Áprilistól alaposan megváltoznak az építőipari szakmai jogosultságok

A szakmagyakorlásról szóló kormányrendelet az egyik legfontosabb jogszabály a mérnökök, építészek, szakértők, műszaki vezetők számára. Ez a jogszabály határozza meg, hogy ki, milyen munkát végezhet, melyik szakterülethez milyen képesítésekre és szakmai gyakorlatra van szükség. Április elsejétől az eddiginél sokkal részletesebbé válik a rendelet, sokkal pontosabban határozzák meg az egyes területeken elvárt jogosultságokat.  

A szakmagyakorlásról szóló mostani kormányrendelet 2013-ban született, akkor a különböző helyeken található előírásokat vonták össze egy egységes rendeletbe (266/2013 kormányrendelet). Ezzel az egész jogosultsági rendszer átláthatóbbá és egységesebbé vált. 

Az elmúlt években többször módosították a rendeletet, átfogó változásokat azonban nem tapasztalhattunk. Ma ismert formája 2019-ben alakult ki, akkor határozták meg például a kereteket adó 7 alapvető szakmacsoportot:

• településtervezés,
• építészeti-műszaki tervezés,
• településrendezési szakértés,
• építésügyi műszaki szakértés,
• építési műszaki ellenőrzés,
• felelős műszaki vezetés,
• energetikai tanúsítás. 

Ez a hetes felosztás nem változott, azonban a rendelet mostani módosítása alaposan kibővíti a megszerezhető jogosultságok számát. Sokkal részletesebb lett a mostani felosztás, elsősorban a szakági területeken. Például az építésügyi műszaki szakértésen belül eddig 24 jogosultsági kategóriát különböztettek meg, áprilistól ez 45-re bővül. Hasonlóan bővültek más szakmai területek is: például a felelős műszaki vezetői jogosultságon belül létrehoztak külön egészségügyi létesítményekkel foglalkozó szakterületeket, amik kifejezetten az egészségügyi intézmények épületeinek, berendezéseinek az építési munkáira terjednek ki. Nézzük részletezve az egyes területeket!

Műszaki vezetés

A felelős műszaki vezetés esetében a szakterület tartalmának alapos átfogalmazásával kell elsőként foglalkoznunk. Ezen belül is a korlátozott jogosultság, azaz a technikusi szakképesítéssel is ellátható MV-É-R kategória leírása változott. A jogosultság leírása eddig a kivitelezési kormányrendeletre hivatkozott. A 191/2009-es rendelet 22. § 1. bek. b. és c. pontjai tartoztak e jogosultság alá. Néhány fontosabb méret annak bemutatására, hogy meddig is tartott ez a jogosultság:

• a tartószerkezet támaszköze nem haladja meg az 5,4 métert,
• a pince padlóvonala legfeljebb 1,5 méter mélyen van
• a tartószerkezetben nincs 1,5 méternél jobban kinyúló konzol
• a falszerkezet támasztatlan magassága nem haladja meg a 3 métert
• bontás esetén a homlokzatmagasság nem több 5 méternél stb. 

A kivitelezési rendeletre utalás helyett most közvetlenül itt fogalmazták meg, hogy mekkora építményig tart az MV-É-R kategória jogosultsága. Nemcsak arról van szó, hogy a másik rendeletből átemelték ide a megfelelő határértékeket, hanem meg is változtatták azokat. Az MV-É-R jogosultságú műszaki vezető tehát áprilistól a következő határokig dolgozhat:

• legfeljebb 4 beépített szintig, 6,6 méter falköz (oszlopköz) távolságig
• összesen 2.000 m2 szintterület nagyságig
• ha az építmény tartószerkezete nem változik meg
• ha a tartószerkezet megváltozik, de a teherbíró képességében nem következik be olyan mértékű teherváltozás, amely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé
• nem kerül sor égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű berendezés építésére és 
• az építmény homlokzatának megváltoztatása nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával.

A jogosultság megszerzéséhez a továbbiakban is elegendő az építőipari technikusi végzettség 5 éves gyakorlattal. Itt azonban történt még egy változás. Ezt a jogosultságot korábban egy kőműves mestervizsgával is meg lehetett szerezni. Ezt később eltörölték, s ma csak a technikusi végzettség a megfelelő. Ráadásul eddig hátrányosan fogalmazták meg a gyakorlati időre vonatkozó követelményeket. Csak a technikusi végzettség utáni gyakorlati időt számították be azoknak is, akik a technikusi végzettség előtt már rendelkeztek mestervizsgával is. Ezt most megváltoztatták. Akinek megvan a technikusi végzettsége, annak azt az időt is be kell számítani gyakorlatként, amit a végzettség megszerzése előtt, de mestervizsga birtokában töltött el. 

A továbbiakban új szakterületként a műszaki vezetőknél is megjelentek az egészségüggyel kapcsolatos technológiai beruházások: az orvostechnológiai, a gázellátó hálózat és a sugárvédő építmények létesítésével kapcsolatos műszaki vezetői feladatok (MV-EÜ kategória és annak részei). 

Változást láthatunk a hírközlési építmények műszaki vezetésénél is. Itt a kategória megnevezése változatlan maradt, kódjele és tartalma azonban megváltozott. A hírközlési építmények szakterület mindeddig MV-TE jelöléssel szerepelt, és tartalma szerint a hírközléshez használatos építmények építési munkáinak műszaki vezetésére vonatkozott. Vezetékek, antennarendszerek, adótornyok stb. tartoztak ide.  

Az új felosztás szerint maradt az elnevezés: hírközlési építmények szakterület. A jele azonban már MV-HI lett. Tartalma pedig az elektronikus hírközlési építmények, vezetékes és vezeték nélküli rendszerek létesítésének, felújításának és átalakításának, bontásának építési, szerelési és villamos szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése. Nem tartoznak azonban már ide az antennatartók és a tornyok sem.

Építészeti-műszaki tervezés

A szakági műszaki tervezési területen belül megjelent több új tevékenységi terület is:

• építészeti akusztikai tervezési szakterület (pl. zajcsökkentés, épületek, termek akusztikai tervei, zajterhelési számítások stb.). Villamosmérnök, építészmérnök végzettség szükséges hozzá.
• Geotechnikai tervezésen belül egyszerű geotechnikai feladatok elvégzése (a geotechnikai feladatokat 5 méter összmagasságig, terepszint alatt 4 méterig, földműveket 6 méterig, munkagödör esetén 4 méteres mélységig korlátozza). 

A szakági tervezés mellett megjelent egy új alkategória, ez a technológiai tervezés. Ide először besorolták az általános feladatokat, majd egyes szakokra külön kategóriákat is létrehoztak. Az általános technológiai tervezéshez tartozik:

• gépészeti technológiai tervezés (épületek mozgó szerkezetei, felvonók stb. tervezése)
• építéstechnológiai tervezés (pl. az építési folyamat gépesítésével foglalkozik).

Újdonságként több szakmai területre vonatkozó részletes jogosultságok is megjelentek. 

Egészségügyi létesítmények technológiai tervezésen belül:

• orvostechnológiai műszaki tervezés
• gyógyászati gázellátó hálózat tervezése
• ionizáló sugárzás elleni védelmet igénylő egységek és készülékek tervezése.

Vegyészmérnöki technológiai tervezés részszakterületei:

• vegyészmérnöki technológiai tervezés
• biomérnöki technológiai tervezés
• korrózióvédelmi technológiai tervezés.

Faipari mérnöki tervezés:

• faanyagvédelmi tervezés (rovar- és gombakárosítás ellen)
• épülettervezés (ez az építési célú faipari termékek létrehozására vonatkozik). 

Emellett további részletezés nélkül ide került 

• erdőmérnöki technológiai tervezés
• élelmiszeripari-mérnöki tervezés
• audiovizuális rendszerek tervezése.

Építésügyi műszaki szakértés

A tervezéshez hasonlóan itt is sokkal részletesebbé vált a jogosultságok felsorolása. A korábbi 24 terület helyett 45-tel kell számolnunk. Ezek egy része a korábbi területek további részletezése. Például a vízgazdálkodási építményekkel összefüggő szakértői terület (eddig SZÉM3 jelzéssel) 13 különböző területre bomlott szét, megkülönböztetve például a nagytérségi vízgazdálkodási rendszereket, vízvédelmi nagyműtárgyakat, árvízvédelmi építményeket, vízgépészeti létesítményeket stb. Ugyancsak újdonság, hogy a szakértői területen is megjelentek külön kategóriaként az egészségüggyel kapcsolatos létesítmények szakértői feladatai. 

Műszaki ellenőrzés

Az általános építmények műszaki ellenőrzése két lényeges területtel bővült, amikre eddig nem volt külön szabályozás: 

• műemléki és
• táj- és kertépítészeti részszakterület. 

Ez utóbbihoz okleveles tájépítész, vagy táj- és kertépítés szakon szerzett mérnöki oklevél, esetleg tájrendező és kertépítő mérnöki végzettség szükséges. 

A szakági műszaki ellenőrzés szintén az egészségügyi létesítmények építésének feladatköreivel bővült. 

Változtak az általános gépészeti munkákra vonatkozó feltételek is. Az építménygépészeti terület műszaki ellenőrzése, azaz az ME-G jelű terület egy teljesen új leírást kapott, ami az ide tartozó feladatok részletes leírását jelenti. Ez a gépészeti műszaki ellenőrzés eddig a következőt jelentette: „építmények fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.“ Ehelyett a most hatályba lépő szövegben sokkal részletesebb feladatleírást kapunk. Ennek alapján az ME-G műszaki ellenőri jogosultság az alábbi feladatokra terjed ki:

• vízellátási, csatornázási rendszerek a közművekre történő rákötéssel együtt,
• földgáz telephelyi vezeték, földgáz és PB-gáz csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés, elosztóvezeték leágazó szakasza
• 5 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú gáztárolók szerelése
• építmények fűtési, szellőzési hőellátó rendszereinek, berendezéseinek, energiaellátó központoknak, hűtési és hőszivattyús lég- és klímatechnikai rendszerek 
• megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos rendszerek
• fürdő és uszoda gépészeti rendszerei 
• az építményen, illetve telekhatáron belüli rendszereket ellátó energiaközpontok és vezetékrendszerek szerelési munkáinak műszaki ellenőrzése a közművekre történő rákötésekkel együtt.

A területnek megfelelő képesítések listáját kiegészítették, elfogadott az energetikai mérnök oklevél épületenergetika vagy épületgépészet szakiránnyal és 5 éves gyakorlattal. 

Növekedett az elvárt gyakorlati idő az építményvillamossági műszaki ellenőröknél is. Eddig ez a feladat csak villamosmérnök képesítéssel volt ellátható, most elfogadott a mechatronikai mérnök vagy biztonságtechnikai mérnök képesítés is, 5 éves szakmai gyakorlat megszerzésével.

A sajátos építmények műszaki ellenőrzésénél is az elfogadható végzettségek bővültek, és itt is 5 évre emelkedett az elvárt szakmai gyakorlat az eddigi 4 év helyett. 

Újdonságként megjelent egy új szakterület, az informatikai projektellenőrzés. Az ezen dolgozó műszaki ellenőr a létfontosságúnak minősített informatikai hálózatok ellenőrzésével foglalkozik. Villamosmérnök, mérnök-informatikus diplomára van szüksége, 3 éves gyakorlattal vagy műszaki informatikus, programtervező végzettségre 5 éves szakmai gyakorlattal. 

Energetikai tanúsítás

Végül egy kisebb változást látunk az energetikai tanúsítás területén is. Amikor ez a terület megjelent a szabályozott szakmák között, akkor még nagyon kevés ezzel foglalkozó szakember volt az országban. Időt kellett hagyni a képzésükre. Ezért a rendelet korábbi változata ezen a területen sokféle képzettséget elfogadott, és nem várt el gyakorlati időt sem. Ezt most annyiban szigorították, hogy minden végzettséghez megkövetelik az 1 éves letöltött gyakorlati időt. 

Nagy Csaba