Szeptember közepén az üzemanyag- és élelmiszer-árrögzítés hosszabbításával együtt a kormány a kamatstop hatályát is meghosszabbította 2023. június 30-ig. Kit érint ez az intézkedés, milyen hitelek befagyasztására számíthatunk? Összefoglaltuk.
Idén január elsején lépett hatályba az a rendelet, ami a jelzáloghitelek kamatozásának mértékét rögzítette. Az akkor fél évre szóló rendelkezés szerint a referencia kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések esetén a kamatláb nem lehet magasabb, mint a 2021. október 27-én érvényben lévő kamat. Azért pont ezt a dátumot választották ki, mert ekkor indult meg a jegybanki alapkamat növekedése, ami néhány hónap alatt már alaposan megdrágította volna a lakáshiteleket.
A kamatplafon-rendeletet év közben már egyszer meghosszabbította a kormány, így a júniusi határidő előbb 2022. december 31-re módosult, majd a mostani módosítás nyomán még fél év hosszabbítást kapott. Jelenleg tehát 2023. június 30-ig él a kamatok rögzítése. Ez azt jelenti, hogy aki ma a kamatplafon alá tartozó hitelt vesz fel, vagy hitelt fizet, az semmit nem érezhet meg az elmúlt egy év vágtató inflációjából. A banknak azon az áron kell adnia a hitelt, amit tavaly októberben határoztak meg. Csakhogy tavaly októberben a jegybanki alapkamat 1,8 százalék volt, most pedig a tízszerese, 11,75%.
A rendelet hatálya alá tartozó, a referencia kamatlábhoz kötött hitel azt jelenti hogy a hitel változó kamatozású. Mindig az éppen aktuális kamatot kell fizetni úgy, hogy a bank a jegybanki kamat fölött egy fix felárat számol. Ha 2% az alapkamat és 4% a felár, akkor 6%-ra tudják adni a lakáshitelt. Így tavaly ősszel az 1,8%-os alapkamat mellett 4-5 százalékos kamatozású lakáshiteleket adtak ki, most pedig a 11,75% mellett 15-16%-os hiteleknek kellene lenniük. Ezt akadályozza meg a rendelet, s arra kötelezi a bankokat, hogy ma is a 4-5 százalékos kamattal számolják a hiteleket. Ez nyilván jó az ügyfélnek és óriási veszteség a banknak, hiszen 5%-ra adják ki azt a pénzt, amit 11,75-re vesznek az államtól.
Többet árt, mint használ a kamatplafon?
Az intézkedés bírálói azt mondják, hogy a kamatplafon a gazdasági élet egészének többet árt, mint használ. Nem azokon segít, akiken kellene, s nem fogja megelőzni a hitelekkel kapcsolatos problémákat sem.
A probléma gyökere abban rejlik, hogy milyen hitelekre alkalmazható az árrögzítés. A rendelet a referencia kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződéseket említi, azaz a változó kamatozású hiteleket. Az elmúlt években azonban a bankok nagyon sokat tettek azért, hogy ne ilyen hiteleket vegyünk fel. Évek óta hallgattuk a felvilágosításukat, hogy a növekvő inflációtól, az emelkedő kamatoktól a teljes futamidőre fix kamatozású, vagy a nagyon hosszú időre lekötött kamatozású hitelek tudnak legjobban megvédeni. Azokat a hiteleket ítélték biztonságosnak, amiket legalább 5, de inkább 10 évre rögzített kamattal lehetett felvenni. Ezek viszont nem tartoznak az árrögzítés hatálya alá.
Aki most hosszú kamatperiódussal számoló lakáshitelt vesz fel, az a futamidő nagy részére, vagy az egész futamidőre bebetonozza a jelenlegi magas kamatokat. Számára nincs semmiféle rögzítés. Jelenleg 5 éves kamatperiódussal 8-9%-os hitelt érhetünk el.
A referencia kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések jellemzően 3-6 hónapos kamatrögzítéssel érhetők el. Ezeket ítélték a bankok mindig is a leginkább kockázatos termékeknek. El is hittük, hiszen még élt az emberekben a devizahitelek rossz tapasztalata. Még emlékeztünk rá, hogy milyen az, amikor hónapról-hónapra emelkedik a törlesztőrészlet a kamatváltozás és a forint romlása miatt. A nagyobb kockázat miatt viszont ezeknek a hiteleknek alacsonyabb volt a kezdeti kamatszintje. Az emberek egy része tehát inkább választotta a kockázatosabb megoldást. Senki nem gondolta volna, hogy nekik lesz végül igazuk. A kamatstopnak hála ma ők fizetik a legalacsonyabb lakáshitel-kamatokat. Aki igyekezett felelősen, előrelátó módon gondolkodni, biztonságosabb megoldást választani, az ma jóval magasabb törlesztőrészletet fizet.
300 ezer családnak segít, 60 ezer viszont nehéz helyzetbe kerülhet
2017-18 fordulóján nagyon alacsonyan álltak a kamatszintek. Akkoriban egy 5 éves kamatperiódussal számoló hitelt akár 4% alatt is meg lehetett kapni. Az 5 éves ciklus azonban most jár le, 2022 végén, 2023 tavaszán. Ezeket a hiteleket a bankok mind át fogják árazni az aktuális piaci kínálatnak megfelelően. Az 5 évvel ezelőtti 4-5 százalékból most 15-16% lehet. Ha például valakinek még 4 millió forint a hátralévő hitele, akkor 4% mellett havi 13 ezer, 15% mellett havi 50 ezer forint kamatot fizet jövőre a tőketörlesztés mellett. Azaz a nagyjából 55 ezer forintos havi törlesztésből könnyen lehet 92 ezer forintos havi törlesztés is. Miközben annak, aki változó kamatozású lakáshitelt vett fel, még a jövő év közepéig egy fillérrel sem fog megemelkedni a havi törlesztőrészlete. Ráadásul ez a pénz tiszta nyereség, az árfolyamgáttal ellentétben ezt később sem kell az adósnak semmilyen formában sem megfizetnie.
Az MNB adatai szerint mintegy 60 ezer olyan lakáshitel van, mely idén ősszel vagy jövő tavasszal fog átárazódni, azaz jelentősen megdrágulni. A kamatstop viszont ötször ennyi embert érint: a bankok szerint körülbelül 300 ezer olyan változó kamatozású lakáshitel van az országban, ami a kamatplafon hatálya alá tartozik. A kormány elsősorban nekik akar kedvezni, őket akarja megvédeni a hirtelen kamatnövekedés sokkjától.
Nagy Csaba
