Hőhídmentes nyílászáró-beépítés? Létezik rá megoldás!

Hiába van a házunkon irdatlan vastag hőszigetelés, vannak hiper-szuper három üvegű ablakaink, vettünk csilli-villi hőszigetelt bejárati ajtót, ha undorító penészfoltok éktelenkednek a falon, mert a nyílászáróink beépítése hőhidas. Cikkünkben Czövek Bélával, a Gelavi Bau Kft. ügyvezetőjével kerestük a megoldást a hőhidak okozta bosszúságokra.

Tényleg olyan hatalmas baj egy kis “hőhidacska”?

A hőhídról tudjuk, hogy a nem megfelelő hőszigetelés, vagy épp annak teljes hiánya miatt alakul ki. Egy “kellemes” téli estén kinn -10 fok van, benn pedig +23, ha ez a két hőmérséklet találkozni tud, akkor jön a pára, és nem fogja megkérdezni, hogy “kicsapódhatok-e”? Majd kézen fogva hozza jó barátját, a penészt, ami ronda és egészségtelen is. Ezért kell tehát a hőhidat megszakítani, vagyis megakadályozni azt, hogy a külső felület átadja a hideg hőmérsékletet a belsőnek. Egy bejárati ajtóban pl. már a külső és belső ajtólap között van egy elem beépítve, ami megszakítja ezt a hőhidat. A nyílászárók beépítése során is egyre inkább megoldott az, hogy a pára maradjon szépen a helyén. Erre egyre elterjedtebb pl. a RAL beépítés, ahol leegyszerűsítve szalagokat és kenhető szigetelést használnak a hagyományos “ék+tokrögztés+PUR hab” trió helyett. Viszont hőhíd szempontjából van egy “mostohagyerek” csomópont, amire sokan csak legyintenek: ez pedig a nyílászárók alatt helyezkedik el. Lássuk, mi a gond ezzel!

Milyen hibákat lehet elkövetni kivitelezés során?

– Kivitelezéssel foglalkozunk, s végzek energetikai felméréseket is. Ennek során azt tapasztaltam, hogy a nyílászárók alatti csomópontok mindig hőhidasak voltak, szinte rikított a kamera a mérés közben. A hagyományos kivitelezéseknél nem volt megoldva a megfelelő hőszigetelés. Sajnos még most is elterjedt, hogy pl. egy bejárati ajtónál a belső aljzatbetont egyszerűen “kiengedik” a külső síkig, majd erre teszik az ajtókat. Ilyenkor a beton örökkön örökké hűteni fogja az ajtónk környékét. Vagy például sokan egyszerűen betesznek egy 10 cm vastag Ytong elemet, és erre ültetik rá a nyílászárókat. Az Ytonggal az a probléma, hogy a porózus szerkezete miatt a vékony aluküszöbös ajtóknál szinte garantált, hogy idővel letapossák a küszöböt, emellett kevés a teherbírása is – magyarázta a szakember. Mostanában az aljzaton már remélhetőleg “összefutunk” 12-15 cm hőszigeteléssel. Erre nem lehet tenni az ajtót, mert összenyomódna alatta – bár sajnos láttam már XPS-t az ajtó alatt. Erre az a megoldás, hogy a hőszigetelés síkjába egy hőhídmegszakítót építünk be. 

Ezeknek kiváló a hőszigetelő tudásuk és nagy a teherbírásuk is egyben, s az ajtónk szépen a burkolat síkjának megfelelő magasságba kerül.  A nyílászáró alatt pedig megszakítja hőhidat, mivel az aljzatbeton nem ér ki a külső falig.

Nézzük meg közelebbről a Gelapur hőhídmegszakítót!

Úgy képzeljük el, mint egy szendvicset: a “kenyér” két réteg 15 mm vastag Phonotherm lap, a “feltét” pedig XPS hőszigetelő réteg. (A Phonotherm egyfajta poliuretán keményhab anyag, magas a terhelhetősége, jó szigetelő,  és ellenáll a nedvességnek.) Fix méretekkel rendelkezik: a hossza 125 cm, a vastagsága pedig 7 cm. A magassága pedig lehet 15-20-25 cm: olyan magasságút kell választanunk, amit a padlóréteg kíván.

TIPP: A Purenit is hasonló termék, mint a Gelapur. Ebből viszont meg kell venni az egész táblát.

Hogyan használjuk?

– Először is “mérőszalag barátunkat” kell bevetni. A kiindulópont az aljzaton lévő bitumenes vízszigetelés rétege, a végső pont pedig a beépítésre váró ajtó alja – fogalmazott az ügyvezető. Kétoldalt hagyjunk ki 5-10 mm helyet, ez majd a ragasztóhabnak fog kelleni. Mivel a bitumenes réteg egyenetlen szokott lenni, magasságban 1 centivel kisebbre vágjuk! A Phonotherm lap hasonló egy fenyődeszkához, így a vágása is egyszerű: történhet kézi- vagy körfűrésszel, emellett fúrható, csavarozható.

Felékeljük, hogy a teteje teljesen vízszintes legyen. Használjunk bennmaradó ékeket, pl. nem korhadó fa, műanyag vagy fém ékeket. A paneleket  L-alakú sarokvassal rögzítjük, hogy a nyílászáró beépítése közben ne tudjon kifordulni. A sarokvas legalább 60 X 60 mm-es legyen, és dübelezzük le a padlóhoz. Mivel itt a bitument is átfúrjuk, ezért mielőtt behelyezzük a dübelt, előtte nyomjunk a furatba tubusos bitument.

A panelek hossza 125 cm, így ha ennél hosszabbra van szükségünk, akkor azokat egyszerűen egymás mellé soroljuk. Ezeket akár egy fadarabbal is rögzíthetjük egymáshoz, vagy bármivel, amit a nyílászáró beépítése után utólag el tudunk távolítani. 

Ha mindennel kész vagyunk, akkor elő a ragasztó (nem dagadó) PUR habbal! A panelek között, alul és kétoldalt fújjuk ki. Fontos, hogy ragasztó PUR habot használjunk, mert az nem duzzad fel.

– Mivel egy szerkezeti elemről beszélünk, így gondoskodnunk kell a Gelapur megfelelő vízszigeteléséről. Ezt mi legtöbbször öntapadós bitumenes lemezzel végezzük, mert ez a vízszigetelés nem igényel hőt a rögzítéshez, így nem olvasztjuk össze a Gelapur panelba ragasztott XPS hőszigetelést – magyarázta.

A párkányfogadót is hőhídmentessé “varázsolhatjuk”

– Minden ablak alján található egy 30 x 30 mm-es ún. párkányfogadó, ami belülről teljesen üres. Az a szerepe, hogy ennek toljuk neki kívül és belül a párkányt. És itt újra előjön az ajtóknál taglalt alapprobléma: ez próbálja meg távol tartani egymástól a külső és belső hőmérsékletet. Magas belső páratartalomnál garantált, hogy létrejön a harmatpont és kicsapódik a pára – hívta fel a figyelmünket. Hiába csak egy kis műanyag lécről van szó, sok bosszúságot tud okozni, ennek ellenére a nagy többség egyáltalán nem foglalkozik vele: egyszerűen ráteszik a kávaszigetelésre vagyis az XPS-re.

Erre lehet megoldás a Gelapur X párkányfogadó panel, ami tömör PIR80 szigetelést tartalmaz. (PIR szigetelés: poliizocianurát hab, hasonlít a poliuretán habhoz, de jobb hőszigetelő képességgel és tűzállósággal rendelkezik.) Belső oldali Phonotherm lappal van kiegészítve, hogy növelje a párkányfogadó teherbírását, ezáltal könnyedén megbirkózik a több száz kilós ablakokkal is.

A panel tehát nagyon jól szigetel, és tömörödés nélkül tudja elviselni a nehéz ablakokat is. A dőlésszög már csak hab a tortán. Azt ugye szeretnénk elkerülni, hogy a külső párkány befelé lejtsen, ezekkel a panelekkel pedig már “null-nullnál” kialakíthatjuk a megfelelő dőlésszöget – húzta alá a szakember. A lemezek felső szélessége 7 centi, tehát ennél szélesebb tokokhoz használhatjuk. A magassága 5 cm, megfelel az XPS kávahőszigetelés hagyományos vastagságának. “Bevetésekor” az ablakokról le kell szerelnünk a párkányfogadót, és a nyílászárót ragasztóhabbal egyből a panelre kell ragasztani. 

Mennyi az annyi?

Megnéztük azt is, hogy milyen mélyen kell a zsebünkbe nyúlni, ha hőhídmentesítésre adjuk a fejünket. Lássunk erről egy táblázatot:

Mi is megnéztük

Munkatársunknak lehetősége volt megmérni a légtömörséget egy elkészült “Gelavitos” házban. A légtömörség-mérés leegyszerűsítve azt próbálja meg kideríteni, hogy mely pontok nem szigetelnek megfelelően, hol veszítünk hőt. Nagyon szép eredményt kaptunk, hiszen 0,4-es lett: viszonyításképpen 0,6 a passzívházak követelményértéke. 

További kérdések esetén az alábbi elérhetőségeken lehet érdeklődni:

Czövek Béla

honlap: gelavi.hu

e-mail: [email protected]

tel: +36 70 411 2899

Kis Zsuzsanna