Attól még, hogy van műszaki ellenőr, legyünk résen!

Tervezőként, kivitelezőként mit gondolunk, ha megtudjuk, hogy egy építkezésen egy jó szigorú, tapasztalt műszaki ellenőr van? Bár lehet, hogy kicsit megszeppenünk, de sokan meg is nyugszunk: ezzel a mi felelősségünk minimális lesz. Ha valamit ne adj’ isten hibáznánk, a műszaki ellenőr úgyis kiszúrja majd idejekorán. Változtatnánk a terven? Majd a műszaki ellenőr dönt: ha áldását adja rá, biztos nem büntethetnek meg. Tényleg ekkora biztonsági háló a műszaki ellenőr léte? Ugye onnantól ő a felelős, ha nem szúrta ki a tervezési vagy a kivitelezési hibánkat? Ha mindenben “szót fogadunk” neki, akkor onnantól már az övé a felelősség? Nos, nagyon nem. Kiszúrhatja, ha gond van, de ha nem vesz észre valamit, a teljes tervezői vagy kivitelezői felelősség a miénk! Lássuk, hogyan működik ez a gyakorlatban!

A műszaki ellenőr az építtető szeme, helyszíni képviselője, aki nem mellesleg egy sokat látott mérnök. A feladatait kimerítően taglalja a kivitelezési jogszabály (191/2009 kormányrendelet 16. § (3).) De vajon mi a helyzet a felelősségével? Mennyire osztozik velünk a hibák fájó következményeiben, ha nem vesz észre egy baklövést?

Jó, ha tudjuk, hogy a műszaki ellenőr jelenléte nem adhat megnyugvást számunkra. Van amikor nehéz megállapítani, hogy ki a felelős, van, hogy osztott felelősség van, de abban nem bízhatunk, hogy tervezőként, kivitelezőként a műszaki ellenőr csökkentené a felelősségünket.

Hogyan oszlanak meg a felelősségek?

Az építtetőnek is van felelőssége, ez nem kérdés, de akinek nagyon fog fájni, ha gond van, azok feltehetően mi leszünk. Egy legfelsőbb bírósági határozatot érdemes felidézni. A Kúria által is megerősített ítéletben a bíróság megállapította, hogy a kivitelezés esetében a megrendelőket laikusnak kell tekinteni, a vállalkozót pedig szakértő, hozzáértő szereplőnek . Ez a pedig a felelősség kérdését is befolyásolja.

Nézzünk egy példát! Az építtető egyik legfontosabb felelőssége, hogy neki kell biztosítani a kiviteli tervet. DE! Ha mi kiviteli terv nélkül elvállaljuk a munkát, akkor bizony ennek jogi és műszaki kockázata is minket terhel, hiába az építtető felelőssége lett volna a terv rendelkezésre bocsátása.

Ugyanígy felelősek vagyunk akkor is, ha a laikus megrendelő célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítását teljesítettünk, hiába ő akarta így.

Sokszor írtuk már, hogy kivitelezőként felelünk a tervhibákért is. A Ptk. alapján ugyanis kötelesek vagyunk a tervdokumentációt megvizsgálni, és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha tehát a tervező hibázik, és mi ezt felismerjük (vagy felismerhettük volna), máris felelősek vagyunk. Persze itt jönnek az izgalmas kérdések, hogy meddig felismerhetők ezek a hibák. Ezt már lehet, hogy a bíróság fogja eldönteni, ha nem sikerül dűlőre jutni. Természetesen a tervező is felelős a tervezési hibákért. A terveket átadó megrendelő viszont nem.

Van műszaki ellenőrünk is!

Láthatjuk, hogy az építtető hozzá nem értő, mi pedig professzionális szereplők vagyunk. De mi a helyzet a műszaki ellenőrrel, aki az építtetőnél jóval mélyebb ismeretekkel rendelkezik? Ő laikus vagy professzionális szereplője a folyamatnak?

Ki a felelős például abban az esetben, ha kézhez kapunk egy tervet, amiben a szomszéd felé néző fürdőszoba ablakának a parapet magassága 160 cm. A kivitelező tervek szerint épít, a műszaki ellenőr sem emel kifogást, majd jön az építési hatóság, és jön a büntetés, plusz a bontás és újraépítés, mert a helyi rendezési terv szerint ennek bizony 180 cm magasan kellett volna lennie. Ki hibázott? A tervező, aki elsiklott efelett, a műszaki ellenőr, vagy a kivitelező, aki nem vette észre a hibát? A rossz hír, hogy nem csökkenti a tervező felelősségét, hogy a műszaki ellenőr sem vette észre a malőrt.

Hasonló a helyzet kivitelezők esetében is. Elvileg ugye az építtető ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagokat, sőt, a jogszabályban meghatározott esetben köteles is ellenőrizni. Egy bírósági döntés azonban kimondta, hogy nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el. És ugyanez a helyzet akkor is, ha a műszaki ellenőr nem ellenőriz, vagy nem jelzi a hibát. A megrendelő és a vállalkozó (kivitelező) közötti kapcsolatban a műszaki ellenőrt úgy kell tekinteni, mintha a megrendelő maga járna el. Ebből következik, hogy a vállalkozó felelőssége szempontjából közömbös, hogy az ellenőrzést a megrendelő maga vagy a megbízottja látja-e el.

Azért ne gondoljuk, hogy a műszaki ellenőrnek mézeskalácsból van a kerítés! Neki is van felelőssége, csak másmilyen. Feladatait egyrészről a jogszabályok, másrészről az építtetővel kötött szerződés rögzíti. Mivel az építtető és a műszaki ellenőr között – megbízási szerződés alapján – polgári jogviszony jön létre, a Ptk. határozza meg a felelősségi kérdéseket. Felelőssége a megbízási feladatok szakszerű és gondos ellátása, tehát ha nem elég gondosan járt el, nem megfelelően látja el a szerződésben rögzítetteket,  úgy bizony szerződésszegést követ el, és az ezzel okozott károkért ő is felel.

Azt azonban fontos a fejünkbe vésni, hogy bár a műszaki ellenőr a megrendelő érdekében ellenőriz, ha közben hibázik ő is, az nem jelenti azt, hogy a tervező vagy a kivitelező mentesülne a felelősség alól. A műszaki ellenőr jelenléte – bár nagyon hasznos –, nem hagyatkozhatunk arra, hogy biztosan szól, ha valami nem stimmel. Mert nem mindig szól. Hallottunk már olyan esetről, hogy a tervezett 60 négyzetméteres pince a duplájára nőtt a kivitelezés alatt, a tervező tudta nélkül, és a műszaki ellenőrnek ehhez nem volt egy szava sem. Persze általában nagyon is jó az, ha egy hozzáértővel vitathatjuk meg a problémákat, ő ellenőrzi a munkánkat. De azért legyünk mi is észnél, hiszen felelősségünk voltaképpen nekünk van!

Kovács Nikoletta