Gépi szellőzésnél hogyan nem lesz száraz a levegő?
Az új építésű épületeink egyre kevesebb energiát fogyasztanak, egyre kisebb az ellenőrizetlen légcsere a szerkezeteken, ablakokon keresztül. Csakhogy így a friss levegő útját is elzárjuk. Sebaj, a gépi szellőztetés megoldja a gondot: állandó friss, oxigéndús levegőt biztosít, és a penész sem rúghat labdába. Igen ám, de sok esetben sajnos túl száraz lesz a levegő. A párásítás felett sokszor átsiklunk. A WIBA Solution Kft. ügyvezetőjével, Fodor Balázzsal beszélgettünk a légnedvesítő berendezésekről.
Miért is kell szellőztetni?
A szellőztetés alapvető célja az, hogy az oxigén bejöjjön, a szén-dioxid pedig kimenjen. Emellett fontos az is, hogy a nedvesség megfelelő szinten legyen. A bennmaradó nedvesség páralecsapódást és penészedést okozhat, de a túl száraz levegő sem jó.
A hagyományos, „ablaknyitogatásos” módszerrel ezt a két elvárást nem igazán tudjuk befolyásolni, hiszen nem vagyunk hatással arra, hogy kintről pontosan milyen összetételű levegőt is engedünk be. A másik gond az, hogy a drága pénzen felmelegített vagy akár lehűtött levegőnket egyszerűen kidobjuk az utcára. Pedig a fűtési költség szellőzésre eső részének akár 90%-át is vissza lehet nyerni: erre való a hővisszanyerős szellőztetés. – A hővisszanyerős szellőztetés energiahatékony módja annak, hogy a kinti friss levegőt bejuttassuk az épületekbe anélkül, hogy jelentős hőveszteséget okoznánk – foglalta össze a lényeget mérnökünk. A kiáramló, elhasznált levegő energiáját használjuk fel a beáramló, friss levegő előmelegítésére (vagy nyáron előhűtésére). A hőcserélőben a különböző hőmérsékletű levegők közvetlenül nem találkoznak, csak a meleg levegő átadja a hőjét egy membránon keresztül a hidegebb levegőnek.
Nemcsak a párás levegő gond, hanem a száraz is
A téli fűtési szezonban az épület páratartalma jelentősen lecsökkenhet. (A hideg levegőben kevés a pára, így hiába van bent meleg, ami több nedvességet tudna felvenni, ha kintről száraz levegő érkezik.) A túl száraz levegő pedig káros lehet az emberi szervezetre. Ha túlságosan alacsony, azaz 30% alatti a páratartalom, akkor könnyen kiszáradhat a bőrünk, megrepedhet az ajkunk, a kiszáradt orrnyálkahártyánk könnyen vérzik, szárazon ég a szemünk, kapar a torkunk. Emellett amit nem is igazán érzünk, de csökken az oxigénfelvétel a véráramban, emiatt fokozódik a meghűléses megbetegedések veszélye – ez pedig a téli, vírusos időszakban csak “olaj a tűzre”.
Hogyan működnek a párásítók?
– A párásító működése a víz természetes párolgásán alapul. Ha a levegő páratartalma a beállított érték alá esik, akkor a mágneskapcsoló kinyitja a szelepet, és vizet permetez a párologtatószőnyegre – magyarázta. Mivel a párásítás a levegő lehűlését eredményezi, ezért az elektromos utófűtővel tudjuk a befújt levegőt a kívánt hőmérsékletre melegíteni, nyilvánvalóan bizonyos hőmérsékleti értékek között.
A készülék bármilyen gyártású légkezelővel kompatibilis. Magát a gépet a légkezelő egység mögé, a befúvó légcsatornára kell felszerelni. A berendezéshez nyilvánvalóan kelleni fog hidegvíz csatlakozás is (jó, ha a víz lágyított). A vizes csatlakozási oldalon szükség van vízszűrőre, nyomásszabályzóra, visszacsapó szelepre és kondenzvíz csatlakozásra.
A működéshez kelleni fog még 230V / 50Hz hálózati feszültség is. Természetesen nullázott hálózat, és földelt konnektor kell, aminek biztonságos távolságban kell lennie a hőkibocsátó forrásoktól (230 V/50 Hz-es TN-C vagy TN-S rendszerű, védő- vagy védő-semleges vezetékkel). A párásítót egyébként a falra, mennyezetre függesztve vagy tartó konzolra lehet elhelyezni.
Teljesítményadatok:
Néhány gondolat a használatáról
A párásító akkor kapcsol be, ha a rádiós érzékelő által küldött aktuális páratartalom az érték alá esik, és kikapcsol, ha az aktuális páratartalom magasabb, mint a beállított érték. Gyárilag egy 5%-os tűréshatár van beállítva, amíg nem reagál azonnal, csak késleltetetten, de ezt át lehet állítani (hiszterézis). Utófűtés is működik a rendszerben: ez akkor kapcsol be, ha a hőmérséklet a párásító bemeneti érzékelőjénél és a párásító kimeneténél alacsonyabb, mint a beállított érték (mindkét feltételnek teljesülnie kell).
– Mivel a párásító egy folyamatos működésű készülék, így a hosszú, megbízható és biztonságos használat érdekében az alkatrészeket rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén tisztítani kell. A párásító házának rendszeresen tisztítása nagyon fontos, emellett a párologtatószőnyegeket is évente egyszer ki kell cserélni – magyarázta.
A készülék bevezető ára egyébként 386.000 Ft + ÁFA, a szűrőbetét pedig 12.700 Ft+ÁFA áron kapható.
Kis Zsuzsanna
