléssel. Berakhatunk egy szép fatüzelésű kandallót vagy hasonlót is, komoly gond azonban, ha nincs kéménye a háznak, mert azt gondoltuk, hogy bőven elég lesz az elektromos fűtés is. Ilyenkor igazán fájdalmas lenne újra alapozni, födémet áttörni és a többi. Megoldást jelenthetnek a szerelt fém kéményrendszerek, viszont ezek sem olcsók, és sok helyen a helyi rendelet is tiltja a beépítésüket. És még így sem biztos, hogy kijön a matek, mivel a kandalló csak az adott helyiséget fűti. A szakember nem számolhat azzal, hogy “majd nyitva hagyjuk az ajtókat..”

Még több más lehetséges megoldás is van. Ami mindre igaz: az energetikust úgysem kerülhetjük meg. Sokkal jobban járunk tehát, ha előre számoltatjuk át, mintha utólag oltjuk a tüzet.