Kedves Olvasóink!

A Felújítás, átalakítás, bővítés című könyvünk hiánypótló és nagyon aktuális kiadvány.

Régóta terveztük, hogy írunk egy kézikönyvet a  felújításokról, kisebb bővítésekről.
Nem a nagyértékű kastélyok, kereskedelmi egységek, bányák, egyetemek és hasonlók vonatkozásában – ezeknél úgyis mindig lesz kiviteli terv. Inkább a családi házak, nyaralók, melléképületek, maximum a
kisebb társasházak felújításáról. Most jött el az ideje.
Miért?
Azért, mert ez az, ami nagyon sokunkat kihúzhat most a gödörből – vagy pont emiatt nem fogunk beleesni a gödörbe. Az elmúlt évek az építőipar fellendüléséről szóltak: rengeteg új CSOK-os családi ház, társasház, sok
önkormányzati, kormányzati beruházás volt. Válogathattunk a „melókból”.
Egy zöldmezős építkezés bizony könnyebben megtervezhető, ismert
anyagokkal gyorsan lehet dolgozni (és pénzt keresni). Nem nehéz egy új házat úgy építeni, hogy modern, jól hőszigetelt, energiatakarékos épület legyen. A tervezői, kivitelezői továbbképzéseken is az esetek többségében
új építésekről van szó, ha lakóépületekről beszélnek. A felújítások, bővítések sokáig mostohagyereknek számítottak a szakmában.

Könyvünket két részre osztottuk:
1. Jogi rész: segítünk, hogy biztonságos, nyereséges legyen a munkavállalás
Kiadványunkat a jogi résszel kezdjük. Ahhoz ugyanis, hogy biztonságban legyünk, és se a hatóságok ne büntessenek meg, se bontást ne rendeljenek el, és a végén rendesen ki legyünk fizetve, alapvető, hogy rendben legyenek a „papírok”. Ehhez pedig tudnunk kell, hogy mikor milyen tervek kellenek, mikor milyen FMV-re van szükségünk. Mik azok a munkák, amiknek nekiállhatunk mindenféle hivatali ügyintézés és bejelentés nélkül is, és miknél kell e-napló meg bejelentés az ÉTDR-be? (ÉTDR = Építésügyi hatóság engedélyezési felülete.)
Mire kell ügyelni egy meglévő beépítetlen tetőtér beépítése során?
Ha jogilag „pengék” vagyunk, akkor az sem történhet meg, hogy a végén nyereség nélkül, ne adj’ Isten veszteséggel kell kiszállnunk a munkából.
Egy meglévő épület felújításához ugyanis más jellegű tudás is kell, mint az új építésekhez. Egy meglévő háznak története van. Minden bűn, amit ellene elkövettek, előjöhet a felújítás során, rosszabb esetben utána. Hogyan nem fogunk így ráfaragni a munkára? Hogyan derülnek ki az aknák még azelőtt, hogy rájuk lépnénk? Hogyan adjunk úgy árajánlatot, ha nem látunk bele a szerkezetbe? Milyen hőszigeteltségi szintet kell elérnie a felújítás után az épületnek?
A felújított házaknak nem kell „közelnullásnak” lenniük, de bizony ezekre is vonatkoznak energetikai követelmények! Ha bővítésről van szó, akkor meg pláne – és nemcsak az új részre kell ám figyelnünk!

2. Szakmai rész – elmondunk mindent, amit tudni érdemes
A kiadvány második része kőkemény szakma. Mit csináljunk, ha egy kicsit megsüllyedt a ház, vagy ha egy kicsit megrepedt, ha egy kicsit ázik, vizes, penészes? Mit csináljunk, ha teljesen jó állapotban van ugyan a ház, de energetikailag már csapnivaló? Tudunk bármit kezdeni a hőhidakkal? És mi újság azokkal az építőanyagokkal, amiket esetleg évek óta nem láttunk, vagy némelyikünk még soha nem dolgozott ilyen házon? Vályog, kő, B30-as tégla? Mi a helyzet azokkal a könnyűszerkezetes házakkal, amiket korábban elszúrtak? Mikor menthetőek ezek a házak, és milyen áron?
Egy ház nem csak szerkezetből áll: mit kezdjünk a már húsz évvel ezelőtt is elavult fűtésrendszerrel? Hogyan nyúljunk hozzá? Hogyan érdemes felújítani villanyszerelőként a házakat?
Szakértőink segítségével elmondunk mindent, amit tudni érdemes – ők gyakorló tervezők, műszaki ellenőrök, sőt, a kivitelezésben is részt vállalnak, így tapasztalataik révén Olvasóink kivételesen hasznos tudáshoz juthatnak.