Készenlétbe kell helyezni az e-naplót?
Melyik jogszabály írja le azt, hogy az e-naplót nem kell készenlétbe helyezni akkor, ha nem kötelező vezetni? A kivitelezés szabályaira ez milyen hatással van?
Az egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése írja elő, hogy az építtető a kivitelezést az egyszerű bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével és naplóvezetési kötelezettség esetén az e-napló készenlétbe helyezését követően kezdhető meg.
Amikor bevezették az e-napló mentességet, még nem szerepelt a szövegben az, hogy “naplóvezetési kötelezettség” esetén kell csak készenlétbe helyezni az e-naplót. Ez a szókapcsolat később került bele a jogszabályba. Tulajdonképpen a korábbi, pontatlan megfogalmazás okozta és okozza ma is a félreértést. A jogszabály mai állapota alapján egyértelmű, hogy nem kell még készenlétbe sem helyezni az e-naplót akkor, ha nem kötelező vezetni.
A kivitelezési szabályokat egy másik, a 191/2009. kormányrendelet foglalja össze, ahol számos előírás csak az e-napló vezetéses esetekre tér ki. Hogyan kell akkor a kivitelezés szabályait alkalmazni, ha nincs e-napló? Hogyan dokumentáljon a felelős műszaki vezető? Mi legyen a műszaki átadás-átvétellel? Nem is kellenek ezek? A rövid válasz annyi, hogy minden kivitelezési szabályt ugyanúgy kell alkalmazni akkor is, ha nincs e-napló. A “könnyítés” csupán annyi, hogy ezt nem az e-napló felületén kell megtenni, hanem szabadon választott módon. (Többek között ezért sem javasolja a szakma, hogy ne vezessék az e-naplót.) Ha nincs e-napló, sajnos az adminisztráció nem lesz kevesebb, csak meg lehet oldani máshogy is (pl.: kockás füzet, Excel tábla stb.).
Hogyan jön ki ez az értelmezés, ha tele van a 191-es e-naplós szabályokkal, és szinte sehol nem írják le azt, hogy mit kell csinálni, ha nincs e-napló? Érdemes tudni, hogy a jogszabályok általában összekapcsolódva működnek, mint az alma és a fája. Gyakran utalnak vissza más jogszabályokban foglalt előírásokra. Külön-külön értelmezni az egyes jogszabályokat, főként egy-egy paragrafust kiragadva, nem szerencsés, mert könnyen félrevezetheti az embert. A 191-es például mindjárt az elején leírja, hogy minden kivitelezésre vonatkozik, nem csak az e-naplós esetekre. Valamint a 191-es kormányrendelet néhány helyen visszautal a 155/2016-os kormányrendelet szabályaira is, és a két jogszabály együtt adja ki azt, hogy az egyszerű bejelentésnél vannak ugyan e-naplós kedvezmények, de a kivitelezés szabályait alkalmazni kell. A jogszabály mellékletei pedig segítséget nyújtanak az e-napló nélküli építkezések pontos dokumentálásához is.
Király Viktória
