Alaposan megdrágul a napelemek használata

Nemrég még úgy tűnt, hogy jól járnak azok a napelem-tulajdonosok, akik még a hálózati visszatáplálás megtiltása, azaz október 31. előtt telepítették napelemes rendszerüket. Most kiderült: számukra is változni fog az elszámolás módja, ami többszörösére is emelheti a fizetendő rendszerhasználati díjakat.

Legutóbbi villanyszámlánk szerint az elektromos áram lakossági kedvezményes tarifája az E.ON területén 4,39 Ft/kWh, míg a rendszerhasználati díjként kiszámlázott elosztói forgalmi díjra és átviteli díjra 23,4 Ft/kWh-t fizetünk. Mellette van még egy fix összegű elosztói alapdíj is, ezért a rendszerhasználatra jelenleg 5,5-szer annyit fizetünk, mint amennyibe maga az elektromos áram kerül. Nagyon nem mindegy tehát, hogy a rendszerhasználati díjakat hogyan számlázza a szolgáltató.

Most a napelem-tulajdonosoknak a szaldó elszámolás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy összegzik a teljes elszámolási időszakban, jellemzően az egész évben fogyasztott és termelt energiát, s csak a kettő különbségét kell kifizetni. A nyári termelés kiváltja a téli fogyasztást, így végül egy jól tervezett rendszer esetén alig kell valamit év végén fizetni.

A szaldó elszámolást nem sokáig tartja fenn a kormány. Eddig úgy lehetett tudni, hogy 2023 végéig marad ez az elszámolás egységesen mindenkinek, aki eddig bekerült a rendszerbe. Most azonban megjelent egy energiaszabályozási rendelet, ami alaposan átírja a lehetőségeket.

10 évnyi napelem használat után a rendszerdíjakra nem lesz szaldó

A rendelet a rendszerhasználati díjak fizetését szabályozza. A napelemeseket két fontos változás érinti. Az egyik, hogy a jelenlegi szaldó elszámolás a rendszerdíjakat illetően a rendszer telepítésétől számolt 10 évig, de legalább 2024 végéig maradhat érvényben. Aki tehát 2022-ben telepítette a rendszert, az még 2032-ig fizetheti ezen a módon a rendszerhasználati díjat. Aki már 2014 vagy régebb óta napelem-felhasználó, annak csak 2024 végéig lesz erre lehetősége. Aki 2024. január elseje után telepít, annak már semmiképpen sem lesz lehetősége a szaldó elszámolásra. (Egyelőre még a hálózati visszatáplálásra sincs, de remélhetőleg addigra megszűnik a felfüggesztés.) Az új elszámolási mód lép életbe akkor is, ha valaki 2023. december 31. után bővíti a korábban üzembe helyezett háztartási kiserőművét. De a szaldó elszámolásból ki is lehet lépni a felhasználó saját kérésére.

A szaldóból kieső és a 2024-től belépő napelemeseknek a rendszerhasználati díjakat úgy számolják el, hogy irányonként összegzik a mért energiamennyiséget, melynek az árát irányonként kell megfizetni. Azaz a szolgáltató megfizeti a termelt energiamennyiségre vonatkozó használati díjat, a fogyasztó pedig a hálózatból fogyasztott mennyiségre vonatkozót.

Napszakonként más lesz a tarifa

Korábban, amikor a szaldó elszámolás és a fenti, úgynevezett bruttó elszámolás különbségéről írtunk, még nem látszott tisztán, hogy ez utóbbi miért lesz hátrányos a fogyasztónak. Most már látszik. A rendelet ugyanis bevezeti a zónaidőket is a rendszerhasználati díjakhoz. Más tarifát fogunk fizetni az egyes napszakokban. Három zónaidő lesz:

• nappal, 06-17 óra között
• csúcsidő 17-22 óra között és 
• völgyidőszak 22-06 óra között.

Azok is pórul járhatnak, akik maradtak a szaldóban

A zónaidőszakok kérdése a szaldó elszámolásban maradókat is érinteni fogja. Valószínűleg azt fogjuk tapasztalni, hogy a nappali időszakban, amikor a napelem termel, alacsonyabb lesz a rendszerhasználati díj. Este viszont, amikor az otthoni fogyasztók használják az áramot, már a csúcsidőszak szerinti díjakkal fogyasztunk. Tehát már egy napon belül is érezhető lesz a különbség: hiába termelünk meg nappal ugyanannyi kWh-t, mint amennyit este elfogyasztunk, ha a nappali termelésre sokkal alacsonyabb tarifát ad a szolgáltató, mint amennyit kér az esti fogyasztásért. Ez az elszámolási mód még akkor is jelentősen torzítani fogja az áramszámlát, ha maga az áramdíj elszámolása nem változik – hiszen láttuk, a rendszerhasználati díjak a számlán 5,5-szer annyit tesznek ki, mint maga az áramdíj.

A változás 2024. január 1-jén lép életbe. Ekkortól tehát hiába marad valaki a szaldó elszámolásban, nagyon valószínű, hogy alaposan meg fog emelkedni a fizetendő villanyszámlája az emelkedő rendszerhasználati díjak miatt.

Forrás: 13/2022 MEKH rendelet

Legalább 10%-kal növelte a tiltás a napelemes házak értékét

A napelemes visszatáplálás lehetőségének megszüntetése óta egy lépésben 10-15 százalékot drágultak a napelemes házak – nyilatkozza Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és PR-vezetője a G7 gazdasági portál kérdésére. Mivel a kormány átmenet nélkül tette lehetetlenné a napelemes rendszerek telepítését, így most ilyen házak már nem épülhetnek. A meglévő napelemes házak ezért egy csapásra felértékelődtek. A felértékelődést tovább fokozza az új rendelkezés, ami a telepítéstől számítva 10 évig engedi a szaldó elszámolásban működni a korábban telepített rendszereket. Így most várhatóan annál nagyobb lesz az ingatlan felértékelődése, minél hosszabb idő van még vissza ebből a rendelkezésre álló 10 évből.

A G7 cikke kitért arra a kérdésre is, hogy mi történik a napelemes szerződéssel, ha az ingatlan gazdát cserél. Elvileg ekkor egy új szerződés jön létre az új tulajdonos és az áramszolgáltató között, s egyáltalán nem magától értetődő, hogy erre az új szerződésre is vonatkozik-e a szaldó elszámolás, vagy egyáltalán a visszatáplálás lehetősége. A portál kérdésére az E.On illetékese azt a választ adta, hogy ebben az esetben az új tulajdonos nem fog új belépőnek számítani, azaz a korábbi szabályok szerint folytathatja a visszatáplálást és a szaldó elszámolást annyi ideig, amennyi még a rendelkezésére álló 10 évből hátravan.

A változással legrosszabbul azok az ingatlantulajdonosok járnak, akik 10 évnél hosszabb megtérülési idővel számolva telepítették napelemes rendszerüket. Nekik most azzal kell szembesülniük, hogy a megtakarítás céljával épített rendszer költségei nem fognak megtérülni.

Nagy Csaba