Apanapok és szülői szabadság kiadása

A munka törvénykönyvének év végi módosítása alaposan átalakította a gyermekek után kapható szabadságokat. Bővítették az apanapokat, megjelent a szülői szabadság, az igazi újdonság azonban az, hogy ezek mindegyikére másfajta bérezést kell alkalmazni. Összefoglaljuk, hogyan adhatjuk ki a gyermekes családok számára az újraformált szabadságokat.

A munka törvénykönyve eddig is biztosított rendkívüli szabadnapokat a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők számára. A dolgozónak egy gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4, három vagy több gyermek után 7 munkanap pótszabadság járt. Léteztek az apának járó pótszabadságok is, amiket újabban apanapoknak nevezünk. Gyermek születése esetén legkésőbb két hónapon belül kellett az apának 5, ikrek születése esetén 7 munkanapot biztosítani az általa kért időpontban. A szabadság idejére minden napra egységesen távolléti díjat kapott a dolgozó (a távolléti díj az alapbért és az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékok átlagát tartalmazza).

A szülők számára kiadható szabadság így nem volt túl sok, egyes helyzeteket nem volt könnyű a szülőknek megoldani. Például nem volt mód arra, hogy óvodai, iskolai szünetek ideje alatt a szülő is otthon maradjon, hogy gyermekéről gondoskodjon. Ugyancsak nem volt könnyű megoldani egyes rendkívüli programok idején a távol maradást. Például másik városba kell orvoshoz vinni a gyermeket, s a program igényli mindkét szőlő jelenlétét. Az anya még csak-csak elmehetett táppénzre ez idő alatt, az apa azonban kénytelen volt egy-egy nap „rendes“ szabadságot kikönyörögni.

A mostani módosítás egy olyan megoldást hozott a problémára, ami sokaknak nagy segítség lehet, másokat viszont felháborít a rendezés módja. Alaposan megnövelték ugyanis az igénybe vehető szabadnapok számát, ám ezekre jelentősen csökken a dolgozó jövedelme. Persze az ilyen szabadságot igénybe vevő apa még mindig jobban jár, mintha fizetés nélküli távollétet kérne a munkaadótól, hiszen a tényleg nagyon csekély mértékű díjazás mellett is biztosított marad, míg a fizetés nélküli szabadság esetén ez nem így lenne.

Apai szabadság

Az apanapok száma bővült: eddig 5, mostantól 10 munkanapot lehet erre a célra igénybe venni. Ezt továbbra is a születést követő 60 napon belül kell kiadni az apának az általa kért időpontban. Az igénybe vett szabadság legfeljebb két részre bontható. Vigyázni kell arra, hogy nem egyforma bérezés jár ezekre a napokra. Az eddig is létező első 5 munkanapra továbbra is a távolléti díj jár, a hatodik munkanaptól viszont az apa már csak a távolléti díj 40 százalékára jogosult.

A meghosszabbodott apasági szabadság tehát alacsonyabb jövedelmet is jelent. Ez a forma, a csökkentett jövedelemmel járó szabadság először került a hazai törvénybe. Eddig egyedül a betegszabadság és a táppénz ideje alatt kellett csökkentett jövedelemmel számolni (betegszabadság 70%, táppénz 60%, kórházban töltött táppénz 50%). 

Egy karácsony előtti kormányrendelet tisztázta a szabadság kiadásának néhány feltételét. A szabadság kiadásakor a dolgozónak nyilatkoznia kell a gyermek adatairól és be is kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ügyeljünk arra, hogy az adatvédelmi szabályok miatt a születési anyakönyvet nem másolhatjuk le. A rendelet csak az okirat bemutatását követeli meg és a szülőtől egy nyilatkozat elkérését. Ebben a nyilatkozatban szerepelnie kell a következőknek:

• írásban nyilatkozik az apa, hogy bemutatta a születési anyakönyvi kivonatot
• a nyilatkozat tartalmazza az okirat számát
• az apa nevét
• a gyermek nevét, születési helyét és idejét
• ha a gyermeket örökbe fogadták, akkor az ezt engedélyező határozat számát, dátumát
• ha a gyermek meghalt, vagy halva született, akkor ennek a tényét, végül
• egy nyilatkozatot arról, hogy a szülői felügyeletet bíróság nem szüntette meg. 

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie az igénybe vett apasági szabadságról. Ebben fel kell tüntetni az igénybe vett napok számát, valamint a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, a kiszámított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni az említett apai nyilatkozatot is. Ha az apa munkahelyet változtat, akkor a kiadott apasági szabadságról szóló igazolást is vinnie kell magával, ezzel igazolja új munkahelyén, hogy mennyit vett eddig igénybe ezekből a napokból.

Az ötnapos apasági szabadság távolléti díját és költségeit eddig is az állam vállalta magára, ez nem változik. A 10 munkanapból továbbra is az első 5 nap költségeit fizeti az állam, a második 5 napot a munkáltató. Ezt továbbra is utólag fogják megtéríteni. A munkáltató negyedévenként nyújthat be kérelmet az Államkincstárhoz, a negyedév utolsó napjáig. Az Államkincstár ellenőrzi a jogosultsági adatokat és a közterhek befizetését is, majd 15 napon belül utalják a negyedévre szóló összeget (535/2022. kormányrendelet).

Szülői szabadság

Teljesen új elemként a szülői szabadság is megjelent a törvényben. Újdonság abban az értelemben is, hogy ez az első olyan szabadság, aminek nem az éves keretét határozták meg, hanem hosszabb időszakot vettek alapul. Szülői szabadságot a gyermek 3 éves koráig vehet ki bármelyik szülő, a három év alatt összesen 44 napot. Ennek az évenkénti elosztására nincs semmilyen szabály. Kivehető egyben is, vagy elosztható az egyes évek között. A törvényi szöveg alapján nem kötelezhető arra a munkavállaló, hogy arányosan elosztva vegye ki ezt a szabadságot, ilyen feltételt tehát nem támaszthatunk vele szemben. A törvény egy jogosultsági feltételt állít: a szabadságot igénylő szülőnek legalább egy éves munkaviszonnyal kell rendelkeznie.

A szülői szabadság olyan alacsony jövedelemmel jár, hogy majdnem fizetés nélküli szabadságnak is tekinthető. Erre az időre mindössze a távolléti díj 10 százalékát kell fizetni. Ha pedig a szülő erre az időre valamilyen gyerekvédelmi ellátást is kap (gyedet vagy gyest), akkor még annak az összegét is le kell vonni ebből. Ennek a módja nem teljesen világos, valószínű, hogy meg fog jelenni majd valamilyen minisztériumi magyarázat az eljárás részleteivel. Ez az előírás azt jelenti, hogy szinte nincs bérfizetés a szülői szabadság idejére, ha a dolgozó gyedet vagy gyest is kap. Ha az alapbére például 300 ezer forint, akkor a napi távolléti díj nagyjából 13 ezer forint lesz. Ennek a 10%-a a szülői szabadság idejére járó járandóság, azaz napi 1.300 forint. Ebből kell még levonni a gyed, gyes összegét és a maradékot fizethetjük ki a szülői szabadság idejére.

Az apai szabadság és a szülői szabadság abból a szempontból is különbözik a többi szabadságtól, hogy ezeket a munkaadó nem szakíthatja meg. A rendes szabadság esetén megvan annak a lehetősége, hogy kivételesen fontos gazdasági érdek vagy más, súlyos ok esetén a szabadságolás idejét maximum 60 nappal elhalasztja, vagy akár vissza is hívhat bárkit a szabadságáról. Ahol van kollektív szerződés, ott a szabadság negyedét át is vihetik a következő évre szükség esetén. Az apanapokhoz és a szülői szabadsághoz viszont nem nyúlhatunk hozzá, azokat ki kell adni a tervezett időben és megszakítani sem szabad. 

Ügyelnünk kell arra a jövőben, hogy a szabadsággal kapcsolatos nyilvántartásunknak pontosnak kell lennie. Ha a dolgozónk a 3 éven belül felmond, akkor ezt a nyilvántartást valamilyen módon át is kell adnunk majd a távozó dolgozónak. A következő munkáltatónak tudnia kell arról, hogy távozó alkalmazottunk mennyit használt fel a rendelkezésére álló 44 napból.

Hozzátartozó ápolása

A fentieken túl annak is megteremtették a lehetőségét, hogy valaki hozzátartozójának az ápolása miatt távol maradjon a munkahelyétől. A törvényszöveg eddig is tartalmazta, hogy a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy más, elháríthatatlan ok miatt a dolgozó távol maradhasson. Ennek időtartamát nem szabályozta a törvény, csak annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy az indokolt távollét időtartamára mentesül a dolgozó a rendelkezésre állás követelménye alól. Ez a lehetőség most kiegészült azzal, hogy a távollét elfogadhatónak számít akkor is, ha arra súlyos gondozásra szoruló hozzátartozónak, vagy más, a dolgozóval egy háztartásban élő személynek az ápolása miatt kerül sor.

Maximálták viszont ennek az idejét: évente 5 munkanapra számíthat ilyen indokkal minden munkavállaló. Ezt az 5 napot is igazolni kell, erre a gondozásra szoruló hozzátartozó kezelőorvosa jogosult. Ezekre a napokra viszont nem jár díjazás. A munkáltató külön megállapodás alapján fizethet bért az így kivett napokra is, de törvényi kötelezettsége nincs erre. 

Nagy Csaba

Forrás: 2022. évi LXXIV. tv. és 535/2022. kormányrendelet