Akadályok nélkül épülnek a kiemelt beruházások

Aki az elmúlt évtizedben építkezésbe kezdett, pontosan tudja, mennyire átláthatatlanok az építési jogszabályok. Az évtized közepén az egyszerű bejelentés bevezetésével sem történt más, mint hogy az építtetőre, a tervezőre és a kivitelezőre terhelték rá a korábbi engedélyeztetés teljes felelősségét. Van azonban egy terület, ahol semmi sem érezhető az építési szabályok bonyolultságából. Ez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások világa. Ha egy beruházás megkapja ezt a címkét, attól kezdve mintha minden akadályt elsöpörtek volna a beruházás útjából. Pontosan ez is volt a cél. És ma már nemcsak a nagy állami beruházások kaphatják meg ezt a státuszt, hanem egyre több vállalkozás építkezését is kiemeltnek minősíti a kormány. 

Kiemelt beruházások – nem mai találmány

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kategóriáját még jóval az Orbán-kormányok előtt, 2004-ben vezették be. A szabályokat ma is leíró törvény eredetileg 2006-ban született, bár azóta felismerhetetlenné módosították. Eredeti célja valóban az volt, hogy a nemzet egésze számára fontos beruházások előtt egy kicsit kitisztítsák az utat. Ennek az volt a célja, hogy az akkora beruházások, mint a négyes metró, vagy Pécsnek az Európa Kulturális Fővárosa címmel kapcsolatos beruházásait ne akassza meg hónapokra egy hivatalnok figyelmetlensége valamilyen engedélyezés során. Akkoriban a kormány takarékosan is bánt ezzel a „kiemelt“ jelzővel: 2010-ig mindössze 24 beruházás kapta meg ezt a címkét. Főleg a nagy infrastrukturális építések kerültek akkoriban a körbe.

A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány aztán nagyon is ráérzett ennek a kiemelt státusznak az ízére. Míg korábban 6 év alatt 24 projekt vált kiemelt beruházássá, addig 2011-ben már 729-re nőtt a kiemelt projektek száma. Ma már háromezernél is több ilyen építkezést számolhatunk össze.

Mivel jár a kiemelt státusz?

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű címke gyakorlatilag bármi alól felmentést adhat, amire csak az építtetőnek szüksége van. Általában egyetlen eljárásba vonják össze az összes szakhatósági eljárást, az összes szükséges engedélyezést. Az sem akadály, ha a beruházás megvalósítása valamilyen jogszabályba ütközne: a kormány a kiemelt projektek megvalósítása érdekében átír bármilyen törvényt vagy rendeletet. Erre a legjobb példa egy sokat emlegetett beruházás: a budai Várban a Külügyminisztérium egykori Dísz téri épületének a visszaépítése. Ennek a beruházásnak az érdekében háromszor kellett jogszabályt módosítani. Előbb rendelettel kobozták el a kerületi önkormányzattól a játszótérnek használt üres telket. Majd miután az önkormányzat nem engedett fákat kivágni, átírták úgy a rendeletet, hogy a kormány engedélyezhesse a területen a fakivágást. Majd végül, mikor kiderült, hogy az új épület takarni fogja az óvoda ablakait, akkor írtak egy rendeletet arról, hogy a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak kell a saját költségén átalakítania. Végül időkorlát nélkül ingyenessé tették a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület-foglalásokat, hogy az önkormányzat a területfoglalási engedély késleltetésével se akadályozhassa a beruházást.

Nem sokkal tavaly karácsony előtt, december 15-én született például az a kormányrendelet, ami kiemelt projektté tette a karcagi új sportcsarnok építését. A kormányrendelet értelmében e projekthez nem kell lefolytatni építészeti-műszaki tervpályázati eljárást, és nem lesznek településképi eljárások sem. Így az érintett önkormányzat nem szólhat bele a munkálatok részleteibe, sőt, az sem kell, hogy egyáltalán lássák, hogyan változik meg a telek képe. Továbbá 24 különböző szakhatósági ügyet kell kiemelten, gyorsítva intézni az örökségvédelemtől kezdve a tűzvédelmi engedélyezésig.

Nem hallunk róluk, pedig rengeteg van

Kevésbé ütköznénk meg a fentihez hasonló eljárásokon, ha tényleg csak a legfontosabb, állami szempontból rendkívüli beruházások kapnának ilyen kiemelt státuszt. Nem így van. Ma már szinte alap, hogy egy állami beruházást az indulásakor azonnal kiemeltté nyilvánítanak. Útépítés, vízügyi beruházás, stadion, középület, minden azonnal bekerül a körbe. Mellettük megtaláljuk az elmúlt évtized legnagyobb ipari beruházásait is. A külföldi nagyvállalatoknak igyekszünk a kedvükben járni az építési szabályok alóli felmentésekkel. A legnagyobb gyárépítések szinte mind kiemelt státuszt kaptak.

Legkevésbé azoknak a beruházásoknak a kiemelt jellegét értjük, amik sem nagyságuk, sem építészeti jelentőségük, sem az állam egésze számára észrevehető fontosságuk miatt nem rendelkeznek semmilyen rendkívüli tulajdonsággal. Tavaly szep­temberben például Budapesten kiemelt jelentőségűvé minősítettek egy XIII. kerületi lakóház-építést. Erről a HVG számolt be 2021 őszén. A rendelet felülírta a kerület építési szabályozását, s egy olyan lakóház építését teszi lehetővé, mely sokkal nagyobb a területen más számára engedélyezett mértéknél. Megvalósítása során semmilyen településképi szempontot nem vesznek figyelembe. Nem illeszkedik a környezethez, nincs összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel. A beépíthetőség 10%-kal nagyobb lesz, mint ami másnak rendelkezésére állhat, a zöldfelület pedig lényegesen kisebb az elvárhatónál. A HVG cikke szerint ezekkel a változtatásokkal ráadásul kisméretű, kizárólag északi tájolású, élhetetlen lakásokat hoznak létre. Nem baj, az állami szempontból kiemelt státusz erre is lehetőséget ad.

Nincs lista a beruházásokról

Aki nem rendszeres olvasója a Magyar  Közlönynek, az nem nagyon fog találkozni ezekkel a kiemelt beruházásokkal. Nincs összefoglaló lista az ilyen státuszba került beruházásokról. A kiemelt státusz megítéléséről minden esetben kormányrendelet születik. Nincs egy alaprendelet, aminek mondjuk a mellékletét egészítenék ki mindig néhány sorral, hanem külön-külön jogszabály dönt minden egyes beruházásról. Akad olyan rendelet, ami egymagában 91 beruházás kiemelt státuszát nyilvánította ki (ez a 141/2018 kormányrendelet). Ebbe akkor főleg ipari létesítmények kerültek: ipari parkok területalakításai, ipari beruházásokhoz szükséges infrastruktúra-építések. De itt is van szállodaépítéshez kapcsolódó projekt, vagy éppen olyan megfogalmazások, melyekből soha nem fog kiderülni, hogy pontosan mit is takar a szűkszavú megnevezés (pl. ingatlanfejlesztésre irányuló beruházás Budapest belterületén).

Összességében ma már több mint 500 olyan kormányrendeletet találhatunk, ami valamely beruházást vagy beruházásokat kiemelt jelentőségűvé nyilvánít. Csak 2021-ben a járvány elleni védekezés mellett 16 ilyen rendelet született. Idén eddig egy ilyen jelent meg: a Budapest V. kerületi Hess András Könyvesház építése vált kiemeltté (16/2022 kormányrendelet). Itt például közigazgatási hatósági ügyekben a határozatokat 15 napon belül kell kiadni és nincs szükség előzetes régészeti dokumentáció készítésére (ez annak az épületnek a felújítása vagy átépítése, melyben 1848-ban a Landerer és Heckenast nyomda működött).

Összességében tehát azt kell látnunk, hogy ha a kormánynak bármilyen érdeke fűződik egy beruházás megvalósulásához, akkor az azonnal megkapja a kiemelt státuszt a vele járó könnyítésekkel együtt. Az aprólékos építési előírások, a néhol túlbonyolított, máshol elnagyolt építési ügyintézés pedig marad nekünk.

Nagy Csaba