A településképit kihagyhatjuk, de nem érdemes!

A településképi bejelentésről sokan nem is tudják, hogy mi – mások pedig hajlamosak róla elfeledkezni. Pedig kisebb felújítások esetén is szükség lehet rá, gondoljunk csak a homlokzat átfestésére, egy tetőcserére, de akár egy bejáratiajtó-cserével is befürödhetünk. Jenei Vivien tervező mutatja be, miért kulcsfontosságú a településképi.

Mi is az a településképi rendelet?

A településképi rendeletet az adott település hozza létre a saját elvei alapján. Olyan “nüansznyi” megkötések kapnak ebben helyet, mint például, hogy az adott településen milyen színű cseréppel, homlokzatburkolattal, nyílászáróval, vakolattal tervezhetünk, az alapanyagok milyensége sem mellékes, de nem egyszer a kerítés tömörsége vagy éppen magassága is a rendeletben sorakozó kitételek egyike. De a védett épületek, falak, fák stb. listája is megtalálható a rendeletben.  A kisebb településeken általában nincs túl sok megkötés, de városokban nagyjából tényleg mindenre vonatkozik valamilyen előírás.

Hogy jön mindez az engedély nélküli épületekhez?

Úgy, hogy hiába építhető sok minden, pl. kisebb melléképületek engedély nélkül, a településképit nem célszerű kihagyni a képletből. Ennek a megléte, betartása ugyanis nincsen összefüggésben azzal, hogy engedély nélküli vagy engedélyes építtetésről beszélünk. A szabály az szabály. Márpedig a településképi bejelentést melléképületek építéséhez is előírhatják a települések. 

Azt, hogy mit kell beadni a településképi bejelentéshez, helyileg változó. Az ilyen, nem engedélyköteles épületekhez például kérhetnek az építészrajzot, amit a helyszínrajz, metszet, alaprajz, és homlokzat társaságában kell benyújtani a főépítésznek. (Minden településnek egymagában, vagy más településsel társulva foglalkoztatnia kell egy főépítészt, úgyhogy teljesen mellékes, hogy mekkora településről van szó, lennie kell főépítésznek.) Az eljárásban azt fogják vizsgálni, hogy a leendő épület mennyire illik bele a településképbe, azaz mennyire felel meg a településképi rendeletben felsorakoztatott előírásoknak. A főépítész végül a véleményével hitelesíti a zöld útra bocsájtást. 

Mi a helyzet a felújításokkal?

Új színű, anyagú cserepek, esetleg házfalszínezés, kisebb-nagyobb homlokzatot érintő változások, ablakarányt érintő átépítések. Ezek klasszikus felújítások, amikkel sokan saját kezűleg élnek. De mivel a településképbe nagyon is beleszól az, hogy kinek milyen színárnyalatban pompázik a házfala vagy éppen a tetőszerkezete, így talán nem okoz nagy meglepetést az, hogy ezekben az esetekben is kötelező lehet a településképi bejelentés. De a homlokzat átfestéséhez nyilván nem fog kelleni építészterv.

És ha nem jelentünk be, akkor várható a bírság?

Alapvetően igen, bár a településképi bejelentésének elmulasztásáért nem gyakran büntetnek. De, hogy rögtön egy ellenpéldával szolgáljunk: Budapesten az V. kerületben, ahol minden világörökségi védelem alatt áll, előfordult már ilyen. A példában egy bejárati ajtó a főszereplő, amit egy körgangos házban cserélt ki az egyik lakó. Pechére a függőfolyosóról nyílt az ajtaja, aminek hirtelen megváltozását a szomszéd nem díjazta. Az ajtócserélő végül felszólítást kapott, hogy pár napon belül készíttesse el a településképi bejelentést, mert ennek hiányában százezer forint bírsággal számolhat. Nyilván a büntetés mértéke jócskán elmarad az engedély nélkül épült nagyon is engedélyköteles épületekre kirótt díjtételekétől, de azért akkor sem hiányzik vélhetően senkinek a plusz kiadás, ami egyébként könnyedén megelőzhető.

Horváth Nikoletta