Tavaly még éppen növekedtünk, de mi lesz idén?
Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége február közepén kiadta szokásos beszámolóját az ágazat 2022-es gyorsértékelése és a 2023-as év várható kilátásai kapcsán. Ezek egyike sem túl rózsás. Az ágazat tavaly már éppen csak növekedett, de 2023-ra ez már valószínűleg nem lesz elmondható. Van egy-két biztató jel, de sajnos az eddigi és várható hatások többsége inkább ártott és árt, mint használ a szektornak.
A 2008-2014-es gazdasági válság után az építőipar növekedése 2019-re érte el a válság előtti szintet, és onnantól kezdve 2021-ig évente 10-15%-kal bővült. Ez a bővülés 2022-ben megtört, a növekedés megmaradt ugyan, de a korábbi évek negyedére, csupán 3 %-ra esett vissza.
A magánberuházási szándék ugyan maradt a korábbi magas szinten, az alapanyagok azonban 2021-ben 10-15%-kal, de 2022-ben már összességében 26,2%-kal nőttek. Másrészt a visszatartott EU-s források hiányában az egyéb létesítmények beruházásainak az indítása is elmaradt 2022-ben, és 2023-ban is ez lesz majd a jellemző. (2100 Mrd forint értékű megrendelést kellett 2024-re átütemezni.)
Mivel a fizetőképes kereslet bővülésének lehetőségét elvitte az infláció, a lakásépítési megbízások értékében idén nem várható növekedés. A lakásépítési és az állami megrendelések piacán tehát visszaesés várható, csupán az ipari és logisztikai beruházások területén remélhető bővülés. Az érdekvédelmi szervezet szerint ezért az építőipar teljesítménye 2023-ban 2022-höz viszonyítva csökkenni fog.
Költségoldalról az anyagár növekedése mellett 2022-ben egyéb nehézségek is jelentkeztek – mutatott rá az ÉVOSZ beszámolója. 15-17 %-kal nőttek az ágazatban a bérek, igaz ez (395 e Ft/hó) még így is alig éri el a versenyszféra átlagbérének háromnegyedét. A felvehető munkaerő képzetlensége pedig komoly nehézséget okoz a vállalkozásoknak.
2022-ben újra növekedésnek indultak a lánctartozások (kb. 200 Mrd Ft), a mértéke már elérte a 3-4%-ot, ráadásul a számlák további 10 %-át sem fizetik ki időre a megbízók.
Az ÉVOSZ elemzése szerint az építőipar korábbi 15%-os jövedelmezőségi szintje 2022-ben 8-10 %-ra esett vissza, és ez sajnos 2023-ban várhatóan tovább csökken.
Mivel az ágazatot alkotó, 375 ezer főt foglalkoztató 146 ezer vállalkozás döntő része mikro- és kisvállalkozás, ezért többségüknek nincs elegendő pénzügyi tartaléka. A várhatóan bizonytalanabb munkaterhelés miatt a gazdaságélénkítő hitelprogramokba is csak kevesen mernek majd bekapcsolódni. Ennek következtében viszont tovább fog nőni a szakember-, a modern gépek, technológiák alkalmazásának hiánya is, ami egyáltalán nem jelent jót a vállalkozások túlélése szempontjából.
Az ÉVOSZ ugyanakkor üdvözli az Építési és Közlekedési Minisztérium létrejöttét, amelytől a piac erőteljesebb ellenőrzését és az állami, önkormányzati beruházások felgyorsulását reméli. Az érdekvédelmi szervezet szerint jól működik a Ptk. által szabályozott biztosítékok és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) rendszere, ezért szorgalmazzák a TSZSZ pénzügyi forrásainak bővítését. Ugyanakkor nehezményezik, hogy a kereskedelmi bankok egyre növekvő kamatokkal adnak csak hiteleket építési, beruházási, felújítási célokra, mert ez jelentősen nehezíti az építőipari vállalkozások helyzetét.
Őri András
(Forrás: ÉVOSZ)
