A budapesti agglomerációban nagy szükség van az építészeti szabályozás megújítására

Az új, magyar építészetről szóló törvény a budapesti agglomeráció élhetőségét is szolgálja. Erről tárgyalt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) részéről Lánszki Regő építészeti államtitkár az érintett térség polgármestereivel a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács aktuális ülésén, ahol bemutatta a készülő törvénytervezetet – közölte a minisztérium az MTI-vel. 

Kevés olyan területe van az országnak, ahol annyira szembeötlő az építészeti szabályozás megújításának szükségessége, mint a budapesti agglomeráció. Budapest környékén a lakosságszám növekedése és az eddigi építészeti szabályok túlfeszített kihasználása már az életminőség romlását okozza.

Az elmúlt időszakban 10 százalékkal növekedett Magyarországon a beépített területek aránya, de az agglomerációban ez néhol a 60 százalékot is eléri – írták a közleményben. Kiemelték: a törvénytervezet a jelenlegi agglomerációs törvénynél szigorúbb előírásokat állapít meg országos hatállyal az új beépítésre szánt területek kijelölése kapcsán. Az új törvény rögzíti a zöldterületek védelmének elvét, és ezt az alábbi szabályokkal meg is erősíti: a zöldterület és az erdőterület együttes nagysága összességében nem csökkenhet egy településen belül. Az új beépítésre szánt területnek csatlakoznia kell a meglévő települési területhez. A beépítésre szánt területeket 500 méter széles zöldgyűrűvel kell körbevenni – ismertették.

Jelenleg az agglomerációban sokszor a legalapvetőbb szükségletek eléréséhez is ingázni kell, ezért az új törvény meghatározza, hogy új lakóterület kijelölése esetén biztosítani kell a szilárd burkolatú úton való megközelítést és a közműellátást, továbbá legalább a terület 5 kilométeres környezetében az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátást.

A zöldterületek beépítését az is elősegítette, hogy ezen beruházások az építtetőnek kevésbé voltak költségesek, mint a meglévő épületállomány felhasználása vagy a barnamezős beruházások. Az új törvény ezért bevezeti a barnamezős területek elsőbbségének elvét is, amely szerint a barnamezős területek hasznosítását előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez képest, és kedvezményekkel fogja támogatni az állam a barnamezős beruházásokat vagy a meglévő épületállomány fejlesztését – olvasható az ÉKM közleményében.

Forrás: MTI