Egyre több építőipari céget alapítanak: jó hír, vagy megint nő a kontárok és a kényszervállalkozók száma?
A lakásépítési kedv növekedése nem csak a statisztikákban érezhető. Sokan látnak egyre nagyobb piaci lehetőséget az építőiparban. Ez abban érhető tetten, hogy lényegesen nagyobb a cégalapítási kedv az építőiparban, mint korábban, vagy mint a gazdaság bármely más területén.
A cégalapítások növekedéséről az OPTEN cégadatbázis osztott meg összegzéseket. Eszerint 2021-et az építőipar majdnem 7500 társas vállalkozás bejegyzésével zárta – soha nem alapítottak még ilyen sok új céget egy éven belül ezen a területen. Megdőlt a működő cégek rekordja is: tavaly év végén összesen 63 ezer társas vállalkozás működött az építőiparban. Ennél több építőipari társas vállalkozás még soha nem létezett egyidőben 1990 óta.
Fel kell tennük azonban azt a kérdést is, hogy tényleg indokolt-e a cégek ilyen arányú növekedése. A vállalkozások számának szaporodása önmagában nem biztos, hogy az adott terület egészséges fejlődésére utal. Utalhatunk arra a rég ismert tényre is, hogy a vállalkozások jó része még az első születésnapját sem fogja megérni.
A mostani cégalapítási robbanás két forrásból táplálkozhat. Az új vállalkozók egyik fele azok közül kerülhet ki, akik csak kényszerből vetődtek erre a területre. Esetleg a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt megszűnt a munkahelyük, ellehetetlenült más területen működő vállalkozásuk, s ezúttal az építőiparban igyekeznek szerencsét próbálni. Valószínű, hogy ezek a kellő háttér nélküli vállalkozások hamar a felszámolások sorát fogják majd gyarapítani.
A beáramlás másik forrása a szerencselovagok csoportja lehet. Ők azok, akik nem látnak mást maguk előtt, csak a meredeken növekvő ingatlanárakat. Jó üzletnek látják az építőipart, s igyekeznek minél gyorsabban, minél nagyobb haszonnal beszállni ezekbe az üzletekbe.
Az OPTEN értékelése szerint azonban árulkodó jelenség lehet, hogy a cégalapítási hullám nem jár együtt a munkaerőhiány csökkenésével. A cégalapítások erősödése láthatóan nem járt együtt az új munkaerő beáramlásával, így az új cégek csak a régiektől tudják elcsábítani a dolgozóikat. Ez okozhat némi bérversenyt, bár kérdés, hogy az újonnan alakuló vállalkozások rendelkeznek-e ehhez elegendő tőkeerővel.
Keserű meglepetés fogja érni azokat, akik csak az ingatlanok emelkedő árát figyelve lépnek be az építőipar területére. Ha nem számítanak az ingatlan-áremelkedéssel együtt járó anyagár-növekedésre, bérnövekedésre, az energiaárak növekedésére, akkor nem sok jövő várhat rájuk ezen a területen.
A be nem váltható reményeket mutatja az is, hogy az új cégalapításokkal együtt növekszik az induló felszámolások és kényszertörlések száma is. Az OPTEN adatai szerint 2021-ben 165 felszámolási eljárás indult, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. Ugyancsak csúcsot döntött az elindított végelszámolások száma is (754).
Az OPTEN elemzése szerint a cégalapítások tempója lassulni fog, de idén még növekedni fog a működő építőipari vállalkozások száma. Szerintük 2022 végére ez elérheti a 66 ezret is.
Az építőipar adta a legtöbb új egyéni vállalkozót is
A társas vállalkozások mellett kiemelkedően sok egyéni vállalkozást is alapítottak 2021-ben, s nem is csak az építőiparban. Összességében 85 ezer új vállalkozás indult a járvány második éve alatt, így a működő egyéni vállalkozások száma mára majdnem eléri a 600 ezret. Érdekesség, hogy az egyéni vállalkozók száma 2019 óta magasabb a társas vállalkozásoknál. Ma 530 ezer cég és 587 ezer egyéni vállalkozás működik az országban. Az egyéni vállalkozók mintegy 13 százaléka működik az építőiparban – ez 79 ezer önfoglalkoztatót jelent az iparágon belül.
A vállalkozók számának a gyarapodása is főleg az építőiparban volt kimutatható. Ez a terület adta a legtöbb új vállalkozót – az említett 85 ezerből több mint tízezret. Az építőipari vállalkozások száma 13 százalékkal nőtt. Arányaiban ezt csak a szállítási, raktározási szakmák dolgozói múlták felül, mintegy 20%-os növekedéssel (összességében azonban fele annyian dolgoznak ezen a területen, mint az építőiparban). Ugyanakkor több területen – a vendéglátásban, a pénzügyi szolgáltatások terén és a mezőgazdaságban is – csökkent a vállalkozók száma.
Az egyéni vállalkozások számának növekedése egyébként meglepő adat az elemzőknek, mert a növekedés éppen a kisadózást feltételeit megszigorító évben történt. Azt vártuk volna, hogy a 40%-os kata-különadó csökkenti a vállalkozási kedvet. Nem így történt. Ez talán annak köszönhető, hogy a kisadózás feltételei még a szigorítással együtt is sokkal kedvezőbbek, mint egy társas vállalkozás alapítása.
Nagy Csaba
