Változott, hogy ki lehet biztonsági és egészségvédelmi koordinátor
A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor végzettségével kapcsolatban eddig nem volt konkrét elvárás a jogszabályban. Most meghatározták, hogy ki lehet koordinátor, és pontosítottak pár szabályt az építési munkahelyekkel kapcsolatban.
Építési munkahelyek bejelentése – az építkezés megkezdése előtt
Meglévő szabály, hogy az építési munkák megkezdése előtt két esetben kell bejelenteni a tervezett munkavégzést a munkavédelmi hatóságnak:
- ha az építési tevékenység várhatóan meg fogja haladni a 30 munkanapot, és legalább 20 ember végez egyidejűleg munkát,
- vagy a tervezett munka mennyisége várhatóan meghaladja az 500 embernapot (1 embernap: amit 1 ember 1 nap alatt elvégez).
Ez a szabály nem változott, ám kiegészítették azzal, hogy a bejelentést már az építési munkahely kialakításának a megkezdése előtt meg kell tenni.
Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor
Minden építkezésen szükség van biztonsági és egészségvédelmi koordinátorra, ő az, aki a munkavégzés során szem előtt tartja a munkavédelmi szempontokat. Régi szabály, ám sokan nem foglalkoznak vele, hogy biztonsági és egészségvédelmi koordinátort már a tervezőnek is meg kell bíznia, majd a kivitelezőnek is. Megbízhatják ugyanazt a személyt is, de az sem lehetetlen, hogy külön tervezői és külön kivitelezői koordinátora legyen a beruházásnak. Egy építkezéshez egy koordinátor kell, hiszen épp az a feladata, hogy egy kézben tartva összehangolja a többféle munkát. Így általában a fővállalkozó vagy a generálkivitelező bízza meg.
Arra ügyeljünk, hogy ne a koordinátortól várjuk egy az egyben a munkavédelmi kérdések megoldását! Minden építkezésen kötelező egy biztonsági és egészségvédelmi terv összeállítása, aminek tartalmaznia kell a munkavégzés során előre látható fő kockázatokat és az ellenük való védekezésnek a fő lépéseit. Például ebben a tervben kell azt is összefoglalni, hogy az egyes munkafolyamatokhoz milyen munkavédelmi intézkedésekre, milyen védőeszközökre lesz szükség. Ezt a tervet nem a koordinátor készíti el, de neki kell szakmailag ellenőriznie. Neki kell arról határoznia, hogy milyen munkafolyamatok végezhetők egyszerre, melyek csak egymást követően, és ennek milyen munkavédelmi elvárásai vannak.
A kivitelezés során ügyelnie kell arra, hogy az egyes munkavállalók vagy a közreműködő önálló vállalkozók betartsák a biztonsági tervben leírtakat. De nem ő a felelős azért, hogy a munkavédelmi szabályokat a munkavállalók és közreműködők betartsák. Ez a munkáltató felelőssége, s ezt a felelősséget nem adhatja át egy megbízott személynek.
Ki lehet koordinátor?
A koordinátor elvárt képesítéseiről eddig nem szólt a jogszabály. A feladatot előíró miniszteri rendelet csak azt fogalmazta meg, hogy magánszemély láthatja el ezt a feladatot (tehát cég nem). Továbbá a feladatok kiosztásából lehetett arra következtetni, hogy mivel az általa végzett munkák munkabiztonsági szakfeladatok, ezért legalább középfokú munkavédelmi képzettséggel kell rendelkeznie. Mellette azt a következtetést is levonhattuk, hogy nem árt, ha van építőipari végzettsége is, hiszen enélkül nem lenne elegendő tudása a feladat végrehajtásához. Rendelet kötelező képzettséget viszont eddig nem írt elő. Ez változik meg a mostani módosítással.
A rendelet új szövege szerint a koordinátornak a következőkkel kell rendelkeznie:
- legalább középfokú munkavédelmi szakmai képesítés
- legalább középfokú műszaki vagy építőipari, építészeti területen szerzett szakképesítés
- továbbá legalább 3 év igazolt építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlat.
Túl meleg és hideg munkahelyek
Pontosították a túl meleg munkahelyek meghatározását is. Túl melegnek akkor tekinthetünk egy munkahelyet, ha
- beltéren a hőmérséklet a 24 fokot meghaladja
- szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 fokot és az országos tisztifőorvos a hőség miatti figyelmeztetést vagy hőségriasztást kiadja.
A munkahely akkor számít túl hidegnek, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő legalább felében szabadtéri munkahelyen a +4, zárt térben a +10 fokot nem éri el.
A túl hideg vagy túl meleg munkahelyekkel kapcsolatos szabályokban nincs változás: ilyen esetben a dolgozóknak plusz pihenőket kell biztosítani. Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perc pihenőt kell közbeiktatni. A melegnek minősülő munkahelyen legalább félóránként kell 4-16 fok hőmérsékletű tiszta ivóvizet biztosítani. Víz helyett megfelelhet alkoholmentes ízesített ital is, ha cukortartalma nem éri el a 4%-ot. A hideg munkahelyeken pedig 50 °C-os teát kell biztosítani.
Nagy Csaba
63/2023 és 64/2023 GFM rendelet
