Több olyan hír is megjelent, miszerint lassul az építőipar. Mire is számítsunk az idei évben? Honnan lesz munkánk? Milyen állami támogatásokra lenne szükség ahhoz, hogy kiszámítható legyen a jövőnk az építőiparban? Merre fognak változni az építőipari alapanyagok és termékek árai? A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnökével, Szarka Lászlóval az utolsó negyedév tapasztalatait és az évkezdést tekintettük át.
A teljes építőipari teljesítmény 2022-ben minden korábbi értéket megdöntve mintegy 6.870 Mrd forintot tett ki, lassuló növekedés és átrendeződő belső szerkezet mellett.
Az EBI építésaktivitási jelentés szerint 2022 harmadik negyedévében jelentősen beesett az építőipar teljesítménye, de az utolsó negyedévben összeszedte magát az iparág: mintegy 650 Mrd forint értékben indultak munkák.
A lakásfelújítások terén a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt az év második felétől az energetikai felújítások kerültek előtérbe. A lakosság főleg az olyan gyorsan végrehajtható felújításokat végezte(tte) el, mint az ablakcsere, fűtéskorszerűsítés és födémszigetelés, ez utóbbiba sokan szükség esetén szakember nélkül is belevágtak. A homlokzati, lábazati hőszigetelést, amihez szakemberre lett volna szükség, már sokan nem tudták megcsináltatni. Az otthonfelújítási támogatás véghajrája miatt rengetegen akartak hőszigetelést csináltatni és venni, és a gyártók nem tudtak elég hőszigetelést gyártani, áruhiány lett. Szarka László a felújítási szándékokat illetően idén is hasonló trendekre számít, de a finanszírozási lehetőségeken nagyon sok múlik.
Ösztönzők kellenének a felújításokhoz
Bár nagyon jó, hogy folytatódnak a családtámogatások (mint pl. a CSOK) és az új lakások 5%-os áfája is megmaradt, de elég nagy probléma, hogy a magas infláció miatt egyre drágábbak a fejlesztői újlakások árai, és megdrágult, beszűkült a piaci lakáshitelezés. Így kevesebb lesz az új lakásvásárló, és egyre kevesebb lakástulajdonos engedheti meg magának a teljeskörű felújítás, mélyfelújítás luxusát. Pedig a lakásállomány energetikai minőségének javítása fontos kitörési pont lehetne az építőipar szereplői számára.
Mivel a lakosság hitelfelvételi kedve a 10% feletti kamatok mellett jelentősen visszaesett, ez főként finanszírozási kérdés. A lakossági energiahatékonysági és lakásépítési törekvések akkor valósulnának meg, ha állami ösztönzőkkel le lehetne faragni a finanszírozási költségeket. Ilyen állami ösztönzők lehetnének, ha az építkezők-felújítok kedvezményes hitelt, kamattámogatást vagy akár szja-visszatérítést kapnának. Szükség lenne a „Zöld otthon“ program folytatására is – teszi hozzá a szakember. A MÉASZ javaslata szerint fenn kell tartani az elmúlt másfél-két évben rögzített gyakorlatot, hogy pályázatok helyett igényelni lehessen a felújítás ösztönzőket, és ehhez egyértelműen egyszámjegyű hitelkamat lehetőséget kellene biztosítani. Továbbra is fontos lenne a számlakötelezettség fenntartása mind az alapanyagokra, mind a munkadíjra.
Az új lakások építése terén sok a bizonytalanság, egyelőre nagyjából 10-20 %-os csökkentésére számít a MÉASZ, emiatt idén nagyon fontos lenne az energetikai fejlesztések arányának növelése. Az épületgépészeti megoldások, rendszerek piaca pezseg, a hőszivattyúk iránt nagyon nagy a kereslet, és a napelemeket is keresnék, itt azonban még sok a szabályozási és megtérülési bizonytalanság. Kézenfekvő elsősorban az energiafogyasztást csökkenteni széles körben, az épületburok korszerűsítésén keresztül (lábazat, homlokzat, nyílászárók, födém stb.).
Az ipari, vállalkozási beruházások tarthatják lendületben az építőipart
Ami bizonyosan látszik – világít rá Szarka László – hogy az építőipari gazdasági torta átalakul. Korábban az állami és intézményi beruházások adták az összes építkezés mintegy 60 %-át, ez az idén erősen visszaesik. A megrendelési arány átrendeződik. Már tavaly is jelentős ipari építkezések voltak: a CATL akkumulátorgyár, a BMV beruházás, számos raktárcsarnok és kisebb gyárberuházás, valamint egyetemi és logisztikai bővítések. E beruházások idén is fontos részei lesznek az építésgazdasági tortának. Olyan ipari beruházások indulnak vagy folytatódnak, mint számos ipari park fejlesztése, gyártói telephely-fejlesztések, további akkumulátorgyárak, autóipari beruházások, mint például a BMW gyár továbbépítése. Az ipari, logisztikai szegmens továbbra is élénk, nagy igény mutatkozik a könnyűszerkezetes csarnokokra az ipari parkokban.
Az összes vállalkozás megtapasztalta az energiaköltség-sokkot, tekintve, hogy a vállalkozások piaci alapon veszik az energiát, aminek azonnali piaci ára ugyan a legutóbbi időben már érezhetően elkezdett csökkeni, de még így is háromszorosa a Covid, illetve a háború előtti áraknak. Emiatt belátható időn belül megtérülnek a telephelyi energetikai beruházások. Ezeknek várhatóan további ösztönzést ad a Baross Gábor Program pénzügyi kerete, de emellett további fejlesztési forrásokra is szükség van.
Az anyagárakat a magas gyártási költségek, az energiaárak tartják magasan
Míg az energiaintenzívnek tekintett kkv-k energiaköltség-kompenzációjára született intézkedés, az építőanyaggyártás jelentős része a mérete miatt nem fér be e körbe. A nagyvállalati körben is szükség lenne az építőanyaggyártók energiaköltség-kompenzációjára. Támogatást főleg tégla-, cserép és szálas hőszigetelőanyag-gyártók igényelnének, ugyanis ezeknél a termékeknél nagyon magas az energia aránya a gyártási költségekben: nagyjából 35%, a szálas hőszigetelőknél pedig eléri a 60%-ot is. Erre – szemben számos külföldi példával – hazánkban nem került sor, így különösen az energiaigényes termékeknél az import jelentős versenyelőnyhöz jut. A Gyármentő Program keretét sem tudták igénybe venni a hazai gyártók, mert néhány perc alatti kifogyott a keret.
Szarka László szerint az anyagárak csökkentésének útjában áll a magas gyártási költség: nemcsak a nyersanyagok árai nem csökkentek 2021-22-ben, hanem valamennyi költség emelkedett (fuvardíjak, csomagolóanyagok). Mindez a szükséges bérkorrekciók és a többszörösére drágult energiaköltségek mellett. A tavalyi utolsó negyedévben olyan mértékű költségemelkedés történt, amit már nem is mindig lehetett beépíteni az eladási árakba.
Az energiaköltségek tavaszi csökkenésének hatása három-négy hónappal később lehet érezhető. Akik a spotpiac szerinti elszámolásban vásárolnak, előbb érezhetik, de épp az ellátásbiztonság érdekében nagyon sokan hosszú távú szerződést kötöttek a szolgáltatójukkal. Amikor nagy volt az esélye, hogy nem lesz szolgáltatás annak a szereplőnek, aki nem szerződik le az adott áron, egyes cégek vállalták a magasabb gázárakat is, nehogy le kelljen állítani a gyártást.
A cementársapka ellátási nehézségekhez vezetett a piacon
Ugyan a cementpiac szereplői nem tagjai a MÉASZ-nak, de hatással bírnak a tagságra: a 2021 nyara óta hatályos kiegészítő bányajáradék nyomán komoly belföldi kínálatszűke lépett fel, a cementárak jelentősen növekedtek – világít rá a szakember. Emiatt előretört az import, és a magas cementár minden olyan építési termék gyártási költségében megjelent, ami cement összetevőt tartalmaz (pl. egyes építőkémia termékek, betontermékek, vakolatrendszerek ragasztói és tapaszai). Számos építőanyag gyártási költségét csökkentené e kiegészítő bányajáradék akár csak átmeneti felfüggesztése.
Ezzel szemben inkább kiszélesítették a beavatkozások lehetőségét. Emiatt sérülhetnek a hazai gyártóbázisok, vele együtt az értéklánc, növekszik az import aránya, és a hiány kockázatát is növeli. A MÉASZ a gyártók bevonásán alapuló, részletes és hazai bázisú gyártást támogató szabályozást szorgalmaz.
Sebestyén Szabolcs
