A szigorodó kata helyett választhatjuk az átalányadózást

Már meglebegtették a kisadózás feltételeinek szigorítását, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy az adó emelkedésére kell felkészüljünk, vagy ki is zárnak vállalkozókat a katázásból. Ha a kata élhetetlenné válik, a legkézenfekvőbb választás az átalányadózás lehet. Ez az idéntől jóval kedvezőbb, mint korábban volt.

Az új kormány megalakulása után szinte rögtön elindult a kiszivárogtatás, hogy hamarosan, de legkésőbb 2023 elején jelentősen szigorítani fogják a kisadózás feltételeit. Előbb kormánytagok, majd Parragh László kamarai elnök utalgatott többé-kevésbé nyíltan a változásra. Legvalószínűbbnek a havi tételes adó összegének az emelése tűnik, de nagyon is elképzelhető mellette a hozzáférés szűkítése vagy a kisadózás feltételeinek a szigorítása is. A cél láthatóan az, hogy a többnyire egy megbízónak dolgozó vállalkozók csak nagyon kényelmetlenül tudják ezt az adózási formát választani, és lehetőleg csak a lakossági piacra dolgozó szolgáltatók maradjanak kisadózók. Pontos információk persze nincsenek, hiszen nincs nyilvános kormányprogram, a jövőre életbe lépő változásokról pedig talán csak az év vége felé szerzünk tudomást.

Ha valami más, a katához hasonlóan egyszerű és kedvező adózási formát nem vezetnek be a kiszorított kisadózók számára, akkor a mai lehetőségek közül talán az átalányadózás választását lesz érdemes megfontolnunk. A katával összehasonlítva ma az átalányadózás nem igazán versenyképes, de könnyen lehet, hogy más lesz a végeredmény, ha 50 helyett 100-120 ezres kisadóval kell számolnunk, vagy jelentős vállalkozói csoportok számára teljesen lehetetlenné válik a kata választása. Nézzük tehát, önmagában mennyire lehet vonzó lehetőség az átalányadózás!

Tény, hogy 2022-ben sokkal jobb átalányadózónak lenni, mint korábban. Ezt az adózási formát az évek során kicsit elhanyagolták, a kata mellett nem volt túl vonzó a vállalkozóknak. Az idei  könnyítésekkel talán éppen ezt igyekeztek megfordítani. Az átalányadózás egyszerűbb lett és sokkal kedvezőbb is. Valamennyire már most is a kisadózással szemben is használható alternatívának tűnik, és pláne az lesz, ha a kata élhetetlenné válik.

Nézzük sorban az év elején bevezetett újdonságokat, először csak címszavakban:

• a minimálbérhez kötötték az éves bevételi keretet
• változtak a költséghányadok
• bevezették a teljesen adómentes részt.

Bevételi keret

Korábban nem sok lehetősége volt azoknak a vállalkozóknak, akik kimerítették a kisadózás 12 milliós keretét, ám szerettek volna továbbra is valami egyszerű forma szerint adózni. Az átalányadózás értékhatára 15 millió forint volt, ami ugyan magasabb, de a különbség nem volt akkora, hogy emiatt vonzó legyen ez a forma. Most már viszont nem fix értékhatárhoz, hanem az előző évi minimálbér tízszereséhez kötik a választhatóságot.

Egyszerre kell figyelnünk a tavalyi és az idei minimálbért is. Az térhet át átalányadóra, akinek az előző évi bevétele nem haladta meg az előző évi minimálbér tízszeresét, az aktuális évben pedig várhatóan nem fogja meghaladni az akkori minimálbér tízszeresét. Azaz idén például akkor térhetünk át, ha a tavalyi bevétel nem haladta meg a 20.088.000 forintot, az idei pedig várhatóan nem lesz több 24 milliónál. (Akik kizárólag kiskereskedelemmel foglalkoznak, azok a minimálbér ötvenszereséig, azaz több mint 100 millió forintig választhatják az átalányadózást.)

Költséghányadok

Az átalányadózás lényege, hogy nem kell a költségek elszámolásával foglalkozni, mert havi költségeinket a bevétel meghatározott százalékában számla nélkül írhatjuk le. Az évek során ez egyre bonyolultabbá vált, s nyolcféle százalék közül kellett már kiválasztani a megfelelőt. Ezt lecsökkentették háromra:

• az általános kulcs maradt 40%.
• Aki kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, az 90%-os költséghányadot alkalmazhat.
• Egyes kiemelt szakmák pedig 80%-os költséghányad alá kerültek. Ide tartozik az építőipar is. (A részleteket az szja törvény 53.§ 2. bek. tartalmazza).

Egy építőiparral foglalkozó vállalkozónak tehát például az évi 10 millió forint bevételéből eleve csak 2 millió forint lesz az adóalapja, és még ez is csökkenni fog az idén bevezetett mentes résszel.

Adómentes rész

Az átalányadó igazi újdonsága idén az adómentes rész bevezetése. Adómentes lett a költséghányad levonása után megmaradt jövedelemnek a minimálbér felét meg nem haladó része. Azaz 2022-ben ez az összeg 1,2 millió forint. Amíg a jövedelem ezt az összeget meg nem haladja, addig adóelőleget sem kell fizetni.

A költséghányadok alkalmazásával ez a mentesített összeg nem is kevés bevételt jelent. Ha például egy vállalkozó havi 500 ezer forint bevételt szerez, és az általános, 40%-os hányad szerint adózik, akkor havi jövedelme 300 ezer forint. Így az év első 4 hónapjában nem kell adót fizetnie. Ha építőipari szakmunkásként a 80%-os szakmák valamelyikébe tartozik, akkor gyakorlatilag adómentes marad egész évben. Havi jövedelme az 500 ezres bevétel után 100 ezer forint (20%), így az éves adóalapja pontosan annyi, amennyi a mentesített rész (1,2 millió). Tehát nem fizet jövedelemadót egész évben.

Járulékfizetés

A tb-törvénynek van egy olyan mondata, hogy az átalányadózónál a minimálbér felét meg nem haladó összeg járulékmentességet is kap. Ez azonban nagyon félreérthető. Azt gondolhatnánk, hogy amíg a vállalkozó el nem éri a mentesített összeghatárt, addig az adómentesség mellett járulékot sem kell fizetnie – hiszen benne van a törvényben, hogy ez járulékmentes (2019. évi CXXII. tv. 40.§). Korábbi cikkeinkben mi is így írtunk erről. Csakhogy a NAV tájékoztatója lehűtötte az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Az adóhatóság figyelmeztetett arra, hogy a járulékfizetés alapja minden esetben legalább a minimálbér. Így hiába a mentesített összeghatár, a minimálbér utáni járulékot, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum utáni járulékot akkor is meg kell fizetnie a főállású átalányadózó vállalkozónak, ha ezt az összeget a bevétele még meg sem közelítette. A mentesített rész adó- és járulékmentességét szerintük felülírja a tb-törvény. Ez a minimum járulék a minimálbér alapján havi 37 ezer, bérminimum alapján havi 48.100 forintot jelent (a 200 és 260 ezer forint 18,5%-a).

Fontos megemlítenünk, hogy járulékot kell fizetnie a másodállású átalányadózó vállalkozónak is. Neki viszont már nincs kötelező minimum, csak a tényleges jövedelme után kell fizetnie. Számára tehát fontos a mentesített rész járulékmentessége. Éves 1,2 millió forintos jövedelemig nem fizet járulékot, fölötte pedig a jövedelme 18,5%-át kell utalnia.

Szociális hozzájárulási adó

A szochóval hasonlóan kell számolnunk, mint a tb járulékkal. Hiába a mentesített rész, a főállású vállalkozónak legalább a minimálbér 112,5%-a után meg kell fizetnie a 13%-os adót. Mivel főleg szakmunkások indítanak vállalkozást, itt is inkább a garantált bérminimummal kell számolnunk. Ez tehát így havi 38.025 forint. Attól a hónaptól pedig, amikor a jövedelmünk meghaladja a mentesített összeghatárt, a tényleges jövedelem alapján kell a 13%-ot fizetnie. Szintén igaz az a kitétel is, hogy a főállással is rendelkező vállalkozónak nincs kötelező minimum adófizetése, csak a ténylegesen elért jövedelem alapján kell adóznia.

Áttérés átalányadóra

Átalányadózásra áttérni egyébként évente csak egy alkalommal lehet, s a választás egész évre szól. A meglévő vállalkozónak, aki át akar térni az általános adózásról átalányadóra, annak erről május 20-ig kell nyilatkoznia az éves jövedelemadó-bevallásában. A kisadózók viszont az áttérést bármikor bejelenthetik. A kata-alanyiság a bejelentés hónapjának a végén szűnik meg, s a következő hónaptól lesznek átalányadózók.

Megéri-e katáról áttérni átalányadóra? 

Többször levezettük már, hogy a kisadózás még a tavalyi szigorítások után is mennyivel versenyképesebb, mint bármelyik más adózási forma. Nézzük meg most ugyanezt az átalányadózás 2022-es szabályaival és összegeivel! A példánkban szereplő vállalkozó bevétele legyen továbbra is havi 500 ezer forint. A számolás eredményét a lenti táblázatban láthatja.

Ebben az látszik, hogy az idén még rosszabbul járunk az átalányadóval, mint a kisadózással. Kérdés, hogy hogyan fog változni a kata. A kisadózást 2013-ban vezették be, akkor a minimálbér 98 ezer, a garantált bérminimum 114 ezer forint volt. Ezekhez jött a havi 50 ezres tételes kisadó. Ha egy emeléssel hasonló arányokat fognak jövőre alkalmazni, akkor 100-110 ezer forintos tételes adóra kell számítanunk. A mai minimálbér alapján ez lenne a reális összeg. Ehhez képest pedig már nem jelent olyan nagy többletet a 122 ezres havi átalányadó sem.

Nagy Csaba