Hibrid napelemes rendszerek: ez a jövő, de tényleg megéri?

Bombaként robbant a hír a napelemes piacon, hogy a kormány azt tervezi, hogy átalakítja a szaldós elszámolást. Többen a napelemes cégek csődhullámára számítottak, de ez láthatóan nem következett be, a napelemek iránti érdeklődés szinte változatlan. Az új szaldós rendszer hírére a szakma egy jelentős része az akkupakkokban látja a megoldást. A Napot és a napelemes rendszert nem lehet “megregulázni”, hogy akkor termeljen, amikor mi fogyasztanánk. Nem baj, szereljünk fel akkupakkokat, raktározzuk el ezekben az energiát, és ne a közműhálózatba töltsük vissza! De megéri akkupakkokkal felszerelkezni? Nekünk akkor is lesz áramunk, ha az egész utca elsötétül? Egyáltalán hogyan is működnek ezek a rendszerek? A meglévő napelemes rendszerekre is rá lehet “pattintani”? És mi lenne, ha a fogyasztást igazítanánk a termeléshez? Lehetséges olyan okos rendszer kiépítése, ahol a gépeink automatikusan ki-bekapcsolnak attól függően, hogy épp süt-e a nap? Hasonló kérdésekkel bombáztuk a Power Charge innovációs vezetőjét, Ecsedi Pétert.

Mi is az a hibrid energiatárolás?

Hibrid napelemes rendszernek azt nevezzük, ami vissza is táplál a hálózatra, és egy akkupakk segítségével el is tudja tárolni az energiát. Tehát nem egyenlő a sziget üzeműekkel, ahol az egész ingatlan áramellátása független a közműhálózattól. És a “klasszikus” visszatáplálóssal sem, hiszen itt “félre is tudjuk tenni” az áramot saját magunknak, egy akkupakkba.

Ha hibrid rendszerünk van, akkor jóval kevesebb az áram oda-vissza vándorlása a házunk és a közműhálózat között: az inverter elsősorban az aksira dolgozik, és csak akkor táplálunk vissza a hálózatra, ha az akku már teljesen tele van, és csak akkor vételezünk a hálózatról, ha az aksi majdnem teljesen lemerült. Ilyen pedig ritkán van, max. télen.

Áramszünet esetén is lesz áram?

Egy “sima” hibrid napelemes rendszerrel áramszünet esetén ugyanúgy nekünk sem lesz áramunk, mint a szomszédnak. Miért? Mert áramszünet esetén az inverternek ugyanúgy le kell kapcsolnia, mintha nem lenne akkupakk a rendszeren. Hiszen lehet, hogy a szolgáltató rendelt el áramszünetet, a mi visszatáplálásunk pedig megrázná szegény póznát bütykölő szerelőjüket.

Erre a megoldás a tényleges hibrid rendszer. Ez abban különbözik a hagyományos hibrid rendszertől, hogy van egy kimenetünk, ami független lesz a szolgáltatói betáplálástól, erre pedig lesz egy külön körünk, amire pl. rákötjük a fagyasztószekrényt. Így lesz áram áramszünet esetén is. Meg tudunk adni ún. prioritásokat is: teszem azt mivel a fagyasztó külön körön megy, így ha kevés energia van az akksinkban, akkor automatikusan lekapcsolja a többi eszközünket. Ha pedig teljesen lemerül az akkumulátorunk, akkor átvált a normál “mezei” hálózatra.

Hogy néz ki egy ilyen rendszer?

A hibrid rendszerek esetén az inverter mellett egy akkupakk van. Az akkutömböket 5-45 kW-ig lehet összepakolni. Egy családi háznál kb. egy hűtő nagyságú dobozként kell elképzelni. Ami fontos: fedett helyen legyen, mert nem szereti a vizet.

Itt a méret a lényeg

– Szemfényvesztés az, hogy Magyarországon bárki is 100%-ban napelemmel működjön, és egyáltalán ne legyen szükség hálózati áramra. Kb. 80%-ot lehet elérni, de decemberben és januárban kénytelenek leszünk a hagyományos áramot is igénybe venni – hívta fel a figyelmünket Ecsedi Péter.

Az energiatárolók megfelelő méretezése emiatt is nagyon fontos. Ez húsba, vagyis pénztárcába vágó kérdés, hiszen a túlméretezés több millióval is megdobhatja a beruházás költségeit. A szaldósnál ugyebár a villanyszámlát veszik figyelembe, itt viszont azt kell átgondolni, hogy mennyit fogyasztunk. A Power Charge-nál például a számításokhoz negyedóránkénti fogyasztási adatokat vesznek alapul. Lehet úgy méretezni, hogy ha például három napig nincsen bejövő napsütés, akkor is üzemelnek-e a berendezéseink. A fontos, hogy az adott ház jól legyen felmérve, a tároló pedig megfelelően méretezve. Inkább alul, hiszen utólagosan lehet még bővíteni a rendszerünket további akkupakkok beépítésével. 

Áramingadozás, tűzvédelem?

Áramingadozás esetén a normál inverter lekapcsol, a hibrid inverter akksija pedig teljesen ki tudja egyenlíteni a keletkezett ingadozást.

A túlfeszültség elleni védelem egyik legfontosabb bástyája a tűzeseti leválasztó kapcsoló. Ez megszakítja a DC áramkört, vagyis az egyenáramot. Fontos megjegyezni, hogy minden hibrid inverter el van látva védelemmel, de ettől függetlenül a Power Charge javasolja a különálló túlfeszültség védelmi kapcsolók beépítését.

Nem elég feltenni a napelemet, és várni a csodát

– Manapság már nem úgy működik a napelemes világ sem, mint korábban: nem elég az, hogy felteszem a napelemet a tetőre, beüzemelem az aksit, és várom a csodát. Rengeteg energiát fogyasztunk, így ezeken kell jelentősen csökkenteni. Ezt pedig a jól átgondolt energia-menedzsmenttel lehet elérni – magyarázta a szakember. 

Mit is jelent ez? Süt a nap? Akkor indulhat is a mosás. Verőfényes téli napra ébredtünk? Akkor fűtsük fel a házat, és éjszaka nem kell használnunk energiát az aksiból. Már nem tudjuk eltárolni, mert “fullon” vagyunk? Akkor toljuk bele gyorsan az elektromos kocsiba! Fontos lenne az is, hogy tudatosabban éljünk: akkor melegítsük a bojlerben a vizet, amikor hétágra süt a nap, és ne pedig este, amikor mindezt az eltárolt energiánkkal kell megcsinálni.

Hogyan csináljuk?

Nyilván nem tudjuk egész nap otthon ülve lesni a termelést, és ki-be kapcsolgatni a fogyasztókat. Ezért van szükség az “okosításra”.  Ezt meglévő rendszerekhez is lehet kérni, hiszen nem kell hozzá szétverni a házat, nincs szükség új kábelezésre.

– Gyakorlatilag itt a kapcsolókat “okosítjuk” fel. Ezek mögé kötnek be egy kis dobozt, amit egy telefonos applikáció segítségével fel-le tudunk kapcsolni. Ugyanez a rendszer mehet az elosztók, konnektorok mögé, gyakorlatilag bárhová, ahol 220 volt van. Ráadásul ezek a fogyasztást is mérik, ilyenkor szokta nagy meglepetés érni az ügyfeleket, hogy “jé, milyen rengeteget eszik ez vagy az”.

Maga a rendszer teljesen automata is lehet. Ilyenkor ezek a berendezések figyelik a fogyasztást, és helyettünk fel-le kapcsolgatják a konnektorokat, kapcsolókat. Egyébként pedig nem aranyáron vannak, egy kapcsoló felokosítása 3-6 ezer forint körüli összeg.

Nem mennek hamar tönkre az aksik?

Sok eszköz van a piacon, és nem mindegy, hogy melyiket vesszük meg. Nem feltétlenül a garancia idejét kell figyelembe venni, hanem magát az élettartamot. A legfontosabb, hogy hány ciklust bír ki, tehát hányszor tudjuk feltölteni és lemeríteni. – Náluk például ez a szám 7 ezer, tehát napi egy töltéssel számolva 16-18 év az élettartamuk – hangsúlyozta a szakértő.

Végül jöjjenek a piszkos anyagiak! Megéri befektetni?

Sok helyen olvasni: egy ilyen rendszer drága, sosem térül meg. Ehhez viszont vegyük figyelembe, hogy például a Lítium aksik ára meredeken csökkent: a tavalyihoz képest 15-18%-kal lett olcsóbb.

– Egy 5 kW-os inverter akkumulátorral, napelemmel, mindennel együtt kb. bruttó 1,6 millió, munkadíj nélkül. Ez arra elegendő, ha pl. csak az autót akarom tölteni vagy mondjuk csak a klímákat üzemeltetném róla. Ha van egy 100-110 m²-es házunk, ahol mondjuk a villanyfűtést akarjuk rákötni, azért kb. 2,8 milliót kell kifizetnünk. Egy 250 m² -es családi ház komplett ellátása kb. 7-8 millióból jön ki. Ebben az összegben szintén nincs benne a munkadíj. Maga az aksi a költség kb. 80%-át teszi ki – ismertette az árakat.

Már van napelemem, akkor elfelejthetem az aksikat?

Ha már van egy meglévő napelemes rendszerünk, arra is lehet csatlakoztatni. Sok gyártónál ha visszatáplálós a jelenlegi rendszerünk, arra nem lehet rakni ilyeneket, mert előtte szükséges lesz egy inverter-csere. Ilyenkor viszont bukjuk a szaldós elszámolást, illetve a régebbi inverter is mehet a kukába. A Power Charge-nál viszont van egy eszköz, amit a régi inverter elé tesznek, így maradni lehet a szaldós elszámolásban és lesz akkumulátorunk is.

Kis Zsuzsanna