Az elmúlt hetekben olvasóinkat igen élénken foglalkoztatta a kisadózás átalakítása, azaz a többség számára megszüntetése. Néhány konkrét kérdés feldolgozásával, konkrét helyzetek bemutatásával nyújtunk segítséget.
Nyugdíjas katásból nyugdíjas alkalmazott
Egy ma már nyugdíjas egyéni vállalkozó kisadózóként működik, s részben cégeknek is dolgozik. Az új szabályok alapján ez a vállalkozás így nem működhet tovább. Olvasónk arról érdeklődik, hogy járható út lehet-e, ha keres valami nyugdíjas szövetséget vagy céget, ami alkalmazná és úgy végezné tovább a munkáját?
Nyugdíjas szakember alkalmazása ma mindenképpen járható út. Sem a nyugdíjas, sem utána a munkáltató nem fizet járulékot vagy szociális hozzájárulási adót. Az egyetlen közteher a bruttó fizetését terhelő 15%-os szja. Az őt alkalmazó vállalkozásnak nem kellene semmilyen közterhet sem fizetnie, így talán nincs akadálya az alkalmazásának.
A fogadó vállalkozás részéről azt kell csak átgondolniuk, hogy a nyugdíjas által végzett tevékenység szerepel-e a tevékenységeik között, jogosultak-e rá? Ha eddig nem építőipari munkát végeztek, akkor be kell jelentkezniük a kivitelezők nyilvántartásába, fel kell venni az új dolgozójuk által végzett tevékenységeket. Remélhetőleg ennek nem lesz akadálya!
Mi lesz az áfakerettel, ha kiszámlázunk mindent szeptemberig?
Olvasónk mérnök, másodállásban dolgozik katás egyéni vállalkozóként. Kérdése, hogy ha szeptember 1-ig kiszámlázza a teljes éves bevételként lehetséges 12 millió forintot még katásként, akkor utána átalányadót választva hogyan számolhat az áfamentes működéssel? Átalányadósként már nem lesz több bevétele az évben.
A 12 milliós keret megegyezett ugyan a kisadózásnál és az alanyi áfamentességnél, de a kettő egészen másként működött. A katakeret 12 millió forintját arányosítani kellett. Azaz augusztusig csak 8 millió állna rendelkezésre, ha most nem tenné lehetővé a kormány a 12 millió elérését. Az áfakeret nem így működik. Azt nem kell arányosítani. Amelyik nap egy vállalkozás eléri a 12 milliós bevételt, attól a naptól (pontosabban már a 12 milliót elérő számlától) be kell lépnie az áfakörbe. Akkor is, ha ezt már januárban eléri, akkor is, ha december közepére éri el az összeget. Ha tehát augusztusban még katásként meghaladja a bevétele a 12 milliót, akkor már csak áfásan folytathatja a vállalkozást átalányadózóként is. Az áttérésre itt azt a szabályt kell alkalmazni, hogy amelyik számlával meghaladja a bevétele a 12 millió forintot, azt már csak áfával számlázhatja le.
Kata keret: ez nőtt, nem kell aggódni
Egy másik vállalkozó is kénytelen végelszámolni a betéti társaságát az szabályok változása miatt. Korábban egész évre tervezték a működését, s mivel a bevétele eléggé szezonális, augusztus végéig jóval túl fogja lépni az időarányosan számított kata bevételi keretet. Év végéig nem lenne gond, de így 12 hónap helyett csak 8 hónappal számolhatnak. Mit lehet tenni ebben a helyzetben, ki kell fizetni az időarányos rész felett a 40% különadót?
A kisadózás bevételi kerete évi 12 millió forint volt, amit ugye időarányosan lehetett igénybe venni. Ha valaki nem egész évben volt kisadózó, akkor a katás hónapokat szorozhattuk fel egymillió forinttal. Így valóban csak 8 millió lehetne az augusztus végéig számított keret, amit azonban sokan túl fognak lépni.
Idén azonban az áttérési szabályok miatt nem kell erre a részre sem 40%-os adót fizetni. A kata keretét az új szabályok alapján felemelték 18 millió forintra, s ennek a havi 1,5 milliónak az elérését tették lehetővé idén a meglévő katások számára is. Azaz nem gond, ha valaki kimeríti augusztus végéig a 12 milliós keretet, nem kell akkor sem plusz adót fizetni (ez a 2022. évi XIII. tv. 5. § 3. bekezdésében olvasható).
Kata csak egyedül lehet
Egy nyugdíjas vállalkozó saját kft.-jében dolgozott ügyvezetőként, de alkalmazotti státuszban. Mellette fenntartott egy katás egyéni vállalkozást is. Vajon ez működhet tovább a jövőben?
Sajnos, két tényező is akadályozza ennek a vállalkozásnak a működését. Kisadózó a jövőben csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Kizáró ok az is, ha van a vállalkozás mellett egy heti 36 órát elérő főfoglalkozása, és az is, ha a vállalkozó nyugdíjas. Egyik esetben sem lehet katás szeptembertől.
Másokat is érint a kettős vállalkozás kérdése. Egy olvasónk a kft. mellett tartott fenn egy kisadózó betéti társaságot, ami alanyi áfamentesen tudott működni. Ez azért volt jó, mert így a magánszemély megrendelőket olcsóbban tudták kiszolgálni, nem terhelte az áfa a számla összegét. Sajnos, ez nem működhet tovább, a bt. nem lehet kisadózó akkor sem, ha magánszemélyeket szolgál ki. És mivel a vállalkozó főállása a kft-ben van, ezért egyéni vállalkozást sem indíthat katás működésre. A jövőben a magánszemélyek is csak 27%-kal drágábban juthatnak a szolgáltatáshoz.
Mi lesz a már megkötött céges szerződésekkel?
Értetlenül állnak sokan a céges számlázás tilalma előtt is, nem akarják elhinni ezt a megkülönböztetést. Pedig így van, bekerült a szabályok közé, hogy a katás vállalkozó azonnal elveszti kisadózói adóalanyiságát, ha az adózás rendje szerinti kifizetőtől bevételt szerez (kivéve a taxisokat). Kifizetőnek kell tekintetnünk gyakorlatilag mindenkit, aki nem magánszemély: a vállalkozásokat, intézményeket, önkormányzatokat egyaránt. A katás tehát csak magánszemélynek dolgozhat.
Ez a feltétel rendkívül szigorú. A vállalkozó az első céges fizetés esetén azonnal kiesik a katából. Nem lehet arra alapozni, hogy csak néhány céges megrendelés lenne az évben.
Sajnos ezt a feltételt is szeptember elsejétől azonnal teljesíteni kell, s ez alól a korábban megkötött szerződések sem lehetnek kivételek. Hiába kezdett el valaki szerződés alapján egy alvállalkozói munkát, céges megbízást, választania kell: vagy felbontja a szerződést még szeptember 1. előtt, vagy nem lehet kisadózó vállalkozó.
Nem lehet addig befejezni a munkát…
Mit tehet az a katás vállalkozó, aki már felvette az előleget, elkezdte a munkát, de a változások miatt befejezni már nem tudja?
Sajnos a folyamatban lévő szerződések sok kérdést fognak felvetni még ezen az őszön. Ha a vállalkozás nem kisadózóként működik tovább, akkor nincs semmi gond, folytatja a munkát, csak éppen már nem katásként fogja a számlát kiállítani. Ha viszont a szerződött cég be is fejezi a működését, akkor mindenképpen fel kell bontani a szerződést, és az eddig teljesített munkák arányában el kell számolni az ügyféllel.
Betéti társaság végelszámolása be sem fejeződhet addig, amíg a lehetséges hitelezők nem jelezték igényeiket, és meg nem kapták a nekik járó pénzeket. Sőt, ha egy üzleti partner vitatja a neki járó összeget, akkor nem is folytatódhat az egyszerűsített végelszámolás. Át kell térni az általános szabályok szerinti végelszámolásra, s bíróság döntheti majd el az ügyfélnek járó kifizetés nagyságát.
Végelszámolás során a végelszámoló jogosult a cég által kötött valamennyi szerződést felmondani. Ha még egyik fél sem teljesített semmit sem a szerződés alapján, akkor egyszerűen elállással szüntethetik meg a megállapodást. Ha már volt teljesítés, akkor a felmondás jöhet szóba. A másik fél kárának a megtérítésére a végelszámolónak egy tartalékot kell létrehoznia cég vagyonából, hogy az igényeket ebből lehessen kielégíteni.
Nagy Csaba
