Közbeszerzés és áremelkedés – hogyan ne menjünk csődbe egy közbeszerzéses munka miatt?

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az építőanyagok árának emelkedése minden kivitelezési szerződés teljesítésében gondot okoz. A legnagyobb baj azonban a közbeszerzéssel induló beruházásoknál van. Úgy kell tartanunk magunkat egy merev szerződés feltételeihez, hogy az árajánlatunkat néha akár két évvel korábban állítottuk össze. Hogyan lehet módosítani ezeket a szerződéseket? – erre keressük a választ.

szerző: Nagy Csaba

Olvasónk cége egy háziorvosi rendelő felújítására pályázott közbeszerzésen. Ő adta be a legjobb ajánlatot, ám még ez is jóval magasabb volt, mint amit az ajánlatkérő az előzetes költségbecslésében megjelölt. Szerződést így nem is kötöttek, csak feltételesen. A végleges szerződés attól függött, hogy a kiíró önkormányzat kap-e az államtól a többletköltségekre plusz támogatást. A pénzt megkapták, így a szerződés automatikusan hatályba is lépett. Csak sajnos, az ilyen kérelmek nem egyik napról a másikra dőlnek el. Az illetékes minisztérium csaknem egy évet gondolkodott azon, hogy támogatható-e az önkormányzat kérése. Mire döntöttek, addigra az építőipari árak repülőrajtot vettek, s igencsak kétségessé vált, hogy a megemelt összegből kihozható lesz-e a munka. Az építést elkezdték, ám ami baj jöhetett, az be is következett. A bontás és az azt követő helyszíni felmérések során derült ki, hogy a szerződött munkákon kívül még jelentős többlet- és pótmunkával is számolni kell. Ígéretek persze voltak a többletköltségek fizetésére, egészen addig, míg fizetésre nem került volna sor. Akkor kiderült, hogy az önkormányzat a szerződött összeget hajlandó csak állni, a pluszban elvégzett munkákért egy forintot sem fizetnek.

Nincs sok mozgástér

Sajnos a közbeszerzési szerződések rendkívül kötöttek ebben a kérdésben. Nem véletlenül, ez a közbeszerzés lényegéből következik. Közbeszerzés során a nyertes ajánlattevőt a benyújtott ajánlatok alapján választják ki. Általában az ár az egyik legfontosabb bírálati tényező. Minél olcsóbb egy ajánlat, annál nagyobb esély van a nyerésre. Ezt borítja fel az utólagos szerződésmódosítás. Ha valaki egy olcsó árajánlattal megnyeri a pályázatot, majd az általános drágulásra hivatkozva emelni akarja a megbízási díját, akkor ezzel az árak rangsorolása alapján hozott eredményt teszi hiteltelenné. Így lesz a pályáztatás során a legolcsóbb ajánlatból néha nagyon is drágán megvalósított beruházás.

Sokszor a kiíró rosszul becsüli meg a költségeket

Számolni kell a közbeszerzések egyik nagy gyengeségével, a végtelenül hosszúra nyúló eljárásokkal is. Az ajánlattevőnek arra kell felkészülnie, hogy a döntésre, majd a szerződéskötésre hónapokkal az ajánlat összeállítása után fog csak sor kerülni. Rosszabb esetben egy év is eltelhet, mire elkezdődik a szerződött munka. Ennek oka sokszor éppen az, ami olvasónkkal is történt. Az ajánlatkérő nem végez pontos költségbecslést a felhívás összeállításakor. Jócskán alábecsülik, hogy mennyibe fog kerülni a tervezett munka. Az ajánlatok értékelésekor aztán jön a nagy meglepetés, hogy a legolcsóbb árajánlat is sokkal többe kerül, mint amennyit erre a munkára szántak. Az ajánlatkérő önkormányzatok pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy egy gyors döntéssel megemeljék a rendelkezésre bocsátott összeget.

A Zala megyei Letenyén például tanuszodát építenek állami támogatással. 2019-ben jelent meg a kivitelezésre szóló közbeszerzési felhívás. A következő évben kötöttek szerződést, s a nyertes ajánlattevő 2021 tavaszán állhatott neki a munkának. Aztán a helyiek csak azt látták, hogy néhány hónappal később leáll az építkezés, levonulnak a gépekkel. Kiderült, hogy alapozás közben olyan problémába ütköztek, ami miatt teljesen át kellett dolgozni az alapozási terveket.  Igen ám, de a pótlólag elvégzett tervezési és kivitelezési munkák miatt az egész beruházás sokkal többe kerül, arra pedig nem volt pénz. A kormánytól kellett kérni a támogatás növelését. Erre ez év elején 2022. január 28-án került sor. Akkor jelent meg az ide tartozó kormányhatározat, ami körülbelül 213 millió forinttal növelte meg a tanuszoda költségvetési támogatását. A kivitelezés most már talán zavartalanul folytatódhat, ám a felek együttműködése még mindig a 2020-ban megkötött, 2019-ben kidolgozott szerződés alapján zajlik.

A Letenyei példa nem egyedi eset. Időről-időre kivitelezők sokasága szembesül azzal helyzettel, hogy egy évekkel korábban kötött szerződés számaihoz kell magukat tartani, miközben mára a piacon minden megváltozott. Járható út lenne ilyen esetben a szerződés módosítása. Csakhogy a közbeszerzési törvény éppen az árak meghatározó szerepe miatt csak nagyon ritkán engedi meg a közbeszerzési szerződések módosítását.

Ilyen problémák mindig is előfordultak, mostanában azonban az áremelkedés mértéke miatt megsokasodtak. Az ÉVOSZ éppen ezért több kérdéssel fordult a Közbeszerzési Hatósághoz a módosításokkal kapcsolatban. Arra szerettek volna választ kapni, hogy milyen esetekben fogadható el a szerződés megváltoztatása az anyagár-emelkedések drágító hatása miatt.

Áremelés szerződésmódosítás nélkül

A Közbeszerzési Hatóság először is utalt arra a lehetőségre, hogy a vállalási árak minden külön eljárás nélkül is módosíthatók egy bizonyos határig. Építési beruházások esetén ez az eredeti szerződés értékének a 15%-át jelenti. Azaz, ha a tervezett módosítás ezen belül marad, akkor nem kell a közbeszerzési szerződéshez hozzányúlni. Az áremelés ekkor sem lehet egyoldalú, a feleknek meg kell állapodniuk a módosításban, de ezt a közbeszerzési szerződés módosítása nélkül megtehetik.

A közbeszerzési szerződés módosítása

Bonyolultabb a helyzet, ha a szükségessé váló áremelés meghaladja ezt a 15%-ot. Ekkor már módosítani kell a közbeszerzési szerződést. A közbeszerzések jellege azonban olyan, hogy a felek nem állapodhatnak meg szabadon, ahogyan azt az érdekeik kívánják. A közbeszerzési törvény nagyon szigorúan meghatározza, hogy milyen esetekben lehet a szerződéshez hozzányúlni.

A törvény szerint a szerződés többek közt akkor módosítható, ha a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amiket az ajánlatkérő kellő gondossággal nem láthatott előre. Az árnövekedés pedig ekkor sem haladhatja meg az eredeti szerződött összeg 50%-át (2015. évi CXLIII. tv. 141. § 4.). Az ÉVOSZ első kérdése arra irányult, hogy az anyagárak árváltozását el lehet-e fogadni ilyen előre nem látható körülményként.

A Közbeszerzési Hatóság szerint ez nem mondható ki általánosan, azaz pusztán az anyagárak emelkedése nem ad alapot minden esetben a módosításra. Olyan körülményeknek kell bekövetkezniük, amik meghaladják a rendes üzleti kockázat körét. A Hatóság szerint a módosításnak szükségesnek kell lennie, olyannak, ami nélkül a szerződés nem teljesíthető. A módosításra okot adó körülmények pedig olyanok legyenek, amik nem voltak előre láthatók. Például az anyagárak növekedése megalapozhatja a szerződés módosítását, mert nélküle a szerződés nem teljesíthető. De vajon előre látható volt-e a növekedés? Ha például a szerződést akkor kötötték, amikor az árnövekedés már erősen érezhető volt, akkor a feleknek már számolniuk kellett ezzel a körülménnyel. Ha alátámasztható az az álláspont, hogy az áremelkedést nem lehetett a szerződés megkötésekor előre látni, akkor ez megalapozhatja a későbbi módosítást.

Válaszában azt is leszögezte a hatóság, hogy a szerződés teljesítésének az időbeli elhúzódása nem indokolhatja önmagában a szerződött ár megváltoztatását. Előfordul, hogy az építési beruházás különböző okok miatt sokkal hosszabb ideig tart a tervezettnél – például azért, mert az ajánlatkérőnek elő kell teremtenie a szükséges plusz forrásokat, és ez csak hosszabb idő után sikerül (mint példáinkban láthattuk). A vállalkozónak ilyenkor magasabb költségekkel kell számolnia. Emelkednek az árak és magasabb béreket kell fizetnie. Önmagában azonban ez az időbeli elhúzódás nem alapozhatja meg a szerződés módosítását. Igazolnia kell, hogy az áremelkedés számára nem volt előrelátható.

Kitért a Hatóság a levélben a tartalékkeret felhasználási szabályaira is. Álláspontjuk szerint a tartalékkeret teljes egészében felhasználható az emelkedő árak miatti költségnövekedés finanszírozására. A tartalékkeret a vállalt szerződéses ár része, így annak felhasználása nem jelenti a szerződött összeg megváltoztatását. Gondoskodni arról kell, hogy a szerződésben a keret felhasználásának a szabályait megfelelően rögzítsék. Félő azonban, hogy a tartalék felhasználása önmagában nem lesz elegendő. A közbeszerzési törvény ugyanis 10% tartalékot enged meghatározni, míg az áremelkedések hatása ennél nagyobb mértékű módosítást tenne szükségessé.