Hogyan burkoljunk az EPS lapokra?

Az épületek utólagos hőszigetelése egyre inkább előtérbe került. Egy ilyen felújításnál könnyen belefuthat az ember, hogy a megrendelő egy színezővakolatnál időtállóbb megoldást keresve a burkolatok mellett teszi le a voksát. Ugyanez lehet a helyzet, ha a megrendelőnk úgy követi a trendeket, mint a napi időjárást, így kipattan a megváltó ötlet a fejéből: a csilli-villi, most épített házára remek kerámialapokat szeretne. Igen ám, csak nagyon veszélyes vizekre evezhetünk, ha a nagy és nehéz lapokat csakúgy feldobáljuk a falra: legrosszabb esetben szigetelőlemezestől a gyerekre, kocsira, közterületre potyoghat a megrendelőnk nagyszerű elképzelése. Miért nem túl szerencsés ez a megoldás? Kékesy Péter, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetője volt segítségünkre a téma ökölszabályainak megismerésében, köszönjük szépen!

Régen minden más volt

A régebben épült házakon sokszor megfigyelhetjük, hogy már gyerekkorunkban is ugyanaz a homlokzatburkolat volt rajta. Valószínűleg már vagy 100 éve rakta fel őket egy mesterember, még sincs kutya baja sem. Az igények azóta sem változtak: egy homlokzat legyen időtálló, nézzen ki jól, és persze legyen olcsó is. Ilyenkor van az, hogy a sok kívánság valamelyik elvárás rovására megy: egyik vagy másik nem fog megvalósulni. Mi most ezek közül többek között a tartósságot boncolgatjuk szakértőnkkel.

Miért nem jó ötlet?

A szarvashiba a történetben a “hová” kérdésre adott válasz. Mégpedig azért, mert sokszor előfordul, hogy a burkolólapokat közvetlenül a polisztirolra vagy a kőzetgyapotra ragasztják. Holott azok nem erre lettek kitalálva.

– Az egyik legnagyobb probléma a statikája. Miért? Roppant egyszerű, mert a burkolat arányaiban 10x olyan nehéz, mint egy vékonyvakolat – fogalmazott szakértőnk. Ilyenkor pedig mi történik? A dübel szépen meghajlik, majd akár össze is roppantja a szigetelőlemezt. Gondoljunk csak bele: egy vékonyvakolat kb. 2,5 kg négyzetméterenként. Még a legdurvább struktúra sem több 4 kg-nál. A burkolólap meg 30-40 kg, de találkozni akár 70-80 kilóssal is. – Arról nem is beszélve, hogy a manapság divatos szeletelt tégla például jól meg is tud ázni, ennek következtében még 15%-ot felvesz, így a súlya egy kiadós eső után már rögtön a vékonyvakolat tizenegyszeresére ugrik – hívta fel figyelmünket Kékesy Péter.

A hőtágulás és a pára is gondot okozhat

Roppant menők a sötétebb lapok is, ezek azonban a hőtágulás miatt sokkal komolyabb problémát jelentenek. A felületet legalább 6×6 méteres raszterben dilatálni kellene, ezt azonban sokan szeretnék lespórolni, hiszen a dilatáció megszakítja a homlokzat esztétikus ritmusát. – Ezek a rendszerek megfelelő dilatáció hiányában akár veszélyes hőmozgást is produkálhatnak. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy pl. Budapesten éjszaka közepén elbarikádoznak egy fél utcányi irodaépületet, mielőtt még valami nagyobb baj történne – tette hozzá szakértőnk.

A páratechnika is nagyon komoly problémát jelenthet, ezeknek a burkolólapoknak nagyon nagy a páraellenállása – ráadásul a rétegrend leghidegebb oldalán találhatóak. Az így kialakuló párafeldúsulás akár le is pattinthatja a lapokat, de a fagyveszély is komoly kockázat.

Az átszellőztetett homlokzat lenne a megoldás

A megoldást az átszellőztetett homlokzat jelentené: ebben az esetben a burkolatot egyedi szerkezettel közvetlenül a teherhordó falhoz rögzítik, így megvan a lehetősége a burkolat és a hőszigetelés közti légrés kialakításának – de ez a megoldás jóval drágább és komplikáltabb a ragasztottnál.

– Fontos azt is tudnunk, hogy a statikai, a hőtágulási és a páratechnikai problémákat a tervezőnek kell megoldani még egy minősített rendszer esetében is. Vonatkozó szabvány hiányában ugyanis erre vonatkozóan a rendszerengedélyek sem szolgálnak semmiféle támponttal. Ez gyakorlatilag egy „joghézag”, ezért csak gyakorlati tapasztalatokra támaszkodhatunk – összegezte a mérnök.

A tűzvédelem sem problémamentes

2011 óta a homlokzati hőszigetelések készletnek minősülnek (a CPR rendelet, azaz a 305/2011/EU rendelet szerint). Az ETA 0004 (European Technical Assessment, magyarul Európai Műszaki Irányelv) befejező rétegként csak a vékonyvakolatokat ismeri – a lapburkolatokat nem – ezért általában a homlokzati tűzterjedésre vonatkozó ÉMI vizsgálatok is csak a vékonyvakolatos szerkezetre szorítkoznak. Márpedig ha a rendszerhez tartozó elemek helyett más anyagokat építenek be, akkor az így kialakított szerkezet már nem minősül rendszernek, tűzvédelmi teljesítménye nem igazolt és nem garantált. A felelősség ebben az esetben mindig azé, aki eltér az előírásoktól – magyarázta Kékesy Péter. Tehát ha a rendszerből kivesszük a vékonyvakolatot és nehéz burkolólapokra cseréljük, nem kevés kockázatot és bizonytalanságot vállalunk fel.

A németek egy lépéssel előttünk járnak?

A német DIN szabvány pár ajánlást kidolgozott erre a darázsfészekre. Ezekben meghatározták, hogy a rendszer négyzetméterenként ne legyen több 40 kilónál, használjunk sok és széles fugát. Minél kisebb lapokkal dolgozzunk, és mindenképpen legyen legalább 6×6 méteres dilatációnk is.

Ha mégis beadjuk a derekunkat, mire figyeljünk?

– Mindenképpen erősebb hálót tegyünk alá. Sok helyen olvasni dupla hálózást, de ez nem feltétlenül szükséges. Ha már muszáj ilyet csinálnunk, akkor legalább 160 grammos hálót használjunk – vélekedett a szakember. Nagyon fontos az is, hogy a dübeleket a hálón keresztül üssük be, tehát ne a hagyományos ragasztó, EPS, dübel, üvegszövet legyen a rétegrend. A dübelek számán se garasoskodjunk, ne hatot, hanem legalább nyolcat használjunk négyzetméterenként. A burkolólapoknál a kétoldali kenés nagyon fontos, tehát menjen az anyagból a lapra és a falra is. Mindenképpen jó minőségű, flexibilis ragasztóval dolgozzunk. Inkább kis méretű, világosabb színű lapokat használjunk. – A fugázás legyen mindenképpen víztömör, ugyanis ha befolyik a víz, lefagyhat. A kisebb téglás burkolatot például 1-1,5 centis fugával készítsük – magyarázta a mérnök. 

Szakértőnk semmiképpen nem ajánlja több emelet magas épületekre, nagyobb, egybefüggő felületekre, társasházakra ezt a megoldást. – Talán egy-két dísznek elmegy az ajtó, ablak köré. Esetleg a lábazatra, hiszen strapabíró és akkor legalább nem hullik az égből a nyakunkba. Mindazonáltal a magam részéről egy alapvetően rossz megoldásnak tartom, tehát a “hogyan burkoljunk EPS lapokra?” kérdésre a “leginkább sehogy” a válasz – zárta gondolatait.

Kis Zsuzsanna