A munkavédelmi szakember szemével: Hibák, amiket el lehetne kerülni

Hiába a munkavédelmi oktatás, a dolgozók sokszor nem tartják be a munkavédelmi szabályokat. De nem csak ezzel van baj. Egy sor veszélyes helyzet elkerülhető lenne azzal is, ha már a tervezéskor is nagyobb figyelem jutna az építkezésen dolgozók biztonságára.

Munkáltatóként munkavédelmi oktatásban kell részesítenünk a dolgozóinkat és megfelelő védőeszközöket kell adnunk nekik. Ám ez még nem garantálja, hogy senki sem fog megsérülni. Sajnos sokszor előfordul, hogy a dolgozók nem tartják be a szabályokat. Lehet, hogy nincsenek is meg a feltételek ehhez, vagy egyszerűen nem is akarják, mert “nekik aztán ne akarja megmondani senki, hogy mit hogyan csináljanak”. Vagy nem is értik pontosan, hogy mik a szabályok, mert csak felületesen mondjuk el nekik. Ha pedig még külföldi munkásaink is vannak, nekik aztán tényleg nem könnyű érthető nyelven elmagyarázni a munkavédelmi szabályokat.

– Az egyes építkezéseken merőben eltérő biztonsági szintekkel lehet találkozni – számol be a tapasztalatokról Gedeon András, a munka-, környezet-, tűz-, katasztrófavédelemmel foglalkozó ALEMONA Hungary Kft. szóvivője. – Például egy útépítés egyik végén lévő bejáratánál csak szigorú munkavédelmi feltételekkel  lehet belépni a munkaterületre, úgymint sisak színkód, tevékenységnek megfelelő oktatás, gépkezelői végzettség ellenőrzése. A másik végén lévő építési területre pedig akár strandpapucsban is érkezhet a szerkezetépítő munkás. Ilyen különbségek mellett elég nehéz a dolgozók munkavédelmi tudatosságát erősíteni. 

Mik a leggyakoribb hibák?

Gedeon András szerint a következők:

– Gyakran olyanok használják a gépeket, emelőgépeket, akiknek nincs ehhez engedélyük vagy képesítésük.

– Engedély nélkül megváltoztatják, átépítik az állványzatot. 

– A dolgozók sokszor nem vagy rosszul használják a védőeszközöket. Például a leesés ellen védő testhevederzetet, biztosítóköteleket, zuhanásgátlókat.

– Bár tilos, mégis előfordul, hogy targoncával felemelik a kollégájukat.

– A védőkesztyű gyakran teljesen elhasználódott, szakadt. 

– Sokan fordítva hordják a védősisakot. 

– Vegyi anyagok használatakor csak egy egyszerű pormaszkot viselnek, ami nem nyújt védelmet.

Sok szabálytalanság tervezéssel megelőzhető lenne

A munkások gyakran már eleve kockázatok mellett kénytelenek dolgozni. A kiviteli tervekből ugyanis sokszor hiányoznak azok az intézkedések, amik a biztonságos munkához kellenének. 

Munkavédelmi koordinátor bevonásával már a tervezéskor láthatóvá válnának azok a veszélyek, amik az épület szerkezetéből, az építési technológiából adódnak. Így ezeket meg lehetne előzni. – Fontos lenne olyan tervezési megoldásokat kínálni vagy úgy módosítani a tervet, hogy a veszélyt csökkentsük – hívja fel a figyelmet Gedeon András.

Például a munkások még mindig hágcsón mennek fel a tetőre, ahelyett, hogy lépcsőház vezetne fel. – Ez sok helyen könnyen megoldható lenne, de senki nem gondolkozik el rajta, a tervezés során, fel sem vetődik – mondja Gedeon András. 

A födémzsaluzás is biztonságosabb, ha táblazsalut vagy alulról építhető zsalurendszereket használunk. Fontos az is, hogy előre meg legyenek tervezve a kikötési pontok. Már a tervezéskor érdemes tehát olyan megoldásokat is javasolni, amik a biztonságot szolgálják. Például védőkupakokat a kiálló vasakhoz.

Egyeztetni kéne

– A munkavédelmi költségek elenyészőek a lehetséges következményekhez és a beruházás költségéhez képest, de kihatnak a munkára – mondja Gedeon András. Szerinte fontos lenne személyes megbeszélést tartani a munkavédelmi szakemberrel még a szerződéskötés előtt több szinten is. A megbízó és fővállalkozó között, a fővállalkozó és a főbb alvállalkozók között, ahová a megbízó projektmenedzsere és munkavédelmi vezetője is elmegy. Kisebb építkezéseknél is ugyanezt javasolják a szakemberek. Ezekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nagyokra. 

Ki is lehet kényszeríteni a szabályok betartását

Ha egy munkavédelmi ellenőrzés során bármilyen mulasztást tapasztal a felügyelet, akkor elsősorban a munkáltatóval szemben járnak el. Általában a közvetlen munkáltatót bírságolják meg, mivel az ő feladata, hogy a munkásait oktassa, és betartassa velük a szabályokat. De előfordul, hogy megbírságolják a munkavállalót, a munkairányítót vagy a felsőbb szintű vezetőt. Ez nemcsak a felelős műszaki vezető lehet, hanem a fővállalkozó is, sőt bárki, aki felelős beosztást tölt be: a projekt menedzser, építésvezető, szakági építésvezető.

Gedeon András tájékoztatása szerint a fővállalkozó is ellenőrizhet, és akár büntetést is alkalmazhat a vele szerződött cégekkel szemben (pl. pénzlevonást). De ezt csak a szerződésben meghatározott keretek között teheti meg. Ez azonban nem túl tisztességes akkor, ha a hiányos kiviteli terv miatt dolgozik az alvállalkozó szabálytalanul. 

A dolgozóktól is meg kell követelni a szabályok betartását. Ehhez persze az kell, hogy mindenki elvégezze a saját feladatát. Ha jó tervezéssel indul a munka, a dolgozóknak biztosítottuk a megfelelő védőeszközöket, megkapták a szükséges oktatást, netán biztosított a munkahelyi irányítás/művezetés, de mégis eltérnek a szabályoktól, akkor helye lehet akár a büntetésnek is. A vétkes dolgozó kaphat írásos figyelmeztetést, de súlyosabb esetben ki is tilthatják a munkaterületről.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Beleszólhat a megbízó munkavédelmise az alvállalkozók munkájába ?   

Olvasónk igencsak furcsának találta, amikor egy nagy alumínium üzem mindössze 50 négyzetméteres munkaterületén dolgoztak – padlót bontottak -, és az üzem munkavédelmise folyamatosan ellenőrizte őket: belekötött a szerszámokba, a dolgozók ruházatába. Ez az eljárás azonban teljesen jogszerű, mivel az üzemnek és a kivitelezőnek összehangoltan kell biztosítania a munkavállalók testi épségét. Ezért az üzem munkavédelmise beleszólhat abba, hogy hogyan dolgoznak az emberek a kivitelező munkaterületén.

Különösen igaz ez egy alumínium üzemre, ahol nem lehet munkavédelmileg elhatárolni egy kivitelező cégnek átadott munkaterületet. Forró, mérgező gázok, gőzök szabadulhatnak fel, amik veszélyesek lehetnek. A dolgozók testi épségét az egész üzemben védeni kell. Fel kell mérni a veszélyforrásokat, mert a kivitelező dolgozói is feltételezhetően az üzemen át közelítik meg a munkaterületet. A munkavállaló pedig nem biztos, hogy tisztában van például azzal, hogy lehetnek fekete égésű anyagok ott, és ha ezekhez hozzányúl, az égési sérülést okozhat. A mérgező anyagokat, port se lehet elhatárolni munkaterületen kívülre, ezért a védőfelszereléseknek is megfelelőnek kell lenniük. De keletkezhet szikra például a szerszámok által is, ami az üzemből bejutó gőzökkel, gázokkal reakcióba léphet. 

Bár alkalmi munkavállalóknak nem kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat, jó ha tudjuk, hogy ha veszélyes anyagokkal vagy azok közelében dolgoznak, akkor nekik is kötelező. Egy esetleges egészségkárosodást ugyanis így lehet visszavezetni egy korábbi munkahelyen történt problémára. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Építsük be a járványintézkedéseket a munkavédelmi oktatásba!

A koronavírus-járvány miatt az építési területek többségénél vannak már kézfertőtlenítő állomások, a munkásoknak maszkokat biztosítanak a vállalkozások, és van, ahol még lázat is mérnek. Ezek mellett érdemes még néhány olyan munkavédelmi intézkedést bevezetni, amelyek csökkenthető a fertőzés veszélye. Például:

– biztosítsunk alapvető higiéniai feltételeknek megfelelő, szakszerűen fertőtleníthető illemhelyet, mosdót (a heti egyszer tisztított mobil toalett kézmosó nélkül nem az),

–  legyen kötelező a maszkviselés legalább a felvonulási épületeken belül,

– ha valaki vagy családtagja megbetegszik, jelentse a munkáltatójának. Ebben az esetben elrendelhetjük a tesztelést, kérhetjük az érintett munkavállalót, hogy 2 hétig ne jöjjön dolgozni. Ha valaki betegséget jelent, lehetőség szerint végezzünk kontaktkutatást, akikkel kapcsolatba kerülhetett a beteg, teszteljük!

– Tartsanak fokozott távolságot a dolgozók a dohányzóhelyeken, étkezőhelyeken, épületekben

– korlátozzuk az utazó munkacsoportok létszámát egy járműben.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen maszkot viseljenek a dolgozók, amiben levegőt is kapnak. Az építkezéseken több olyan tevékenység zajlik, amelyeket amúgy is csak megfelelő légzésvédelemmel lehet biztonságosan ellátni, például cementporok adagolása, csiszolási munka. Ilyen esetekben a maszknak ki kell tudni védenie az ártalmas hatást is. – Az FFP2 maszkok, amelyek az ártalmas porok, füstök és aeroszolok belégzését gátolják meg, alkalmasak erre a célra. És nem nehezítik jobban a légzést, mint például az „egészségügyi” maszkok. A légzésvédő eszközöket azonban mindig az adott, munkatevékenységgel járó veszélynek megfelelően kell kiválasztani, mindenre alkalmas megoldás nincs – emeli ki a szóvivő. 

Gedeon András szerint a járványintézkedéseknek csak akkor van értelme, ha a lényegüket megismertetjük és elfogadtatjuk a dolgozókkal. Érdemes ezért ezeket a munkavédelmi oktatás tematikájába beépíteni, vagy ahhoz hasonló módon közzé tenni a munkavállalóink körében.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Szilágyi Katalin