Tervező
65 cikk ebben a rovatban
Új Eurocode 0: Amit tudnunk kell az átállásról
A második generációs verzió 2027–2028-ra teljesen átírja a játékszabályokat. Nekünk most kell eldönteni, hogyan tervezünk egy-egy projekten belül következetesen, melyik generációt választjuk, és hogyan készülünk fel arra, hogy pár év múlva már csak az új Eurocode 0 lesz érvényben Magyarországon.
Magasságszámítási csapdák: Hogyan kerüljük el a magasság túltervezést?
Elég rossz érzés, amikor a hatóság elutasítja a tervünket egy számítási hiba miatt. Képzeljük el, hogy megtervezünk egy gyönyörű családi házat. Kiszámoljuk a magasságot, beküldjük a papírokat, majd kiderül, hogy az épület túl magas lett. A hiba oka nem bennünk volt. Egyszerűen nem a megfelelő évszámhoz tartozó szabályokat használtuk a számításnál.
12 lakásos társasház – „light BIM” esettanulmány: BIM: Hogyan vezessük be kicsiben?
Nézzünk egy példát, amit ugyan kitalált, de valós projektek tapasztalatai alapján raktunk össze. Ezen vizsgáljuk meg, hogy mit is hozhat egy kis építészirodának a BIM-light, azaz olyan elemek alkalmazása, amik BIM baráttá teszik az irodát.
Szerkesztői ajánlás: Webináriumok
Kedves Olvasónk! Az Építő Élet nem csak egy újság. A webináriumainkon évente több alkalommal olyan jogi, műszaki és vállalkozási témákat dolgozunk fel, amelyek közvetlenül érintik a mindennapi tervezői, kivitelezői gyakorlatot.
Kötelező a tervezési alaptérkép: De kell-e hozzá helyszíni felmérés és kitűzés?
Májusi számunkban már megírtuk: mindenhol, ahol a hatóságnak helyszínrajzot kell benyújtani, ott tervezési alaptérképet is kell készíteni. Ez az, amit csak a földmérő készíthet el, és az alapján már tényleg nem fordulhat elő, hogy ami a földhivatali térképen 1 méterre van a telekhatártól, az a valóságban csak 80 centire.
Magasabban is jó lesz?
Meredek, lejtős telken építenének egy új családi házat. A hatóság már rábólintott a tervekre, kezdődne a kivitelezés, de az építtetőnek az az ötlete támadt, hogy 90 cm-el magasabban épüljön meg a ház, mert akkor kevesebbet kell a földmunkával bajlódni, és alacsonyabb támfal is elég lesz. Az ötlet megvalósítását az építtető a kivitelezőre bízta. Rendben van ez így?
Szakági tervező lehet FMV?
A szakági tervező lehet-e felelős műszaki vezető ugyanazon a kivitelezésen, ahova a terveket készítette?
Miről kell nyilatkozni egyszerű bejelentésnél a tervezőnek?
A régi jogszabály szerint az egyszerű bejelentéses műszaki dokumentáció része volt az ún. tervezői nyilatkozat. Létezik-e ez még?
Mikor kell tervezői művezetés?
A tervezői művezetés intézménye még a régi egyszerű bejelentéses szabályokkal került be a köztudatba. Azóta sok minden változott, de mi a helyzet most a tervezői művezetéssel? Kell vagy nem kell?
Természetes hőszigetelések - mit kell tudni róluk?
Szalma, kender, farost, cellulóz, gyapjú - természetes építőanyagok, amik egyre népszerűbbek. De hogyan használjuk őket? Nem gyulladnak fel, nem költöznek beléjük a darazsak vagy a nyestek? Hogyan rögzítsük őket tetőtér-beépítés esetén, és hogyan homlokzati hőszigetelésként? Van-e olyan tipp vagy trükk, amivel könnyebben, gyorsabban dolgozhatunk ezekkel az anyagokkal?
Napelemhez kell az eredeti tervező hozzájárulása?
Adott egy a ‘60-as években, állami tervezővállalat tervei alapján épült irodaház. Az épületet még a 2000-es évek elején felújították, s egy szintet is ráépítettek. Most napelemet raknának a tetőre.
Mikortól kell a telekhatár-kitűzés alapján tervezni?
Múlt havi számunkban írtunk arról, hogy az új szabályok szerint a tervezés alapjául szolgáló tervezési alaptérképet csak a telekhatár kitűzését követően lehet elkészíteni. De kinek a felelőssége a megfelelő alaptérkép elkészítése, és mikori tervezéseket érinti ez a kötelezettség?
Hogyan újítsunk fel egy vályogházat szakszerűen? Folytassuk a falakkal, koszorúval és a tetővel!
Múlt havi cikkünkben arról volt szó, hogy hogyan gyógyítsuk meg a vályogházat alulról. Most haladjunk felfelé, és nézzük meg, hogy mit kezdjünk a falakkal, a koszorúval – vagy annak hiányával, és hogyan cserélhetünk ablakot! Milyen merényleteket ne kövessünk el a vályogházak ellen - és mit csináljunk, ha valamelyik korábbi szaki már elkövette?
Tervezők elektronikus aláírása: már csak a fizetőst fogadják el
2025. november 1-jétől az AVDH aláírás (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés) helyét az ún. FEDOR aláírás szolgáltatás vette át (Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése).
Hogyan újítsunk fel egy vályogházat szakszerűen? Kezdjük az alapokkal!
Egy-két évtizeddel ezelőtt a vályogházaknak rettenetes renoméjuk volt az ingatlankereskedők és az építőipari szakmai közösség előtt is. Pedig ezek a házak nem értéktelenebbek műszaki szempontból, mint téglából épült társaik. Ha ismerjük a vályogházak felújításának titkait, akkor egészséges, környezetbarát, alacsony rezsijű és nem utolsó sorban tartós és értékálló otthonok válhatnak belőlük.
Zöldfelület-számítás a TÉKA szerint
A TÉKA jóval részletesebb zöldfelület-számítási módszert követel meg, mint amit az OTÉK írt elő. Bevezette például a „teljes értékű zöldfelület” fogalmát, tehát már a zöldterületen belül is vannak „zöldebb” és „kevésbé zöld” területek. Ezekre a „még zöldebb” területekre szigorú szabályok érvényesek.
Hogyan fognak szigorodni az energetikai követelmények?
Az épületeink energetikai követelményeit előíró EU szabályozás lassan, de kitartóan szigorodik. Még csak nemrég barátkoztunk meg a „közel nulla energiaigényű épületekkel”, de nemsokára már „zéró emissziós épületeket” kell majd terveznünk és építenünk. Ha a magyar szabályozás is leköveti az uniós irányelvet, az fontos változásokat fog hozni: maga az energetikai követelményérték csak alig 10%-kal szigorodik a jelenlegihez képest, de búcsút mondhatunk a gázkazánoknak, és nemcsak a működés alatti…
Mekkora legyen az épületen belüli parkoló?
A közforgalom elől elzárt parkolók mértezésének szabályait sokáig az OTÉK határozta meg, ez év januárjától pedig a főbb szabályok átkerültek a TÉKA-ba. De mekkora legyen egy lakóépületi garázsban vagy teremgarázsban elhelyezett parkoló? Elég-e a valóságban a mai autóknak a jogszabályban meghatározott méret?
Csak az eredeti tervező lehet a tervezői művezető?
Tavaly ősztől már nemcsak az egyszerű bejelentéses házaknál, hanem az engedélyes és kiviteli terves építkezéseknél is kötelező a tervezői művezetés. Ki lehet a tervezői művezető, és hány alkalomra kell megbízni? Lehet-e külsős tervező a tervezői művezető?
Egyszerű bejelentéses tetőcserét kell naplózni?
Egy családi házon a meglévő sátortetőt elbontják, és helyette nyeregtetőt alakítanak ki. A tetőcsere egyszerű bejelentéses bővítés lesz, mivel az új tetőforma kialakításával nő a ház hasznos alapterülete. Megkezdhető-e a meglévő tető bontása még az egyszerű bejelentés elfogadása előtt? Kell-e naplózni a bontást, valamint magát az új tető építését?
Új Kamarai szabályzat a tervek követelményeiről
Június elsejétől hatályos az építész kamara új szabályzata, ami a tervek tartalmi és formai követelményeiről szól. Jó hír, hogy több minden is egyszerűbb vagy egyértelműbb lett. Például az, hogy tervezőként milyen terveket kell beadnunk egyszerű bejelentéshez és miket engedélyhez.
Önök kérdezték
Van-e határideje az építési hatóságnak az építési és használatbavételi engedélyek kiadására? Olvasónk már április óta vár egy használatbavételi engedélyre. Mi lehet az oka a késésnek?
Beépítési magasság-számítás a HÉSZ-ek árnyékában
A beépítési magasság számítását a TÉKA valóban hozza magával, de még egy darabig nagyon nem mindegy, hogy pontosan mikori HÉSZ alapján tervezünk, ugyanis a porosnak ítélt fogalmak régi ismerősként köszönhetnek vissza.
Cég tervezőjeként aláírhatok DÁP alkalmazással?
A tervezők sok esetben vállalkozóként vagy cég alkalmazottjaként végzik munkájukat. Az elektronikus ügyintézés miatt a tervdokumentációkat elektronikusan kell hitelesíteni. De aláírhat-e DÁP-pal vagy AVDH-val az a tervező, aki egy cég alkalmazottjaként tervez?