
Szabálytalan épületre kaptunk építési engedélyt: Lehet gond a használatbavételnél?
Cikkünkben két példán keresztül mutatjuk be, hogy milyen kimenetele lehet a címben szereplő kérdésnek.
Az alábbiakban egy válogatást közlünk a közelmúltban megváltozott, építőiparhoz…
Szeptember 29-én a minisztériumban a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész…
2026 januárjától az építési termékekről szóló új uniós rendelet (2024/3110/EU) lépett…
Válogatás a 2026. május és július között megjelent legújabb építőanyag-ipari, építési és mélyépítési szabványokból, valamint azok elérhetőségéről.
Májusi számunkban már megírtuk: mindenhol, ahol a hatóságnak helyszínrajzot kell benyújtani, ott tervezési alaptérképet is kell készíteni. Ez az, amit csak a földmérő készíthet el, és az alapján már tényleg nem fordulhat elő, hogy ami a földhivatali térképen 1 méterre van a telekhatártól, az a valóságban csak 80 centire.
Meredek, lejtős telken építenének egy új családi házat. A hatóság már rábólintott a tervekre, kezdődne a kivitelezés, de az építtetőnek az az ötlete támadt, hogy 90 cm-el magasabban épüljön meg a ház, mert akkor kevesebbet kell a földmunkával bajlódni, és alacsonyabb támfal is elég lesz. Az ötlet megvalósítását az építtető a kivitelezőre bízta. Rendben van ez így?
A szakági tervező lehet-e felelős műszaki vezető ugyanazon a kivitelezésen, ahova a terveket készítette?